Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Lemezkritikák és -ismertetések
  

 
   
ZENE
Marsbéli próféciák
 
Színészként kezdte, tagja volt a Harcosok klubjának, egy ideje pedig gitárral a kezében folytatja. Jared Leto szenvedélyesen énekel a 30 Seconds To Mars harmadik, némi engedélyezett hangulatszínezőkkel (kórusok, szintetizátorok) dúsított albumán is.
 

 
   
ZENE
Emlékezetes
 
A Lux együttes megalakulásának negyvenéves jubileumán a teljesség igénye nélkül felidézte múltját és vadonatúj, napi aktualitású számokkal is meglepte az őket ünneplő közönséget. A rock debreceni öreg rókái a napokban kapnak Pro Urbe díjat.
 

 
   
ZENE
Ütős koncert
 
Az ütőhangszeres Toldi Éva, akit többek közt dzsesszegyüttesekből ismerhetünk, lelkes tanítványaival tanórákon kívül is foglalkozik; ha kell, még át is írja az órára bevitt kedvenceket. A Ritmico csoport a debreceni jazzbarátoknál vendégeskedett legutóbb.
 

 
   
ZENE
„Magyarországról jövök a karavánommal”
 
A bravúros Paco de Lucía, a spanyol gitár nagymestere adott koncertet március 27-én a Főnix Csarnokban. A flamenco-dzsessz világhírű képviselője a koncert előtt a Deol.hu kérdésére elárulta, felelősséget érez a flamenco jövője iránt.
 

 
   
ZENE
Alice Kottaországban
 
A kócos Tim Burton kissé beteges képi világához nem nehéz zenéket társítani. Alice-feldolgozása nyomán rögtön két filmzene lemez is született. Mi az Almost Alice címen futó korongot ragadtuk magunkhoz. Divatos rock és alternatív zene sok gitárral.
 

 
   
JAZZ
Virtuóz flamenco
 
Az immár 63 éves spanyol gitáros, Paco de Lucía neve összeforrt az igényes, akusztikus muzsikával. Szólóban és más legendás gitárosokkal is gyakran lépett fel eddig, de mostanság leginkább flamenco zenekarával turnézik. A Főnix Csarnokban március 27-én játszik.
 

 
   
JAZZ
Hölgykoszorú
 
Rhoda Scott harmincöt év után érkezett ismét Debrecenbe és töltötte meg a Kölcsey Központ nagytermét. A Hammond-orgona hetvenkét éves, ám igen fiatalos amerikai-francia – és kicsit már magyar – mestere két kiváló hölgy zenésztárssal adott nagysikerű koncertet.
 

 
   
ZENE
Mestermunka
 
Latin világot varázsolt a téli debreceni éjszakába a két gitárfenomén: Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor, illetve vendégük, az ütőhangszeres Horváth Kornél. A zenét évek óta ismerem, hallgatom, szeretem, de élőben még nem volt szerencsém a virtuózokhoz. 

 
   
ZENE
Retronome pontossággal
 
A rockerek lassan felélednek a szokásos év eleji punnyadásból. Kedvező hír számukra, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek zenéit feldolgozó és abból táplálkozó Retronome zenekar február 26-án fellép a Sikk Music Caféban. Vendégük a Stormraiser.
 

 
DEOL > Kultúra > Zene > Jazz
  A nagyszerű Dee Dee
 
Héty Péter | 2007. november 30., 15:06
 
A világ mai dzsessz énekesnőinek egyik legkiválóbbika, Dee Dee Bridgewater Debrecenben adta idei utolsó koncertjét Mali projektjével. Földünk egyik legősibb zenéjével valóságos örömünneppé varázsolták ezt az alkalmat nem csak maguk, de az állva velük ünneplő közönség számára is. Az év egyik legkimagaslóbb zenei eseménye volt városunkban ez a koncert.
 
