csü. aug 22nd, 2019

Deol

NEM HIVATALOS OLDAL!

Erő a gyöngeségben

6 min read
papa

XVI. Benedek pápa Kocsis Fülöp dámóci görög katolikus szerzetest a Hajdúdorogi Görög Katolikus Egyházmegye megyéspüspökévé és a Miskolci Apostoli Exarchátus ad nutum Sanctae Sedis apostoli kormányzójává nevezte ki. Az új elöljárót ünnepélyes szent liturgia keretében szentelték püspökké a hajdúdorogi székesegyházban.

– Püspök Úr! XVI. Benedek pápa az ön személyében fiatal embert állított a hajdúdorogi egyházmegye élére. Hogyan élte meg ezt a rendkívüli megtiszteltetést?

– Váratlanul ért a hír – és készületlenül is. Látva azonban, hogy van még két hónap a püspökszentelésig, arra gondoltam, hogy ezt az időt elvonulva a monostorban töltöm el, csöndben, imádságban. Ez nagyon jó lett volna, de nem tudtam megvalósítani, mert nyilvánvalóvá lett a szüksége annak is, hogy föl kell készülni a szolgálatra, tájékozódni, hogy milyen feladatok várnak rám. Ennek legnagyobb része abból állt, hogy Keresztes Szilárd püspök úr engem, mint rászoruló tanulót bevezetett ennek a szolgálatnak a rejtelmeibe.

– A 2001-es népszámláláskor többek között az is kiderült, hogy a felekezetekhez tartozók körében azoknak az embereknek volt a legalacsonyabb az átlag életkora (39,24 év), akik görög katolikusnak vallották magukat. Mi lehet ennek a magyarázata?

– Arra tudok gondolni, hogy a görög katolikus hívek körében még vannak nagy családok. Azt is számítsuk ide, hogy mi általában az ország szegényebb vidékeiről származunk, és ahol szegényebbek az emberek, ott még nagyobb számban vannak gyermekek. Érdekes, hogy az emberek nem a jólétben vállalnak több gyermeket, hanem ott, ahol a jólét még nem rontotta meg az összetartás erejét. Örülnék, ha felülkerekedne a törekvés, hogy négy-öt vagy hat gyerek is legyen egy-egy családban. Ezzel függ össze egyébként az is, hogy nálunk, görög katolikusoknál több a hivatás. Ha ugyanis egy nagy családban van négy-öt gyerek, akkor sokkal inkább megterem benne egy papi hivatás is.

– Püspök úr milyen családban nevelkedett?

– Négyen vagyunk testvérek. Szép család volt a mienk, a nagymamával együtt éltünk, tehát heten voltunk, így tartottuk számon mindig. Erre mondom én, hogy se kicsi, se nagy, de nagyon jó, összetartó család voltunk és vagyunk. Hála Istennek, mind a mai napig igen jó viszonyban élünk egymással. Hozzáteszem, hogy az egyik nővéremnek szintén négy gyereke van, a másik nővéremnek nyolc, és édesapám ezzel a tizenkét unokával meg van elégedve.

– Mikor fordult az érdeklődése a papi hivatás irányába?

– Az önzetlenséget és a mély hitet a családban kaptam. Édesapám mélyen elkötelezett hitélete nagy szerepet játszott a hivatásomban. Ugyanígy édesanyámnak az áldozatos és gyakorló vallásos imaélete is. Ő gyermekkorától fogva súlyos beteg: volt, hogy tolószékben, később egy vagy két bottal járva élte le az egész életét. Most már újra tolószékes és ágyhoz van kötve. Az ő fájdalmai is nagy szerepet játszottak a hivatásomban. Óvodáskoromtól fogva mondtam, hogy pap akarok lenni. Nagy titok, nyilván, hogy mi indít egy kisgyereket arra, hogy ezt mondja, és emberileg nem is tudom megmagyarázni. Ahogyan azt sem tudom kimutatni, hogy na, itt vagy ott, ekkor vagy akkor jelent meg a hivatás bennem.

– A Magyarországon élő görög katolikusok a hajdúdorogi egyházmegye joghatósága alá tartoznak. Mennyiben nehezítheti ez meg a megyéspüspök munkáját, különösen is a szolgálata elején?

– Valóban, a görög katolikus egyház az egész országra kiterjed, az ország bármely pontján élő görög katolikusok mind a hajdúdorogi püspökhöz tartoznak. Ez, persze, megnehezíti a püspök munkáját. Az említett két hónapos előkészületbe már a sorozatos utazások is beletartoztak. Miskolcra mentem, Budapestre, Szegedre, Debrecenbe és más helyekre is. Biztos vagyok tehát benne, hogy sokat kell utaznom, ez is együtt jár a szolgálattal.

– Az egyházmegye joghatóságáról rendelkező pápai bulla rögzíti a miskolci apostoli kormányzóság (exarchátus) jogainak szigorú megőrzését. Min alapszik ez az autonómia?

– A miskolci kormányzóság a trianoni határ miatt alakult ki, a mai exarchátus területe régen az eperjesi görög katolikus püspökséghöz tartozott. A hajdúdorogi egyházmegye pedig a munkácsi egyházmegyéből vált ki, illetve a szatmári és az eperjesi egyházmegyéktől kapott területeket, így jött létre 1912-ben. Majd a trianoni béketárgyalásokat követően egy bizonyos rész az eperjesi egyházmegyétől itt maradt az újonnan lehatárolt magyar területen. Ebből alakult később a Miskolci exarchatus. Kis terület, mintegy harminc parókia tartozik hozzá.

– Püspök úrnak mi a jelmondata?

– Majdnem ugyanaz, mint a papi jelmondatom. Az pedig így szól: „Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm a gyöngeségben válik teljessé”. Az Isten így buzdította Pál apostolt, amikor ő kérte, hogy vegye el tőle a nehéz keresztet. „Tövist kaptam a testembe” – mondja Pál apostol és kéri az Istent, hogy vegye el tőle, mert így nagyon gyönge. De az Úr így felelt: „Az én erőm a gyöngeségben válik teljessé” – ennek az esszenciáját emeltem még ki, így lett a jelmondatom „Erőm a gyöngeségben”.

– Van-e missziói munka a görög katolikus felekezetben?

– Igen, bár inkább úgy mondom, hogy új missziós munka van. Nem tudom, hogy a mi görög katolikus egyházunk valaha is felvállalt-e olyan munkát, hogy más területeken térítsen és vezessen el az igaz hitre Istent nem ismerő embereket. Viszont Magyarországot egyre többször emlegetjük úgy, hogy most már újra missziós terület, ahol nagyon sok olyan ember él, aki eltávolodott az Istentől. Nem is csak a nagy városokban, hanem az elcigányosodott településeken is. Más értelemben jelentkezik, persze, az istentelenség a cigányoknál, mint másutt. Óriási munka vár tehát ránk, keresztényekre, papokra, püspökökre, hogy segítsük az embereket: ne az erkölcstelenség meg a testiség nyomorában éljünk. Nagy szükségük van az embereknek Krisztusra, a krisztusi felszabadító örömre, a bűn bocsánatára. Ehelyett a bűn fertőjében élünk és azt hisszük, hogy jól érezzük magunkat. Tehát igenis szükség van a misszióra, és talán többet kellene tennünk ezen a téren, mint eddig. Tervezem is mielőbb megtalálni a módját, hogy nagy városokban, vagy olyan településeken, ahol nagy számban élnek Istentől eltávolodott emberek, hogyan tudnánk előtárni újra a hit gazdagságát, titkait.

További írásaink

Copyright © All rights reserved. | Newsphere by AF themes.