Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Lemezkritikák és -ismertetések
  

 
   
ZENE
Marsbéli próféciák
 
Színészként kezdte, tagja volt a Harcosok klubjának, egy ideje pedig gitárral a kezében folytatja. Jared Leto szenvedélyesen énekel a 30 Seconds To Mars harmadik, némi engedélyezett hangulatszínezőkkel (kórusok, szintetizátorok) dúsított albumán is.
 

 
   
ZENE
Emlékezetes
 
A Lux együttes megalakulásának negyvenéves jubileumán a teljesség igénye nélkül felidézte múltját és vadonatúj, napi aktualitású számokkal is meglepte az őket ünneplő közönséget. A rock debreceni öreg rókái a napokban kapnak Pro Urbe díjat.
 

 
   
ZENE
Ütős koncert
 
Az ütőhangszeres Toldi Éva, akit többek közt dzsesszegyüttesekből ismerhetünk, lelkes tanítványaival tanórákon kívül is foglalkozik; ha kell, még át is írja az órára bevitt kedvenceket. A Ritmico csoport a debreceni jazzbarátoknál vendégeskedett legutóbb.
 

 
   
ZENE
„Magyarországról jövök a karavánommal”
 
A bravúros Paco de Lucía, a spanyol gitár nagymestere adott koncertet március 27-én a Főnix Csarnokban. A flamenco-dzsessz világhírű képviselője a koncert előtt a Deol.hu kérdésére elárulta, felelősséget érez a flamenco jövője iránt.
 

 
   
ZENE
Alice Kottaországban
 
A kócos Tim Burton kissé beteges képi világához nem nehéz zenéket társítani. Alice-feldolgozása nyomán rögtön két filmzene lemez is született. Mi az Almost Alice címen futó korongot ragadtuk magunkhoz. Divatos rock és alternatív zene sok gitárral.
 

 
   
JAZZ
Virtuóz flamenco
 
Az immár 63 éves spanyol gitáros, Paco de Lucía neve összeforrt az igényes, akusztikus muzsikával. Szólóban és más legendás gitárosokkal is gyakran lépett fel eddig, de mostanság leginkább flamenco zenekarával turnézik. A Főnix Csarnokban március 27-én játszik.
 

 
   
JAZZ
Hölgykoszorú
 
Rhoda Scott harmincöt év után érkezett ismét Debrecenbe és töltötte meg a Kölcsey Központ nagytermét. A Hammond-orgona hetvenkét éves, ám igen fiatalos amerikai-francia – és kicsit már magyar – mestere két kiváló hölgy zenésztárssal adott nagysikerű koncertet.
 

 
   
ZENE
Mestermunka
 
Latin világot varázsolt a téli debreceni éjszakába a két gitárfenomén: Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor, illetve vendégük, az ütőhangszeres Horváth Kornél. A zenét évek óta ismerem, hallgatom, szeretem, de élőben még nem volt szerencsém a virtuózokhoz. 

 
   
ZENE
Retronome pontossággal
 
A rockerek lassan felélednek a szokásos év eleji punnyadásból. Kedvező hír számukra, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek zenéit feldolgozó és abból táplálkozó Retronome zenekar február 26-án fellép a Sikk Music Caféban. Vendégük a Stormraiser.
 

 
DEOL > Kultúra > Zene
  Bartók és a jazz
 
bigtom | 2007. november 26., 11:59
 
E nem szokványos párosítás a témája Márkus Tibor zeneszerző-zongoraművész előadásának, melyet november 28-án este nyolctól tart a Debreceni Egyetemen, a Galéria Caféban. Az alcím – Rendhagyó előadás Bartók jazzre gyakorolt hatásáról – sokat elárul. Az est előadója nekünk is elárult sok mindent, beszélt zenei indíttatásairól és részletesen kifejtette a várható programot.
 
Márkus Tibor: Mindenki klasszikus képzéssel kezdi. Szombathelyen születtem, ott kezdtem zenei általánosban tanulni, s ott kezdtem klasszikus-zongorát tanulni. Később fordultam a jazz felé, annak idején jazzoktatás még kizárólag Budapesten volt. Vidékiek csak érdeklődési szinten juthattak hozzá ehhez a muzsikához. Úgy történt, hogy klasszikus zenei tanulmányaimmal párhuzamosan kezdtem el könnyebb műfajok iránt is érdeklődni. Rockzenét is játszottam. Ahogy egyre igényesebb zenét hallgattam, egyre igényesebb zenét próbáltam meg játszani a rockon belül is. Később kibontakoztak a saját ötleteim, saját szerzeményeim. Nagy kedvencem volt akkoriban az Emerson, Lake and Palmer trió, aztán pedig Chick Corea Return to Forever nevű zenekara. Az általuk jazz és rock elemekből ötvözött muzsikát akkoriban jazz-rocknak hívták, ma már fúziós zenének. Szépen, folyamatosan jutottam el a jazzig. Közben nagyon sok Bartók-muzsikát hallgattam, erre inspirált az ELP is, mely köztudottan Bartók-feldolgozásokat is játszott, másrészt én elmondhatom magamról, hogy nagyon jó tanáraim voltak a zeneiskolában és a zenei általánosban is. Ők meg tudták velem szerettetni Bartók művészetét. A hatások mind ötvöződtek bennem és kialakult a saját stílusom, ha lehet azt mondani, hogy van az embernek egy saját stílusa.
 
– Bartók elismertsége töretlen a világban. Ön szerint hogyan kezeljük mi, magyarok a Bartók-örökséget? Megfelelő helyen van ez nálunk?
 
