Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Lemezkritikák és -ismertetések
  

 
   
ZENE
Marsbéli próféciák
 
Színészként kezdte, tagja volt a Harcosok klubjának, egy ideje pedig gitárral a kezében folytatja. Jared Leto szenvedélyesen énekel a 30 Seconds To Mars harmadik, némi engedélyezett hangulatszínezőkkel (kórusok, szintetizátorok) dúsított albumán is.
 

 
   
ZENE
Emlékezetes
 
A Lux együttes megalakulásának negyvenéves jubileumán a teljesség igénye nélkül felidézte múltját és vadonatúj, napi aktualitású számokkal is meglepte az őket ünneplő közönséget. A rock debreceni öreg rókái a napokban kapnak Pro Urbe díjat.
 

 
   
ZENE
Ütős koncert
 
Az ütőhangszeres Toldi Éva, akit többek közt dzsesszegyüttesekből ismerhetünk, lelkes tanítványaival tanórákon kívül is foglalkozik; ha kell, még át is írja az órára bevitt kedvenceket. A Ritmico csoport a debreceni jazzbarátoknál vendégeskedett legutóbb.
 

 
   
ZENE
„Magyarországról jövök a karavánommal”
 
A bravúros Paco de Lucía, a spanyol gitár nagymestere adott koncertet március 27-én a Főnix Csarnokban. A flamenco-dzsessz világhírű képviselője a koncert előtt a Deol.hu kérdésére elárulta, felelősséget érez a flamenco jövője iránt.
 

 
   
ZENE
Alice Kottaországban
 
A kócos Tim Burton kissé beteges képi világához nem nehéz zenéket társítani. Alice-feldolgozása nyomán rögtön két filmzene lemez is született. Mi az Almost Alice címen futó korongot ragadtuk magunkhoz. Divatos rock és alternatív zene sok gitárral.
 

 
   
JAZZ
Virtuóz flamenco
 
Az immár 63 éves spanyol gitáros, Paco de Lucía neve összeforrt az igényes, akusztikus muzsikával. Szólóban és más legendás gitárosokkal is gyakran lépett fel eddig, de mostanság leginkább flamenco zenekarával turnézik. A Főnix Csarnokban március 27-én játszik.
 

 
   
JAZZ
Hölgykoszorú
 
Rhoda Scott harmincöt év után érkezett ismét Debrecenbe és töltötte meg a Kölcsey Központ nagytermét. A Hammond-orgona hetvenkét éves, ám igen fiatalos amerikai-francia – és kicsit már magyar – mestere két kiváló hölgy zenésztárssal adott nagysikerű koncertet.
 

 
   
ZENE
Mestermunka
 
Latin világot varázsolt a téli debreceni éjszakába a két gitárfenomén: Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor, illetve vendégük, az ütőhangszeres Horváth Kornél. A zenét évek óta ismerem, hallgatom, szeretem, de élőben még nem volt szerencsém a virtuózokhoz. 

 
   
ZENE
Retronome pontossággal
 
A rockerek lassan felélednek a szokásos év eleji punnyadásból. Kedvező hír számukra, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek zenéit feldolgozó és abból táplálkozó Retronome zenekar február 26-án fellép a Sikk Music Caféban. Vendégük a Stormraiser.
 

 
DEOL > Kultúra > Zene > Jazz
  Energikus, spirituális jazzmuzsika
 
Héty Péter | 2007. szeptember 11., 21:30
 
Az idei jazznapokon két nagyobb, belépődíjas koncert volt, melyeken a vendég, Lengyelország előadói játszották a főszerepet. Az első estén Adam Pieronczyk, a 37 esztendős Krakkóban élő, energikus, tehetséges szaxofonos és komponista lépett színpadra, mindössze két fő kíséretében, akik legalább annyi tálentummal rendelkeztek, mint ő maga. A ritmusszekció egyenrangú partnerként vett részt a magával ragadó, meditatív, olykor pedig lehengerlő muzsikálásban, mely bővelkedett free elemekben, de precízen szerkesztett keretekbe illesztve.
 
Adam Pieronczyk édesapja is klarinétos-szaxofonos és zongorista, kinek unszolására nyolcévesen három esztendeig tanult ugyan zongorázni, de inkább a focizást választotta – ezt később meg is bánta. Végül 18 évesen kezdett komolyabban zenélni és tíz év sem telt el, a Jazz Forum magazin már megválasztotta a lengyel jazz reménységének, de ugyanabban az évben a „Fryderyk” legjobb előadói díját is neki ítélték. Két év múlva pedig a Lengyel Zenész Szövetség is a legjobb előadónak választotta, és még sorolhatnánk a számtalan elismerést, amit azóta szerzett játékával, kompozícióival és lemezeivel.
 
