Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Lemezkritikák és -ismertetések
  

 
   
ZENE
Marsbéli próféciák
 
Színészként kezdte, tagja volt a Harcosok klubjának, egy ideje pedig gitárral a kezében folytatja. Jared Leto szenvedélyesen énekel a 30 Seconds To Mars harmadik, némi engedélyezett hangulatszínezőkkel (kórusok, szintetizátorok) dúsított albumán is.
 

 
   
ZENE
Emlékezetes
 
A Lux együttes megalakulásának negyvenéves jubileumán a teljesség igénye nélkül felidézte múltját és vadonatúj, napi aktualitású számokkal is meglepte az őket ünneplő közönséget. A rock debreceni öreg rókái a napokban kapnak Pro Urbe díjat.
 

 
   
ZENE
Ütős koncert
 
Az ütőhangszeres Toldi Éva, akit többek közt dzsesszegyüttesekből ismerhetünk, lelkes tanítványaival tanórákon kívül is foglalkozik; ha kell, még át is írja az órára bevitt kedvenceket. A Ritmico csoport a debreceni jazzbarátoknál vendégeskedett legutóbb.
 

 
   
ZENE
„Magyarországról jövök a karavánommal”
 
A bravúros Paco de Lucía, a spanyol gitár nagymestere adott koncertet március 27-én a Főnix Csarnokban. A flamenco-dzsessz világhírű képviselője a koncert előtt a Deol.hu kérdésére elárulta, felelősséget érez a flamenco jövője iránt.
 

 
   
ZENE
Alice Kottaországban
 
A kócos Tim Burton kissé beteges képi világához nem nehéz zenéket társítani. Alice-feldolgozása nyomán rögtön két filmzene lemez is született. Mi az Almost Alice címen futó korongot ragadtuk magunkhoz. Divatos rock és alternatív zene sok gitárral.
 

 
   
JAZZ
Virtuóz flamenco
 
Az immár 63 éves spanyol gitáros, Paco de Lucía neve összeforrt az igényes, akusztikus muzsikával. Szólóban és más legendás gitárosokkal is gyakran lépett fel eddig, de mostanság leginkább flamenco zenekarával turnézik. A Főnix Csarnokban március 27-én játszik.
 

 
   
JAZZ
Hölgykoszorú
 
Rhoda Scott harmincöt év után érkezett ismét Debrecenbe és töltötte meg a Kölcsey Központ nagytermét. A Hammond-orgona hetvenkét éves, ám igen fiatalos amerikai-francia – és kicsit már magyar – mestere két kiváló hölgy zenésztárssal adott nagysikerű koncertet.
 

 
   
ZENE
Mestermunka
 
Latin világot varázsolt a téli debreceni éjszakába a két gitárfenomén: Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor, illetve vendégük, az ütőhangszeres Horváth Kornél. A zenét évek óta ismerem, hallgatom, szeretem, de élőben még nem volt szerencsém a virtuózokhoz. 

 
   
ZENE
Retronome pontossággal
 
A rockerek lassan felélednek a szokásos év eleji punnyadásból. Kedvező hír számukra, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek zenéit feldolgozó és abból táplálkozó Retronome zenekar február 26-án fellép a Sikk Music Caféban. Vendégük a Stormraiser.
 

 
DEOL > Kultúra > Zene > Jazz
  Szabad zenei formák
 
Héty Péter | 2007. december 04., 10:02
 
A hetvenes-nyolcvanas évek legendás dzsessznapjai óta elszoktunk az olyasféle szabad, kortárs zenei kamara muzsikától mely igen szigorú, ám valahol mégis rengeteg vidámságot, felszabadultságot rejt magában. Az improvizatív free muzsika egyik utolsó mohikánjaként a vajdaságból, Szabadkáról érkezett Mezei Szilárd és két formációja.
 
Mezei Szilárd ugyan zentai lakos, de Szabadkán dolgozik és zenésztársai is odavalók, így ottani formációként köszönthettük őket a jazzklub jazztörténeti előadásaihoz kötődő koncertsorozat vendégeiként. A hegedű, melyen játszik igen ritka hangszer ebben a műfajban, s akkor is többnyire a standard, main stream világában hallhatjuk, s legkevésbé az efféle szabadabb muzsikában.
 
