Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Lemezkritikák és -ismertetések
  

 
   
ZENE
Marsbéli próféciák
 
Színészként kezdte, tagja volt a Harcosok klubjának, egy ideje pedig gitárral a kezében folytatja. Jared Leto szenvedélyesen énekel a 30 Seconds To Mars harmadik, némi engedélyezett hangulatszínezőkkel (kórusok, szintetizátorok) dúsított albumán is.
 

 
   
ZENE
Emlékezetes
 
A Lux együttes megalakulásának negyvenéves jubileumán a teljesség igénye nélkül felidézte múltját és vadonatúj, napi aktualitású számokkal is meglepte az őket ünneplő közönséget. A rock debreceni öreg rókái a napokban kapnak Pro Urbe díjat.
 

 
   
ZENE
Ütős koncert
 
Az ütőhangszeres Toldi Éva, akit többek közt dzsesszegyüttesekből ismerhetünk, lelkes tanítványaival tanórákon kívül is foglalkozik; ha kell, még át is írja az órára bevitt kedvenceket. A Ritmico csoport a debreceni jazzbarátoknál vendégeskedett legutóbb.
 

 
   
ZENE
„Magyarországról jövök a karavánommal”
 
A bravúros Paco de Lucía, a spanyol gitár nagymestere adott koncertet március 27-én a Főnix Csarnokban. A flamenco-dzsessz világhírű képviselője a koncert előtt a Deol.hu kérdésére elárulta, felelősséget érez a flamenco jövője iránt.
 

 
   
ZENE
Alice Kottaországban
 
A kócos Tim Burton kissé beteges képi világához nem nehéz zenéket társítani. Alice-feldolgozása nyomán rögtön két filmzene lemez is született. Mi az Almost Alice címen futó korongot ragadtuk magunkhoz. Divatos rock és alternatív zene sok gitárral.
 

 
   
JAZZ
Virtuóz flamenco
 
Az immár 63 éves spanyol gitáros, Paco de Lucía neve összeforrt az igényes, akusztikus muzsikával. Szólóban és más legendás gitárosokkal is gyakran lépett fel eddig, de mostanság leginkább flamenco zenekarával turnézik. A Főnix Csarnokban március 27-én játszik.
 

 
   
JAZZ
Hölgykoszorú
 
Rhoda Scott harmincöt év után érkezett ismét Debrecenbe és töltötte meg a Kölcsey Központ nagytermét. A Hammond-orgona hetvenkét éves, ám igen fiatalos amerikai-francia – és kicsit már magyar – mestere két kiváló hölgy zenésztárssal adott nagysikerű koncertet.
 

 
   
ZENE
Mestermunka
 
Latin világot varázsolt a téli debreceni éjszakába a két gitárfenomén: Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor, illetve vendégük, az ütőhangszeres Horváth Kornél. A zenét évek óta ismerem, hallgatom, szeretem, de élőben még nem volt szerencsém a virtuózokhoz. 

 
   
ZENE
Retronome pontossággal
 
A rockerek lassan felélednek a szokásos év eleji punnyadásból. Kedvező hír számukra, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek zenéit feldolgozó és abból táplálkozó Retronome zenekar február 26-án fellép a Sikk Music Caféban. Vendégük a Stormraiser.
 

 
DEOL > Kultúra > Zene
  Unicum Mátészalkáról
 
Héty Péter | 2007. december 20., 19:25
 
Igazán különlegesnek számít, ha egy vidéki, hat és kilenc évesekből alakult gyerekzenekar, nevezetesen a Kölyök Band alapítói még tizenhárom év múlva is együtt vannak. A mátészalkai csapat most némi átalakulás után, Unicum Plus Band néven adott ki lemezt. A színvonalas blues-rock muzsikát őszinte szöveg és neves közreműködők támogatják meg.
 
Kovács Balázs ütőhangszeres és Pénzes Máté billentyűs 1994-ben még kölyök fejjel, de elszánt tehetséggel kezdett muzsikálni egy családi ház pincéjében. Már abban az évben színpadra léptek szülővárosukban, Mátészalkán, Rolling Stones-, Deep Purple- és Demjén Ferenc-feldolgozásokkal, valamint egy saját szerzeménnyel. A muzsikához és városukhoz azóta sem lettek hűtlenek. Ebben a szakmában pedig sokan a siker és a lehetőségek reményében a fővárosban kötnek ki, ha valóban tehetségesek, s nem ritkán aprópénzre váltják tehetségüket.
 