Első szakmai sikereit hazájában aratta ugyan, de igazán népszerűvé már külföldön vált. Európa szinte minden országában fellépett, de az Egyesült Államok, Brazília, Marokkó, Kazahsztán és más országok is „vendégül látták” már muzsikáját. Legutóbbi sikerlemezeit osztrák és német cégek adták ki. Az elmúlt tizenkét évben több mint két tucat lemezen játszott; 1991 óta közel harminc formációban fordult meg. Igazi „nemzetközi” figura aki nem nevezhető kifejezetten a lengyel jazz  képviselőjének. Ettől függetlenül éppúgy játszott már a tipikusan lengyel Namyslowskival, mint a következő este sztárvendégével Stańkoval is. Idén márciusban az A38 hajón a hazai jazzkedvelők is láthatták-hallhatták, ahol televíziós felvétel is készült vele.
 
A legkiválóbb lengyel jazz muzsikusok mellett olyan „nagy nevek” társaságában is zenélt, mint például Archie Shepp, Sam Rivers, Ted Curson, vagy a múlt ősszel Debrecenben is járt Joey Calderazzo, de szívesen muzsikál kevésbé ismert tehetségekkel is, akár Romániából, vagy más, jazz szempontból kevésbé frekventált helyekről. Bobby McFerrin varsói fellépésének egyik legemlékezetesebb pillanata volt kettejük improvizációja, melynek végén kisebb kézitusát vívtak a mikrofonnal és töröksíppal „felfegyverkezett” zenészek. Ahogy azt előzetesünkben is megírtuk, legutóbbi lemezét két éve Brazíliában rögzítette ugyan, de nem az ottani latin zene hatása alatt, hanem a modern mainstream jazz önmaga által kijelölt irányvonalán.
 
A szaxis számos formációval járja a világot, hozzánk éppen saját triójával érkezett. A debreceni koncertje nagyjából megegyezett a Berlinben felvett koncert lemezének anyagával. Az említett, Brazíliában rögzített albumának dinamikus címadó darabjával indított, mely rögtön az avantgárd modern jazz közepébe vág, belső tűztől izzóan. Mindennek ellenére a koncert nyitányaként kevésbé hatott ütősen a darab, mint a stúdió felvételen, talán a miatt is, hogy felénk még kevésbé ismert a lengyel tehetség. A kb. kétharmadáig megtelt nagyterem közönsége számára ezek után magyarul is felolvastatták a Touched by Tupinamba című kompozíció igaz történetét. Ebből megtudhattuk, hogy az egyik brazil próbájuk közben Adamon az izzadás és a reszketés közötti váltakozó hőhullámok gyötörték és a külvilágot is alig érzékelte, miközben egy dallam lett rajta úrrá. Kisvártatva észlelte, hogy zenésztársaival is ez történik és így született az a kompozíciójuk, amit játszani fognak. Eme lelkiállapotban az indiánok jutottak eszébe és két nap múlva kezükbe is került egy lemez, melyen a valaha ott élt őslakosok zenéi között döbbenettel hallották vissza a „kapott” dallamot. Abban a reményben játszották el nekünk is, hogy valami számunkra is fogható lesz abból a spirituális élményből, amit – meggyőződésük szerint – egy indián szellemmel való találkozásukkor éltek át. A visszatérő dallam közben valóban elragadtatott szólókat hallhattunk.
 
Krzysztof Dziedzic dobos bravúros ritmusait a káván, állványon, cineken hozta leginkább, s ha ütötte is a dobokat, többnyire csak finoman, vagy filcfejes dobverővel tette. A bőgős Andrzej Swies hozzá hasonlóan, érzéssel kísérte a szaxofonost. Az éppen tíz éves trió formációban egyedül a bőgős személye változott, de a viszonylag új tag is remekül megállta a helyét a Braniewo című kompozícióban, vagy korábban a ...Wanna be a Musician? című, majd az azt követő, érdekes vokális bevezetőt és betéteket is tartalmazó u-au-au-aa című darabokban is.
 
A Tribute to the Max Rebo Band című kompozícióban, melyet a Csillagok háborújában szereplő, űrlényekből álló bárzenekarnak ajánlottak, Adam töröksípon is játszott. A kiváló muzsikus humorát talán nem mindenki érzékelte, de zenéje spirituális vetületeit igen. A záró Tell Me Anything About Your Life, mr. Buk! című kompozíció már érezhetően feltüzelte a közönséget is, de mivel a kiszabott egy óránál így is jóval többet játszottak, ráadásra már sajnos nem volt lehetőség.
 
Kapcsolódó cikkeink:
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.018662929534912 másodpercig tartott.