Kultúra Politika Sport Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
OKTATÁS
Könyvmolyok versengése
A könyv világnapjához kapcsolódóan már több éve rendezik meg a debreceni József Attila Általános iskolában a Jonatán könyvmoly-galaxis akadályversenyt.
 

 
   
OKTATÁS
Povolnys sikerek
Sikeresen szerepeltek a Povolny Ferenc Szakképző Iskola diákjai az idei Szakma Kiváló Tanulója Versenyen.
 

 
   
OKTATÁS
Tóth Árpád emlékére
A debreceni gimnázium diákjai Aradon vettek részt szavalóversenyen.  

 
   
OKTATÁS
Övék volt a ház
Diákönkormányzati nappal köszöntötték a tavaszt április végén a Petőfi Sándor Általános Iskola tanulói. 
 
   
OKTATÁS
Modern táncok
A debreceni Csapókerti Általános Iskola másodszor rendezett megyei moderntánc-versenyt.
 

 
   
OKTATÁS
Jöttek, láttak…

Eredményesen szerepeltek a Gábor Dénes középiskola diákjai a különböző szakmai versenyeken.

 

 
   
OKTATÁS
Közös versmondás
A Petőfi Sándor Általános Iskola alsósai szavaltak a Verslánc rendezvényen. 
 
   
OKTATÁS
A költészet napján
A József Attila Általános Iskola minden évben megünnepli a költészet napját, az iskola névadójának születésnapját.
 

 
   
OKTATÁS
Egészség- és környezetvédelmi nap
A Gábor Dénes Szakközépiskolában a hagyományokat folytatva idén is megrendezték az Egészség-napot, amelyet azonban most kicsit kibővítettek.
 

 
   
OKTATÁS
Nyelvi akadályverseny
A debreceni Karácsony Sándor Általános Iskola tizenharmadik alkalommal rendezte meg német és angol nyelvi versenyeit.
 

 
DEOL > Életmód > Oktatás
  A holland kultúra követei
 
Ungvári Judit | 2008. február 07., 12:17
 
A Református Kollégium Egyháztörténeti Múzeumában egy térképen jelölik azokat az európai egyetemeket, ahol valaha a debreceni diákok tanultak. A legtöbb pötty Hollandiában, az akkori Németalföld területén van, így elmondható, hogy történelmi múltú kapcsolataink vannak a nyugat-európai országgal. Nem véletlen tehát, hogy a Debreceni Egyetemen már régóta folyik holland nyelvű képzés, ami ettől a tanévtől önálló tanszéket kapott. Pusztai Gáborral a Néderlandisztikai Tanszék vezetőjével erről beszélgettünk.
 
– A tanszék hivatalosan 2007. július elsején alakult, de néderlandisztikai képzés már 1991 óta létezik a Debreceni Egyetemen, akkor még második idegen nyelvként tanulhatták a hallgatók a hollandot. Főleg német szakos hallgatók vehették fel, és csak nyelvi képzés volt. 1995-től specializációként is felvehető, ami azt jelenti, hogy a nyelvi képzés mellett kulturális, irodalmi, nyelvészeti ismereteket is kapnak a hallgatók. 1999-től vált ötéves akkreditált egyetemi képzéssé a néderlandisztika, innentől kezdve képeztünk holland nyelv és irodalom szakos bölcsészeket, vagyis néderlandistákat.
 
– Milyen tartalommal képeznek?
 
– Az alap, természetesen ugyanaz, mint máshol. Mind a jelenleg is futó ötéves egyetemi képzés, mind a most elindult B.A. képzés gyakorlatilag megegyezik azzal, ami a Debreceni Egyetemen kívül folyik. Magyarországon még két helyen van ilyen, felépítését tekintve azonos a mienkkel. Az ötéves képzés utolsó két évében van lehetőség arra, hogy bizonyos szakszemináriumokat tartsunk, itt igyekszünk olyan többletismereteket adni, amelyekben korábban nem tudtak elmélyülni a hallgatók, a speciális témák között van például a gazdasági szaknyelv, a holland gyarmati irodalom, a holland-magyar kapcsolatok, vagy Michiel de Ruyter személye.
 
– A tanszék a debreceni könyvszemlén is bemutatkozott decemberben. Ez a részvétel mennyire járult hozzá a szak népszerűsítéséhez? Milyen igény van a holland nyelvi képzésre?
 