Az évek során újabb zenésztársakkal megalakították az Unicum Plus Bandet, melynek a nagydarab rocker, Szirota „Ciki” János lett az énekese. A most megjelent album Elefántember blues című dalában meg is énekli nagy testéből adódó bánatát. A másfél mázsás „elefántos” külső persze vajszívet takar, és remek hangszálat, ahogy ez a dalból is kitűnik.
 
A hazai blues-rock muzsika hatása nem csak a számokból érezhető, hanem a támogatók, barátok sorából is. Segítőik között olyan jeles hazai muzsikusok, szövegírók nevét találjuk, mint Dorozsmai Péter, Horváth Attila, Bornai Tibor, s a Keserű pohár címmel megjelent album Belső utakon című nótájában Földes László Hobo, Takáts Tamás és Somló Tamás a vendégénekesek – utóbbi még a szaxofont is megfújta a kedvükért.A nyitó Új favágó a kapitalista tőke József Attila-féle döntését viszi tovább, de már láncfűrésszel és dögös blues-rock zenével. Persze, azért a szöveg ad némi átgondolni valót, hisz azt mondja, hogy aki anno Marxot olvasott, az küldte sínekre Attilát, s a „tőke megdönthetetlen”. A blues, a bor és a becsület című lírai nóta a csapat alapértékei mellett tesz hitet, de itt is akad olyan sor, mely azért árnyalja az elsőre bevillanó képet: „borbarát már nekem nem kell”. Ebben a dalban hallhatjuk először Cikivel duóban énekelni a remek hangú Nagy Angélát.
 
A fúvósok némi reggae-s ízt adnak a Támad a gép, támad a pénz középtempójú ritmusához. Az egymás és önmaga ellen harcoló ember végső pusztulása előtt a fiúk szerint a címben szereplő saját teremtményeink rontanak most ránk. A Kőszívű már valamivel rockosabb, de továbbra is dallamos. A dalt ugyan egyes szám első személyben éneklik, de természetesen ez is világunk negatívumairól szól. Az Elefántember blues már említett önvallomása az album egyik legütősebb blues-rock nótája, amit ismét egy szép kettős követ Angélával, Féltékenység címmel. A névadó italra, az unikumra utal a címadó Keserű pohár, mely hangzásában, és itt-ott szövegi elemeiben is az ős P. Mobilt idézi. Hangulatos, tempós, funky-blues hangszerelésével, szólóival a Túlélő show nem éppen azt a kemény, skizofrén világot idézi, melyről a szöveg szól.
 
Az említett, sztárvendégeket felsorakoztató Belső utakon kórusban énekelt refrénjével kissé a segélydalok hangzását hozza. Indításában a dal Hobo egykori felvetéséből („Ki vagyok én?”)  indul ki, hogy a hazavezető benső utat járja. Zárásként elhangzik ugyan, hogy „tudom, ki vagyok”, de mi tagadás maradhat e felől kétségünk. A blues őshazájáról nem dicshimnuszt zeng az Amerika, hanem saját muzsikájára kemény vádbeszédet kap a fiúktól, a világ nevében is. Persze tudhatjuk, hogy a blues épp az államokban élő lázadók zenéje volt mindig is, mintegy a lelkiismeret hangjaként, s ennek a dalnak a szövege remekül illeszkedik ehhez a szerephez. Zárásként persze nem feledkeznek meg saját hazájukról sem, Ez az ország című daluk egy igen szép fohász nemzetünkért. A sorok közül kitűnik, hogy írói tisztában vannak valódi történelmünkkel, s a keserű pohárral, melyet ürítünk, de ebben az egy számban az Atyát hívják segítségül. Méltóságteljes befejezés.
 
Mindent összevetve jó munkát végeztek a fiúk, ha pedig a súlyosbító körülményeket, azaz a mai hazai zenei piac lehetőségeit, kínálatát, és a vidéki lét nehézségeit is hozzávesszük, akkor pedig akár kiemelkedő albumnak is nevezhetjük az Unicum Plus Band lemezét.
 
(Unicum Plus Band: Keserű pohár, 2007)
 
Kapcsolódó link:


 
 
Értékelje a cikket 1-től 5-ig:
A cikk osztályzata az eddigi szavazatok alapján:
4.61
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.03344202041626 másodpercig tartott.