Az igazán elhivatott afro-amerikai zenészek pályáján egyfajta végső határt jelent, amikor visszatérnek afrikai gyökereikhez. Az 57 esztendős Dee Dee Bridgewater legújabb lemeze a blues és jazz forrásához, a nyugat-afrikai Mali muzsikájához nyúl vissza. Ez a kutatás nem egy új keletű vonzódás az amúgy is sokoldalú, igen tehetséges művésznőnél. Karrierje a hetvenes években indult, azóta a legnagyobb muzsikusokkal játszott, sikert sikerre halmozott és az évek során egyre jobban hatott rá az afrikai őskontinens muzsikája, hívása. Horace Silverrel való együttműködése különösen nagy indíttatást jelentett. Nyolc éve gyűjt (zenét és segélyt egyaránt) Afrikában, az ENSZ-nek is hivatalos nagykövete. Maliban találta meg végül azt a helyet, ahol úgy érezte, hazatért. Három éve a főváros, Bamako vörös földjén fogant meg, s idén került napvilágra a Red Earth – A Malian Journey című lemeze.
 
A Kölcsey Központban, a kétharmadig megtelt teremben a színpadkép is jelezte, hogy jó értelemben vett profi show műsorra számíthatunk. Az afrikai hangulatot fonott vesszővel bevont lámpák, mintás leplek idézték. A profi fény- és hangtechnika mellett füstgép is dolgozott, mire színpadra léptek a zenészek. Egy beszélő dob hangja azonnal az őskontinensre varázsolt, majd folyamatosan kapcsolódott be a többi hangszer. Az indító Mongo Santamaria- szerzemény, az Afro Blue volt Dee Dee 33 évvel ezelőtti első lemezének címadója, de az új is ezzel indul, jelezvén a kezdetekhez való visszatérést. A zongora latinos merengue, calypso dallamai a legendás kubai szerzőt idézve természetes módon vegyültek az afrikai ritmusorgiába. A zongoránál a Puerto Rico-i Edsel Gomez ült. A csapat zenei vezetője a svéd születésű, de afro-amerikai Ira Coleman (basszusgitár) volt. Lansine Kouyate (balafon – fa ütős), Cherif Soumano (kora – pengetős) és Baba Sissoko (tamani, beszélő dob, n'goni) saját gyártású hangszereikkel Maliból érkeztek. Szenegálból csatlakozott hozzájuk Moussa Sissokho (djembe, konga), Argentínából pedig a dobos Minino Garay, aki még ülőalkalmatosság gyanánt is egy ütős hangszert használt.
 
Bőséges kommentárt hallhattunk a repertoárról, mely részint hagyományos mali dalok dzsessz feldolgozásaiból, részint pedig afrikai köntösbe öltöztetett dzsessz darabokból állt. Dee Dee Bridgewater vendégével, Kabine Kouyate-tel adta elő a Bad Spirits című szerzeményt. A művésznő megmutatta, hogy nem véletlen az, hogy aratott már sikereket a Broadway-en és filmekben is. A Long Time Ago-hoz – mely Wayne Shorter Footprints című darabjából született – ő írt szöveget, ami elnyerte Shorter tetszését is. Az öt szövegváltozatban létező Shorter-mű egy szomorú szerelemről szól, ezért választotta a hatodikat – mondta humorosan. E után testvéreként szólította színpadra az est másik énekes vendégét Mamani Keita-t, aki névrokona, a híres Salif Keita vokalistájaként vált ismertté. A fiatal énekesnővel egy régi mali dalt írtak át, a Children Go 'Round-ot (Demissenw), mely igazi afrikai örömzenével zárult. Megtudhattuk, hogy ezen az estén találkozott a csapat utoljára ebben a felállásban.
 
Hallhattunk a sok évszázados mali zenei és hangszerkészítő hagyományról, mely apáról fiúra szállt a griotok, a zenészek között. A két hölgy Mama Don't Ever Go Away címmel az anyáknak ajánlotta szép dalát, majd a férfiaknak is hódoltak, s az On My Love eredeti mali refrénjét, a Djarabi-t a közönséggel is megénekeltették. Időközben tetőfokára hágott a hangulat, Bridgewater lejött a színpadról és a közönség első soraiban elvegyülve énekelt, táncolt. A hangos sikert követően a vadászok hazatérésének ünnepét idézték a Griots-cal (Sakhodougou). A műsort a címadó Red Earth (Massane Cisse) zárta, egy fergeteges blues „beoltva” a mali zene őssejtjével. A hatalmas ováció ritmusára, zenélve távozó csapatot természetesen visszakövetelte az állva ünneplő közönség. A ráadásként hallott Baba Sissoco-szerzemény közben is elismételte a művésznő, hogy először járt nálunk, de örül, hogy itt ünnepelhette a turné zárását. Következő állomása két hét múlva: Washington DC., Kennedy Center.
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.018200159072876 másodpercig tartott.