Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Lemezkritikák és -ismertetések
  

 
   
ZENE
Marsbéli próféciák
 
Színészként kezdte, tagja volt a Harcosok klubjának, egy ideje pedig gitárral a kezében folytatja. Jared Leto szenvedélyesen énekel a 30 Seconds To Mars harmadik, némi engedélyezett hangulatszínezőkkel (kórusok, szintetizátorok) dúsított albumán is.
 

 
   
ZENE
Emlékezetes
 
A Lux együttes megalakulásának negyvenéves jubileumán a teljesség igénye nélkül felidézte múltját és vadonatúj, napi aktualitású számokkal is meglepte az őket ünneplő közönséget. A rock debreceni öreg rókái a napokban kapnak Pro Urbe díjat.
 

 
   
ZENE
Ütős koncert
 
Az ütőhangszeres Toldi Éva, akit többek közt dzsesszegyüttesekből ismerhetünk, lelkes tanítványaival tanórákon kívül is foglalkozik; ha kell, még át is írja az órára bevitt kedvenceket. A Ritmico csoport a debreceni jazzbarátoknál vendégeskedett legutóbb.
 

 
   
ZENE
„Magyarországról jövök a karavánommal”
 
A bravúros Paco de Lucía, a spanyol gitár nagymestere adott koncertet március 27-én a Főnix Csarnokban. A flamenco-dzsessz világhírű képviselője a koncert előtt a Deol.hu kérdésére elárulta, felelősséget érez a flamenco jövője iránt.
 

 
   
ZENE
Alice Kottaországban
 
A kócos Tim Burton kissé beteges képi világához nem nehéz zenéket társítani. Alice-feldolgozása nyomán rögtön két filmzene lemez is született. Mi az Almost Alice címen futó korongot ragadtuk magunkhoz. Divatos rock és alternatív zene sok gitárral.
 

 
   
JAZZ
Virtuóz flamenco
 
Az immár 63 éves spanyol gitáros, Paco de Lucía neve összeforrt az igényes, akusztikus muzsikával. Szólóban és más legendás gitárosokkal is gyakran lépett fel eddig, de mostanság leginkább flamenco zenekarával turnézik. A Főnix Csarnokban március 27-én játszik.
 

 
   
JAZZ
Hölgykoszorú
 
Rhoda Scott harmincöt év után érkezett ismét Debrecenbe és töltötte meg a Kölcsey Központ nagytermét. A Hammond-orgona hetvenkét éves, ám igen fiatalos amerikai-francia – és kicsit már magyar – mestere két kiváló hölgy zenésztárssal adott nagysikerű koncertet.
 

 
   
ZENE
Mestermunka
 
Latin világot varázsolt a téli debreceni éjszakába a két gitárfenomén: Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor, illetve vendégük, az ütőhangszeres Horváth Kornél. A zenét évek óta ismerem, hallgatom, szeretem, de élőben még nem volt szerencsém a virtuózokhoz. 

 
   
ZENE
Retronome pontossággal
 
A rockerek lassan felélednek a szokásos év eleji punnyadásból. Kedvező hír számukra, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek zenéit feldolgozó és abból táplálkozó Retronome zenekar február 26-án fellép a Sikk Music Caféban. Vendégük a Stormraiser.
 

 
DEOL > Kultúra > Zene > Jazz
  Jazz-rock Borlaival
 
Héty Péter | 2007. december 20., 14:31
 
A Debreceni Egyetemi Jazzklub koncertsorozatának záró koncertjén a tinédzser tehetségként feltűnt, idén 29 esztendős dobos, Borlai Gergő volt a házigazda. Ennek ellenére a két formáció, melyekkel fellépett nem a dob, hanem az elektromos gitár köré szerveződött, a jazz-rock jegyében.
 
Borlai Gergő életrajza szerint 3 évesen kezdett dobolni és 17 évesen már saját lemeze jelent meg. A jazz és a pop zene legkülönbözőbb ágait képviselő formációkban zenélt. Mára több mint száz albumon szerepel a neve. Az est az ő személyéhez és barátjához, szinte állandó zenésztársához Papesch Péterhez kötődött, mert mindkét fellépő együttesben ők jelentették a ritmusszekciót.
 
