Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Lemezkritikák és -ismertetések
  

 
   
ZENE
Marsbéli próféciák
 
Színészként kezdte, tagja volt a Harcosok klubjának, egy ideje pedig gitárral a kezében folytatja. Jared Leto szenvedélyesen énekel a 30 Seconds To Mars harmadik, némi engedélyezett hangulatszínezőkkel (kórusok, szintetizátorok) dúsított albumán is.
 

 
   
ZENE
Emlékezetes
 
A Lux együttes megalakulásának negyvenéves jubileumán a teljesség igénye nélkül felidézte múltját és vadonatúj, napi aktualitású számokkal is meglepte az őket ünneplő közönséget. A rock debreceni öreg rókái a napokban kapnak Pro Urbe díjat.
 

 
   
ZENE
Ütős koncert
 
Az ütőhangszeres Toldi Éva, akit többek közt dzsesszegyüttesekből ismerhetünk, lelkes tanítványaival tanórákon kívül is foglalkozik; ha kell, még át is írja az órára bevitt kedvenceket. A Ritmico csoport a debreceni jazzbarátoknál vendégeskedett legutóbb.
 

 
   
ZENE
„Magyarországról jövök a karavánommal”
 
A bravúros Paco de Lucía, a spanyol gitár nagymestere adott koncertet március 27-én a Főnix Csarnokban. A flamenco-dzsessz világhírű képviselője a koncert előtt a Deol.hu kérdésére elárulta, felelősséget érez a flamenco jövője iránt.
 

 
   
ZENE
Alice Kottaországban
 
A kócos Tim Burton kissé beteges képi világához nem nehéz zenéket társítani. Alice-feldolgozása nyomán rögtön két filmzene lemez is született. Mi az Almost Alice címen futó korongot ragadtuk magunkhoz. Divatos rock és alternatív zene sok gitárral.
 

 
   
JAZZ
Virtuóz flamenco
 
Az immár 63 éves spanyol gitáros, Paco de Lucía neve összeforrt az igényes, akusztikus muzsikával. Szólóban és más legendás gitárosokkal is gyakran lépett fel eddig, de mostanság leginkább flamenco zenekarával turnézik. A Főnix Csarnokban március 27-én játszik.
 

 
   
JAZZ
Hölgykoszorú
 
Rhoda Scott harmincöt év után érkezett ismét Debrecenbe és töltötte meg a Kölcsey Központ nagytermét. A Hammond-orgona hetvenkét éves, ám igen fiatalos amerikai-francia – és kicsit már magyar – mestere két kiváló hölgy zenésztárssal adott nagysikerű koncertet.
 

 
   
ZENE
Mestermunka
 
Latin világot varázsolt a téli debreceni éjszakába a két gitárfenomén: Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor, illetve vendégük, az ütőhangszeres Horváth Kornél. A zenét évek óta ismerem, hallgatom, szeretem, de élőben még nem volt szerencsém a virtuózokhoz. 

 
   
ZENE
Retronome pontossággal
 
A rockerek lassan felélednek a szokásos év eleji punnyadásból. Kedvező hír számukra, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek zenéit feldolgozó és abból táplálkozó Retronome zenekar február 26-án fellép a Sikk Music Caféban. Vendégük a Stormraiser.
 

 
DEOL > Kultúra > Zene > Jazz
  Gyarmati Zoltán jazzmuzsikus Csokonai-díja
 
Deol | 2003. november 18., 11:33
 
Jó Vitéz Mihály korában nemhogy Debrecenben, de sehol a föld kerekén nem szólt még, hiszen meg sem született a jazz. Azután, úgy kétszáz év múltán a róla elnevezett Csokonai-díjat – nem kevesebb mint sikerekben gazdag öt évtized munkásságának elismeréseként – városunk, e műfajban legkiválóbb zenészének, Gyarmati Zoltánnak ítélte oda.
 