A harminchárom esztendős, sokoldalú muzsikusban kiváló, kísérletező zeneszerzőt is köszönthettünk, aki mellesleg kobzon és oud-on is játszik, ha kell népzenét, vagy improvizatív muzsikát. Több nemzetközi fesztivál mellett a Debreceni Jazznapokon is megfordult négy évvel ezelőtt. Az irányzat sok hazai és nemzetközi művelőjével dolgozott már együtt, lemezei az angol Leo Recordsnál, valamint magánkiadásban jelentek meg, de komponált már muzsikát több színházi produkcióhoz is. A GyőrFree Műhely közösségének aktív tagja. Az elmúlt tizenhét évben több mint száz művet jegyez szerzőként.
 
Az Egyetemi Jazzklub sajnálatos módon egyre gyérebb látogatottságú koncertsorozatán ezúttal mintegy félszáz érdeklődő jelent meg, s az ilyen free produkcióknál szokásos lemorzsolódás – a gyanútlanabb, kommerszebb muzsikát várók elszállingóznak – is ritkította a létszámot. A kitartó, feloldódni tudó hallgatóság azonban díjazta az összetett, váratlan fordulatokban bővelkedő, virtuóz szólókat produkáló előadást.
 
Az első „beindulás” az Induló címet viselte. Mezei Szilárd az idehaza Szabados György nevével fémjelzett kortárs impovizatív vonal képviselője, s talán kevésbé elvont, mint a mester, de azért szükség volt a hallgatáshoz a kellő ellazulásra. A Bármikor most nevet viselő kompozícióra címe alapján szinte ellenpont lehetett volna a Most nem, ám zeneileg természetesen ugyanazt a vonalat vitte tovább. Triójának bőgőse Ervin Malina, és a dobos Csík István profin tolmácsolta az olykor nem is egyszerű zenei képleteket és improvizációs készségük is elsőrangúnak bizonyult. A Hep című sorozat negyedik darabja a hegedű mókás játékossága alapján akár egy Stephan Grapelli átirat is lehetett volna, persze azért némi töredezettséggel, amolyan impresszionista változatban.
 
Különösebb szünet nélkül váltott a műsor a másik formációra, amikor az est házigazdája színpadra kérte a Horn Quintett felálláshoz a két fúvóst. Az Uncia (Hópárduc) alatt az újonnan érkezett fúvósok szólóit kezdte tapssal jutalmazni a közönség, ami az oldódás jele volt. Bár az igazsághoz az is hozzátartozik, hogy ezekben a darabokba annyira szervesen illeszkedik és csöppet sem öncélúan a rögtönzés, hogy nem is annyira kívánkozott beletapsolni a művekbe egy-egy szólót követően.
 
Branislav Aksin, a szabadkai zeneiskola tanára harsonájával amolyan igazi öreg „jazzmanként” láthatóan érezte a muzsikát, de nem lehetett panasz a lezser Bogdan Rankovic altszaxofon játékára sem. Az ezután felcsendülő Kopottas-ban a szaxofonos basszus klarinétra váltott, melynek mély hangja megdobta a hangzást, de jól illett a Cougar (Puma)-hoz is, mely így a megidézett állat képviselte hangulatához is jobban igazodott. Az Inkább című darab ennél valamivel visszafogottabban szólt. A Hep ciklus ötödik darabja mellett még a Tönk és a című kettős kompozíció csendült fel zárásként.
 
A műsor vége felé egyre felszabadultabb szólókat hallhattunk mindegyik muzsikustól, gyakran a többi zenész teljes kiállásával. Mezei Szilárd vonós hangszerét pengetősként használva is remekbeszabott improvizációval kápráztatta el a maroknyi hallgatóságot, akik lelkes tapsukért cserébe még egy számot kaptak ráadásként, mely Az a tánc címre hallgatott. A zenészek szemmel láthatólag feloldódtak a műsor végére, bár a nem túl közlékeny főszereplő most is mindössze a zenészeket mutatta be. Végül is a zene önmagáért beszélt.
 
Kapcsolódó cikkeink:
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.018336057662964 másodpercig tartott.