Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Lemezkritikák és -ismertetések
  

 
   
ZENE
Marsbéli próféciák
 
Színészként kezdte, tagja volt a Harcosok klubjának, egy ideje pedig gitárral a kezében folytatja. Jared Leto szenvedélyesen énekel a 30 Seconds To Mars harmadik, némi engedélyezett hangulatszínezőkkel (kórusok, szintetizátorok) dúsított albumán is.
 

 
   
ZENE
Emlékezetes
 
A Lux együttes megalakulásának negyvenéves jubileumán a teljesség igénye nélkül felidézte múltját és vadonatúj, napi aktualitású számokkal is meglepte az őket ünneplő közönséget. A rock debreceni öreg rókái a napokban kapnak Pro Urbe díjat.
 

 
   
ZENE
Ütős koncert
 
Az ütőhangszeres Toldi Éva, akit többek közt dzsesszegyüttesekből ismerhetünk, lelkes tanítványaival tanórákon kívül is foglalkozik; ha kell, még át is írja az órára bevitt kedvenceket. A Ritmico csoport a debreceni jazzbarátoknál vendégeskedett legutóbb.
 

 
   
ZENE
„Magyarországról jövök a karavánommal”
 
A bravúros Paco de Lucía, a spanyol gitár nagymestere adott koncertet március 27-én a Főnix Csarnokban. A flamenco-dzsessz világhírű képviselője a koncert előtt a Deol.hu kérdésére elárulta, felelősséget érez a flamenco jövője iránt.
 

 
   
ZENE
Alice Kottaországban
 
A kócos Tim Burton kissé beteges képi világához nem nehéz zenéket társítani. Alice-feldolgozása nyomán rögtön két filmzene lemez is született. Mi az Almost Alice címen futó korongot ragadtuk magunkhoz. Divatos rock és alternatív zene sok gitárral.
 

 
   
JAZZ
Virtuóz flamenco
 
Az immár 63 éves spanyol gitáros, Paco de Lucía neve összeforrt az igényes, akusztikus muzsikával. Szólóban és más legendás gitárosokkal is gyakran lépett fel eddig, de mostanság leginkább flamenco zenekarával turnézik. A Főnix Csarnokban március 27-én játszik.
 

 
   
JAZZ
Hölgykoszorú
 
Rhoda Scott harmincöt év után érkezett ismét Debrecenbe és töltötte meg a Kölcsey Központ nagytermét. A Hammond-orgona hetvenkét éves, ám igen fiatalos amerikai-francia – és kicsit már magyar – mestere két kiváló hölgy zenésztárssal adott nagysikerű koncertet.
 

 
   
ZENE
Mestermunka
 
Latin világot varázsolt a téli debreceni éjszakába a két gitárfenomén: Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor, illetve vendégük, az ütőhangszeres Horváth Kornél. A zenét évek óta ismerem, hallgatom, szeretem, de élőben még nem volt szerencsém a virtuózokhoz. 

 
   
ZENE
Retronome pontossággal
 
A rockerek lassan felélednek a szokásos év eleji punnyadásból. Kedvező hír számukra, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek zenéit feldolgozó és abból táplálkozó Retronome zenekar február 26-án fellép a Sikk Music Caféban. Vendégük a Stormraiser.
 

 
DEOL > Kultúra > Zene
  Az öt őselem a zene nyelvén
 
Héty Péter | 2008. február 08., 14:45
 
Lovász Irén varázslatosan szép énekhangjára a Hortobágyi Lászlóval közös Világfa című, nagy hatású első lemezén figyeltek fel sokan, majd a Makám énekesnőjeként is emlékezetes anyagokat készített. Azóta három önálló lemeze jelent meg, melynek utolsó két darabja egy négyrészes, Gyógyító hangok című sorozat első fele. A Belső hang címmel nemrég megjelent korong talán a sorozat első darabjánál is meditatívabb, keletiesebb, elmélyültebb.
 