Mint oly sokakat, a tízesztendős Zolit is az amerikai rádiós, Willis Connover hangja és műsora indította el máig töretlen, szinkópákkal szegélyezett pályáján. Közben mérnök-technikusnak készült (s lett később azzá), csakhogy a gépipariban ott várta egy gazdátlan hangszer. A lélek mélyén elraktározott tengernyi dallam, akkord, ritmus, meg irányzat, azaz maga a jazz áradni kezdett Zoltánunk keze alatt a klarinét karcsú, feketén csillogó testéből. S nem sokat késett az első randevú a nagy Ő-vel, a máig tartó szerelemmel sem, amikor összekuporgatott pénzéből megvásárolta a mosodás és tánctanár Koncz papa szaxofonját. Ettől kezdve elválaszthatatlanok lettek. Fújta a B-tenort, bár műkedvelőként, de megszállottan, naphosszat (ha ideje engedte, nyolc órán keresztül), mert megérezte, hogy ez a frigy élethosszig köttetett. Azért beleszagolt az elméletbe is, és valameddig látogatta a zeneiskolát, majd jött a katonaság, vele a fúvós együttes, ahol persze, ha tehették, nem indulókat játszottak. Az élet ment tovább, munkába állt, s az első szerény fizetés kiegészítésként tagja lett a táncmuzsikát szolgáltató Kárpáti bigband-nek.
 
És ismét egy sorsdöntő esemény: Zoltán 1957-ben, egy szalagavatón összetalálkozik az ügyvéd-zongorista Kiss Ernővel. A bemutatkozás és néhány szokványos mondat után egyikük otthonában kölcsönös megelégedéssel záruló erőfitogtatásra kerül sor. Bizonyos, hogy egyikük sem gondolta akkor, valaha ebből a magból terebélyesedik csaknem égig érő fává a legendás Debreceni Jazz Együttes. De addig, még éveken át tartó haknik sora jelzi az utat, olyan állomásokkal, mint például az 1965-ös Ki mit tud? országos döntője, ahol a kategória győztes Kovács Kati kísérője lehetett. 1968-ban azután végül lőtávolba kerül Zolihoz az igazi jazz. Ekkor válik egy győztes csapat, a városunk nevét és hírét öregbítő DJE oszlopos tagjává.
 
Diadalmenetté alakul számára is, ez, a maestro tragikusan korai halála miatt tíz egynéhány, mégis micsoda gazdag esztendő. Megfordulnak kicsiny hazánk szinte minden pontján, miközben három alkalommal hozzák el a modern jazz kategória első díját. Megnyílnak a határok, így nemzetközi porondokon, Csehszlovákiában, Lengyelországban, az NDK-ban és az egykori Szovjetúnióban mérkőzhetnek a szakma legjobbjaival. A spanyolországi San Sebastianban 1972 és 1974 között ugyancsak háromszor ők nyerik a fesztivál közönségdíját. Közben lemezfelvétel, szereplések sora médiában, együttzenélés neves magyar és külföldi szólistákkal. Még nyilvános próbáikon is megteltek a széksorok, e mellett „alapító atyái” voltak az azóta harminchárom évet megért Debreceni Jazznapoknak.
 
A „kell egy csapat” szlogenjének hatása alól az ízig-vérig zenész Gyarmati Zoltán sem vonhatta ki magát, és 1984-ben társaival megalakította a Debreceni Dixieland Jazz Band-et, a „leg”-ek formációját. A legismertebb, a legtöbbet szereplő és vele a legtöbb sikert arató társaságot, amellyel eljutott a tengeren túlra, az USA-beli Brunswickba is. A komponálás, hangszerelés dirigálás és persze zenélés közepette megálmodta, majd 1997-ben megvalósította minden jazzmuzsikus vágyát, egy nagyzenekart. Zoli szuggesztív egyéniségének köszönhetően a Debreceni Fesztivál Big Band-ben zenetanárok és szakiskolai hallgatók egyaránt szerepelnek, néha Katus leánya is beült közéjük altózni.
 
Főszereplőnk életének egyik csúcspontjaként 2002-ben az European Broadcasting Union őt és csapatait választotta ki egy éjszakai élő adásban egész földrészünk számára bemutatni a műfaj hazai kínálatát, színvonalát – egyszóval erejét. Kereken tíz éve végez pedagógiai munkát, oktatja a szívéhez oly közel álló két zeneszerszám, a klarinét- és szaxofonjáték fortélyait. Az utóbbi hangszer kurzusára, talán a változó idők jeleként, többek között egy ifjú apáca jelentkezett. Gyarmati Zoltán boldog, mert játszhat, mert szeretik, s mert most, a Csokonai-díj odaítélése révén érezheti szülővárosa megbecsülését.
 
Endes Mihály


 
 
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.030501127243042 másodpercig tartott.