– Tavaly Bartók-év volt, én úgy érzem, kellő mértékben tisztelgünk az ő muzsikája előtt. Így van ezzel az egész világ. Bartók kétségtelenül zseni volt, s munkásságából nem csak a klasszikus zene, hanem, mint ahogy az előadásom szól róla, a jazz is sokat merített. Mi magyarok büszkék lehetünk, hiszen nem csupán a magyar jazzben vannak hatásai, hanem az előbb már említett Chick Corea zenéjében is. Mindenki tudja, mekkora nagy Bartók-rajongó és milyen sikeresen és fantasztikusan ötvözi a bartóki zenei elemeket saját muzsikájával.
 
– Kifejtené részletesen a november 28-i előadás programját?
 
– Ha az előadás célját meg kellene határoznom, azt mondanám, a zenei hatásokról szól. Különben is nagyon érdekelnek a hatások. Megyünk az utcán és millió benyomás ér bennünket, közben észre sem vesszük, java részüket nyomban elfelejtjük, mások pedig mély nyomot hagynak bennünk. Mitől van ez? Amelyik érdekel minket, az valószínűleg valamilyen üzenetet, mondanivalót hordoz magában. Ami az előadást illeti, a hatásokat többféle módon dolgozzuk majd fel. Kétségtelen, hogy Bartók zenéjére is hatottak más zenék, itt elsősorban a népzenét szokták emlegetni. Sok népzenei elemet használt fel, sokat feldolgozott, harmonizált. Példákat mutatok hangfelvételről, mondjuk népzenét eredetiben, majd Bartók-feldolgozásban. Megpróbálom azt a hatást bemutatni, ami a jazzben figyelhető meg. A jazz jellegénél fogva minden hatást beenged és a saját nyelvezetére fordít. Ezt illusztrálandó eljátsszuk Borbély Mihállyal (szaxofon, klarinét valamint más fúvós hangszerek) és Balázs Gergellyel (hegedű) a Csillagok, csillagok… című magyar népdalt. Először Bartók-féle átiratban, s ezt nem befejezve, egy idő után átmegyünk improvizációba. Mutatok felvételről példákat a Chick Coreát ért hatásokra, ilyen például a Lírikus szvift vagy a Children’s Song, összehasonlítva Bartók IV. Vonósnégyesével illetve a Mikrokozmosszal. Ha az előbbi kis blokkot próbálom összefoglalni, akkor azt mondhatom, hogy ezek a kompozíciós hatások. Mivel nem tudományos, hanem a nagyközönségnek szóló előadásról van szó, csak néhány zenei elemet említek. Köztük a pentatóniát vagy a modern skálákat, melyek máig megmutatkoznak jazz-zenészek improvizációiban és témáiban. Előadok egy Wayne Shorter darabot Meridian címmel, utána a kvartmelodikát felhozva példaként a Freedom Jazzbands-et játsszuk el társaimmal. Felolvasok pár idézetet is. Pár perc erejéig bemutatjuk az ellenhatást is, azaz, miképpen hatott a jazz Bartókra. Azt kell mondanom, nem nagyon, őt nem érdekelte a műfaj, volt egy mondása, miszerint: Van nekünk gyönyörű népzenénk, nem kell a jazz karjaiba vetni magunkat. Ennek ellenére megemlítendő Kontrasztok című műve, amit köztudottan Benny Goodman megrendelésére készített és vele játszott lemezre. Ebből a harmadik tételt mutatom majd meg, amelyben tényleg felfedezhetők jazz-hatások, Bartók elmondása szerint Benny Goodman szája íze szerint komponálta ezt a részt. Folytatva a sort, jönnek a magyar jazzművészek, elsősorban Szabados György, Dresch Mihály. Megpróbálom azt is bemutatni, milyen módon hatott rám Bartók. A népzene hatott Bartókra, Bartók hatott Corea muzsikájára, Corea hatott rám, én viszont remélem, hogy a tanítványaim és a gyermekem muzsikájára is hatok. Ezt példázva előadjuk Márkus Dáviddal az ő szerzeményét, amelyben mindezek a hatások ötvöződnek. Befejezésképpen a szellemiség hatására térek ki egy Bartók-idézettel, amit most nem mondok el, de az előadáson meghallgathatják majd. Lényeges szempont, hogy nem csak a zene, nem csak a hangulat, hanem maga a szellemiség is nagy hatással volt mind a muzsikusokra, mind a közönségre.
 
– Jazzmuzsikusokkal beszélgetve kikerülhetetlen a kérdés, érékeli-e, hogy ismét pezsdülőben van a dzsesszélet?
 
– Ez nagyban köszönhető a jazzoktatás elterjedésének. Én még nehezen jutottam hozzá, ma már hál’ istennek elmondhatjuk azt, hogy az ország több városában működik jazziskola. Könnyebben hozzájuthatnak a lemez- és kottaanyaghoz, mint mi annak idején. Én, mint tanár azt mondhatom, évről-évre fiatalodik a szakma, pontosan ennek köszönhető, hogy a zenét tanulók korábban megérnek a jazzmuzsikára. Akit egyszer megérintett ez a zene és foglalkozni kezd vele, még ha nem is műveli később aktívan, egy értő közönség tagja lesz. Egyre népszerűbb lesz a műfaj, egyre több fesztivál és jazzklub valósul meg, remélem, ez a folyamat nem szakad meg.
 
Kapcsolódó cikkeink:
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.017388105392456 másodpercig tartott.