Az est kezdetén Juhász Gábor gitáros csatlakozott hozzájuk. Az eddig inkább kifinomult akusztikus gitárjátékáról ismert Juhász Gábornak főként dzsessz és ethno-dzsessz formációkban volt alkalma tehetségét bizonyítani. A Gergőnél egy évtizeddel idősebb gitáros változatos stílusokban két évtizede muzsikál, és világsztárokkal közösen is készített felvételeket. Tavaly határozta el, hogy egy saját, számára ideális dinamikájú és szellemiségű csapatot hoz létre. A trió múlt évben megjelent bemutatkozó albumáról a Fények, majd a Jaipur garden hangzott el. A Juhásztól megszokott elgondolkodtató, dallam- és harmónia gazdag akusztikus stílushoz képest egy dinamikusabb, felszabadultabb zenészt láthattunk-hallhattunk a színpadon. A jazz-rock stílushoz legközelebb álló muzsikájukkal a Sky Blue végére egészen kemény hangzást produkáltak. Ezt rögtön ellensúlyozta a Babtya bácsi, a maga csendesebb, dzsesszesebb hangzásával. A záró Rhythm change különösen hagyta kicsúcsosodni az amúgy is domináns basszus és gitár közös dallamvezetését, mely a legbonyolultabb futamok során is szépen együtt szárnyalt. Borlai profi pontozásait, kemény „odaütéseit”, melyek a megfelelő helyen nem is hatnak keménynek, talán nem is kell külön kiemelni.
 
A European Mantra formációt 2001-ben hívta életre Borlai Gergő, melyben a Bikini-ből is ismert Lukács „Peta” Péter gitáros és Nagy János billentyűs már a kezdetek óta központi figura, de a stabil basszusgitáros Papesch belépése óta tekinthető véglegesnek a felállás. Az előző formációhoz képest ők is jazz-rock közeli, de inkább a rockosabb oldalt képviselő fúziós, olykor keményebb, összetettebb muzsikát produkáltak. A hangneméről elnevezett nyitó Esz finoman, sejtelmesen indult, majd érdekes színfoltot kapott a beszélő gitár egyedi hangzásától. A Jazz gitár-ban már a szintit is a „beszélő” effekttel hallhattuk, s szólója is finom hangulatot hozott az amúgy kemény muzsikába. Megidézték az Adult Playground című szerzeményt is a harmadik lemezükről, melynek címe 5. Ennek a darabnak egyébként szerepel egy átirata Borlai Gergő második, Sausage c. szóló lemezén is.
 
A koncert első felének gitáros főszereplőjét figyelve eszembe jutott alkatáról John Scofield az amúgy szintén remek jazz gitáros. A konkrét név aztán most, a második produkcióban bukkant fel egy kompozíció címeként: After the Scofield Concert. A Curious Rabbit és a Texas című számokra már egészen bemelegedtek a muzsikusok, különösen az ott is domináló, ám más stílusban játszó gitáros. A korábbi hetek koncertjeihez képest meglepően nagy számú közönség feltehetően ennek a zenekarnak a már egyre ismertebbé váló nevére jött be.
 
Nem maradhatott el a ráadás, melyhez színpadra kérték vendégként Juhász Gábort is a Help, Help című darab előadásához. A két gitáros játékának különbsége itt jött ki igazán, egymást váltó szólóikban. Lukács „Peta” Péter tekerősebb, technikás, Satriani-vonalhoz sorolható játéka, és a kitartott hangokat kedvelő, talán Santanához hasonlítható technikájú Juhász Gábor kiegészítették egymást, s eszük ágában sem volt versengeni. Zárásként a basszusgitárosról elkeresztelt számot, a Peter Papesch-t kapta a lelkes közönség.
 
Kapcsolódó cikkeink:
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.017823219299316 másodpercig tartott.