– Eredményesnek tartom a szereplésünket, nyolc különböző programmal vettünk részt, az önálló standunknál is rengetegen érdeklődtek, és nemcsak a fiatalabb korosztályból. Van igény a képzésre, jelenleg 120 hallgatónk van, önálló szakos és specializációs hallgatók is. 2005-ben, amikor utoljára vettünk fel hallgatókat az ötéves képzésre, négyszeres volt a túljelentkezés, 99-en felvételiztek, közülük 25-öt vettünk fel. Ebben a tanévben, a B.A. képzés megindulásával jelentősen csökkent a hallgatói létszám, már csak hét hallgatót vettünk fel, de ennek olyan oka is volt, hogy a tavalyi felsőoktatási tájékoztatóban nem szerepelt a néderlandisztika szakirány.
 
– Debrecennek történelmi gyökerű kapcsolatai vannak Hollandiával, ez megnöveli az érdeklődést a képzés iránt?
 
– Valóban, a város és a régió kapcsolatai Hollandiával elég régre nyúlnak vissza, és ez is mutatja az érdeklődést. A hallgatók nagy része ebből a régióból érkezik. Több mint 85%-uk három megyéből, Hajdú-biharból, Szabolcsból és Borsodból kerül ide. Nyilván a fővárosi és a dunántúli hallgatóságot a két budapesti egyetem felszippantja, de az, hogy itt létezik néderlandisztikai képzés, már önmagában is jelzi az érdeklődést.
 
– Milyen szerepet vállalnak a kultúraközvetítésben, a kapcsolatok ápolásában, ami már túlmutat az egyetemi képzésen?
 
– Mi eddig is úgy tekintettünk magunkra, mint a holland nyelvű kultúra kelet-magyarországi képviselőire. Ennek köszönhetően szerveztük meg a Michiel de Ruyter-emlékkonferenciát, a Református Kollégiummal közösen. A megelőző évben Flamand Tavasz címmel volt egy egyhetes programsorozatunk, egy fesztivállal bemutattuk a flamand nyelvet és kultúrát, ez a városban is figyelmet keltett.
 
– Mennyire ismerjük mi a holland kultúrát?
 
– A tapasztalatunk az, hogy az átlagos tudás nagyon kevéssel haladja meg a kliséket és a sztereotípiákat. Ha valaki Hollandiáról beszél, a magyaroknak azonnal olyanok ugranak be, hogy szélmalom, fapapucs, tulipán, vagy esetleg a liberális drogpolitika. Persze ez fordítva is igaz, hiszen ha egy holland el tudja helyezni Magyarországot Európa térképén, már örülhetünk. Mi ezen a helyzeten is szeretnénk változtatni, ezért is igyekszünk a hallgatóinknak mélyebb ismeretanyagot adni, nemcsak a nyelvről, hanem a kultúráról is. Igaz hogy kicsi országról van szó, fele akkora, mint Magyarország, de nagyon sokrétű a kultúrája, ne felejtsük el, hogy Rembrandt és van Gogh hazájáról beszélünk, tehát az európai művészettörténethez is jelentősen hozzájárult. Agilis kereskedő nép volt ott évszázadokon át, meg is gazdagodtak, és olyan országokban él meg a kultúra, ahol tudnak erre költeni. A történelmi aspektusok mellett azt sem szabad elfelejteni, hogy Hollandia a második legnagyobb befektető hazánkban, ezért a munkaerőpiacon is egyre nagyobb az érdeklődés hollandul beszélő emberek iránt. Mi is kapcsolatban állunk munkaerő-közvetítő cégekkel, hetente kapunk álláshirdetéseket, leveleket, telefonokat, hogy ajánljunk hollandul beszélőket, főleg az ország nyugati felében keresnek ilyen munkaerőt.
 
– Könnyű a hollandot megtanulni?
 
– Annak, aki angolul, vagy németül ért, nem annyira nehéz nyelv. Itt az egyetemen nem várunk el a hallgatóinktól előzetes nyelvtudást, így a három év alatt a nulláról a felsőfokú szintig visszük el a hallgatóinkat.
 
– Ön hogyan kezdte, miért szerette meg a hollandot?
 
– Történelem–német szakos voltam, és a német szakon ajánlott volt egy másik germán nyelv tanulása, a csoporttársaim többsége angolra ment, néhányan azonban a hollandot választottuk, erre akkor volt először lehetőség. Ezután ösztöndíjjal három évig voltam kint Hollandiában, a Leideni Egyetemen szereztem diplomát, utána pedig visszajöttem Debrecenbe. A nyelv és a kultúra egyaránt vonzott. Amikor ott jártam, az egész ország nagyon megkapó volt, a régi városok úgy néztek ki, mint egy kis ékszerdoboz. Az emberek kedvesek voltak, nem volt bennük az a feszültség és stressz, ami ránk sokszor jellemző. Személy szerint én az irodalommal szeretek leginkább foglalkozni.
 
Kapcsolódó cikkeink:
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.019909143447876 másodpercig tartott.