Lovász Irén mellett nagy szerepe van ebben a gondosan megválasztott kísérőknek, akik között ott találjuk a debreceni származású Gesztelyi Nagy Juditot, aki fuvolaművészként és zen tanítóként japán bambuszfuvolán, a shakuhatsi-n zenél, vagy az ausztrál bennszülöttek duruzsoló fúvós hangszerén, a didgeridoo-n játszó Kerekes Jánost. Rajtuk kívül közreműködő még a sokoldalú hegedűs, Balázs Gergely, valamint a hárfán érzékeny finomsággal játszó Pintér Ágnes. A terjedelmes darabok leginkább improvizatívak, melyekbe az énekesnő is a rögtönzött dallamok mellett szinte spontán módon szövi bele a magyar népdalkincs oda illő darabjait. A Néprajzi Múzeum népzenei gyűjteményének tudományos munkatársaként közel egy évtizedig dolgozott az énekesnő, de még régebb óta gyűjtött terepen népdalokat és énekelt is már szinte gyerekkora óta, így igen közvetlen kapcsolata alakulhatott ki zenei hagyományunkkal.
 
Új albumán a négy őselem nevét viselő kompozíciók lentről emelkednek felfelé, az egyre finomabb szubsztanciák magasságaiba. Végül a több őshagyományban is az ötödik őselemként számon tartott éter, finomanyag, vagy lélekanyag helyén a Belső hang, vagy mondhatnánk éteri hang, rezgés, energia jelenik meg. Egy-egy elemhez egy-egy hangszer kapcsolódik, míg a záró kompozícióban minden közreműködő együtt emelkedik éteri magasságokba a közös zenei kontempláció során.
 
A föld, a legmélyebben, legérdesebben megszólaló didgeridoo-hoz párosul, s annak hangjaival indul. Hagyományosan a didgeridoo a termeszhangyák által tökéletesen kivájt, kibelezett eukaliptusz fatörzsből vagy ágból készülő ausztrál bennszülött hangszer. Az őslakosok mélységes spiritualitásáról – mely társul e hangszerhez is – Marlo Morgan ismert könyvei szépen számolnak be. A hangszer tónusa, hangzása közel áll a buddhista szent hang, az Ohm rezgéséhez – de említhetjük európai megfelelőjét az Áment is –, s így az utóbbi időkben előszeretettel használják meditatív, spirituális muzsikákhoz szerte a világon. A föld a gyökerek lakóhelye, őseink hagyatéka, a stabilitásunk alapja, az élet lehetősége – olvashatjuk az énekesnő kommentárjában. S valóban keleties dallamok, táltosok szelleme ébredezik az ének lamentálásában és a megszólaló népdalrészletekben, már az indításban szépen megadva a hangulatot. A víz a kiáradás, a megtisztulás, s nem utolsósorban az ember magzati időszakának közege. A kissé légies bambuszfuvola a shakuhatsi megszólaltatója maga is gyakorló anyaként érzékenyen reagál a gyermeki létre, s csendesen hullámzó, hömpölygő improvizációi valóban hozzásegítenek a víz élményének megjelenítéséhez, még ha nem is a nagy vizekéhez. Pedig testünk és a Föld jelentős részét víz alkotja, s a víz akár sziklákat is szétmorzsol, de ennek az elemnek is inkább a spirituális, lélekmelengető oldalát igyekeznek megidézni az előadók. A vizet a tűz ellenpontozza; a kísérőhangszer itt a hegedű. A zenész játéka nyughatatlan, pattogó, de az énekimprovizációk is illeszkednek a felforrósodott hangulathoz. Később a hárfa hangja elsősorban a levegő könnyedségét hivatott megjeleníteni.
 
– A Belső hang egy meditatív belső utazás, az én legmélyén szunnyadó őserők fölébresztése érdekében. A négy természeti őselem, a föld, víz, tűz, levegő bennünk rejlő energiáinak felszínre hozatala a zene, a harmónia természetes eszközeivel. Legbelsőbb énünk mélyére csak a teljes elcsendesedéssel, befelé fordulással, kontemplációval juthatunk – írta munkájáról Lovász Irén. A szakrális kommunikáció tárgykörében korábban tanulmánykötet is írt, mely később kandidátusi disszertációjának is tárgya volt. Lényünk mélyén szunnyadó erőket ébresztget a legősibb magyar imádságok, énekek, archaikus népdalok, gregorián dallamok segítségével, de a mai, nyitott hallgatók számára is befogadhatóan, s az elcsendesülést, a töltekezést, legbensőbb mélységeink megismerését elősegítve. A végtelenül letisztult anyag Lovász Irén szellemi felkészültségéről tanúskodik.
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
Értékelje a cikket 1-től 5-ig:
A cikk osztályzata az eddigi szavazatok alapján:
4.22
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.032675981521606 másodpercig tartott.