Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Lemezkritikák és -ismertetések
  

 
   
ZENE
Marsbéli próféciák
 
Színészként kezdte, tagja volt a Harcosok klubjának, egy ideje pedig gitárral a kezében folytatja. Jared Leto szenvedélyesen énekel a 30 Seconds To Mars harmadik, némi engedélyezett hangulatszínezőkkel (kórusok, szintetizátorok) dúsított albumán is.
 

 
   
ZENE
Emlékezetes
 
A Lux együttes megalakulásának negyvenéves jubileumán a teljesség igénye nélkül felidézte múltját és vadonatúj, napi aktualitású számokkal is meglepte az őket ünneplő közönséget. A rock debreceni öreg rókái a napokban kapnak Pro Urbe díjat.
 

 
   
ZENE
Ütős koncert
 
Az ütőhangszeres Toldi Éva, akit többek közt dzsesszegyüttesekből ismerhetünk, lelkes tanítványaival tanórákon kívül is foglalkozik; ha kell, még át is írja az órára bevitt kedvenceket. A Ritmico csoport a debreceni jazzbarátoknál vendégeskedett legutóbb.
 

 
   
ZENE
„Magyarországról jövök a karavánommal”
 
A bravúros Paco de Lucía, a spanyol gitár nagymestere adott koncertet március 27-én a Főnix Csarnokban. A flamenco-dzsessz világhírű képviselője a koncert előtt a Deol.hu kérdésére elárulta, felelősséget érez a flamenco jövője iránt.
 

 
   
ZENE
Alice Kottaországban
 
A kócos Tim Burton kissé beteges képi világához nem nehéz zenéket társítani. Alice-feldolgozása nyomán rögtön két filmzene lemez is született. Mi az Almost Alice címen futó korongot ragadtuk magunkhoz. Divatos rock és alternatív zene sok gitárral.
 

 
   
JAZZ
Virtuóz flamenco
 
Az immár 63 éves spanyol gitáros, Paco de Lucía neve összeforrt az igényes, akusztikus muzsikával. Szólóban és más legendás gitárosokkal is gyakran lépett fel eddig, de mostanság leginkább flamenco zenekarával turnézik. A Főnix Csarnokban március 27-én játszik.
 

 
   
JAZZ
Hölgykoszorú
 
Rhoda Scott harmincöt év után érkezett ismét Debrecenbe és töltötte meg a Kölcsey Központ nagytermét. A Hammond-orgona hetvenkét éves, ám igen fiatalos amerikai-francia – és kicsit már magyar – mestere két kiváló hölgy zenésztárssal adott nagysikerű koncertet.
 

 
   
ZENE
Mestermunka
 
Latin világot varázsolt a téli debreceni éjszakába a két gitárfenomén: Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor, illetve vendégük, az ütőhangszeres Horváth Kornél. A zenét évek óta ismerem, hallgatom, szeretem, de élőben még nem volt szerencsém a virtuózokhoz. 

 
   
ZENE
Retronome pontossággal
 
A rockerek lassan felélednek a szokásos év eleji punnyadásból. Kedvező hír számukra, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek zenéit feldolgozó és abból táplálkozó Retronome zenekar február 26-án fellép a Sikk Music Caféban. Vendégük a Stormraiser.
 

 
DEOL > Kultúra > Zene > Jazz
  Komponista, zongorista
 
Héty Péter | 2007. november 26., 16:02
 
Sárik Péter ismertsége mifelénk méltatlanul elenyésző. A kiváló komponista első rangú dzsesszzongorista is – erről személyesen is meggyőződhetett az, aki ellátogatott debreceni koncertjére. Saját triója mellett a Lattmann Kvartett billentyűseként is színpadra lépett.
 
Sárik Péter, amióta elvégezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemet, szinte minden műfajban muzsikált már, de leginkább a dzsesszben találta meg önmagát. Hét évvel a diploma után már több hazai és nemzetközi elismerést szerzett, mint zeneszerző, s ekkoriban aratta Jazzpression nevű zenekarával is első nagyobb sikereit. Azóta játszott a Cotton Club Singers-ben, Jávori Vilmos Sound Machine-jében, Berki Tamást ma is kíséri, de a Musical Witchcraft II (Kollár Attila ex-Solaris) progresszív rock csapatában is bedolgozóként jegyzik. Nem mellesleg – az est több szereplőjéhez hasonlóan – hangszerének oktatója is. Láthattuk már a Kimnowakban és Gerendás Péter oldalán is. Legújabb formációja az idén februárban alakult saját triója.
 
A debreceni fellépés első felében ezzel a csapattal lépett színpadra Sárik; saját szerzemények és sztenderdek voltak műsoron sajátos mainstream stílusban. Kísérőivel, akik a saját korosztályából kerültek ki, jól hallhatóan egy hullámhosszon muzsikált. Az indító Jazzpression-ös Espana, majd a Moving is Sárik-kompozíciókként alapozták meg a hangulatot, de ezek után a dobos Kaszás Péter is teret kapott, mint komponista. A Not Today szép, romantikus dallamvilágával rácáfolt az ütősökkel kapcsolatban gyakran hangoztatott keménykedő sztereotípiára. Az ezután megszólaló Hiszed, vagy nem hiszed indító dallama még temperamentumosabbra sikeredett.
 
Sárik Péter 2006-ban a Stream című dalával az International Songwriting Competition versenyében, jazz kategóriában bekerült a döntő 15 legjobbja közé, tizenötezer nevező közül. A zsűriben többek között John Scofield, Cassandra Wilson és Tom Waits ült. A dalt Debrecenben is előadták. Ezután e sorok írójának személyes kedvence következett, a Reggae-Steady-Go, mely már címében is ötletesen játszik a beat korszak legendás műsorának címével és a jamaikai műfajjal. Az előzőnél ritmusosabb, játékosabb kompozíció másoknál is tetszést aratott, a zárás pedig Jamie Cullum lendületes muzsikájára emlékeztetett. Nem hagyhatjuk említés nélkül a kiváló trióból a basszusgitáros Frey Györgyöt sem.
 
A program második felében Sárik a Lattman Kvartett billentyűseként lépett színpadra. A basszusgitáros „főnök” Lattmann Béla mellett olyan kiváló zenészek muzsikálnak még ebben a csapatban, mint a saját együttessel és dobiskolával is rendelkező dobos, Sramkó János és a szintén sok produkcióból ismert trombitás, Fekete István (Kis Rákfogó, Gyárfás Trió, Black Talk stb.). Ebben a blokkban is nagyrészt Sárik-szerzemények szólaltak meg, sztenderdekkel vegyesen. A Cosmo Archeology címéhez képest kevésbé tűnt elvontnak, a 11-ről pedig megtudhattuk, hogy címét hatnyolcados és ötnyolcados ritmusáról kapta. Az Ébredés című kellemes Sárik-szerzemény fődallamában némi Vangelis-es zamatot is lehetett érezni. A Bernie’s Tune-ban a szárnykürtön és trombitán játszó Fekete különösen szépet alakított.
 
Ezután már csak sztenderdek következtek, elsőként Sárik kedvencét, a My Funny Valentine-t adták elő. Ezt a Mo Better Blues követette, amely a hasonló című, szép emlékű Spike Lee film betétdalaként lett népszerű. A remek szólókkal tarkított, Terence Blanchard és Branford Marsalis által komponált darabban a zenekarvezető Lattmann is megmutatta, hogy miért az ő nevét viseli a csapat. A lelkesedés nem maradt el a viszonylag kis létszámú közönség részéről sem, amit ráadásként a Kozma József féle Autumn Leaves című világsikerrel viszonoztak a kiváló muzsikusok.
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.017102003097534 másodpercig tartott.