Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Lemezkritikák és -ismertetések
  

 
   
ZENE
Marsbéli próféciák
 
Színészként kezdte, tagja volt a Harcosok klubjának, egy ideje pedig gitárral a kezében folytatja. Jared Leto szenvedélyesen énekel a 30 Seconds To Mars harmadik, némi engedélyezett hangulatszínezőkkel (kórusok, szintetizátorok) dúsított albumán is.
 

 
   
ZENE
Emlékezetes
 
A Lux együttes megalakulásának negyvenéves jubileumán a teljesség igénye nélkül felidézte múltját és vadonatúj, napi aktualitású számokkal is meglepte az őket ünneplő közönséget. A rock debreceni öreg rókái a napokban kapnak Pro Urbe díjat.
 

 
   
ZENE
Ütős koncert
 
Az ütőhangszeres Toldi Éva, akit többek közt dzsesszegyüttesekből ismerhetünk, lelkes tanítványaival tanórákon kívül is foglalkozik; ha kell, még át is írja az órára bevitt kedvenceket. A Ritmico csoport a debreceni jazzbarátoknál vendégeskedett legutóbb.
 

 
   
ZENE
„Magyarországról jövök a karavánommal”
 
A bravúros Paco de Lucía, a spanyol gitár nagymestere adott koncertet március 27-én a Főnix Csarnokban. A flamenco-dzsessz világhírű képviselője a koncert előtt a Deol.hu kérdésére elárulta, felelősséget érez a flamenco jövője iránt.
 

 
   
ZENE
Alice Kottaországban
 
A kócos Tim Burton kissé beteges képi világához nem nehéz zenéket társítani. Alice-feldolgozása nyomán rögtön két filmzene lemez is született. Mi az Almost Alice címen futó korongot ragadtuk magunkhoz. Divatos rock és alternatív zene sok gitárral.
 

 
   
JAZZ
Virtuóz flamenco
 
Az immár 63 éves spanyol gitáros, Paco de Lucía neve összeforrt az igényes, akusztikus muzsikával. Szólóban és más legendás gitárosokkal is gyakran lépett fel eddig, de mostanság leginkább flamenco zenekarával turnézik. A Főnix Csarnokban március 27-én játszik.
 

 
   
JAZZ
Hölgykoszorú
 
Rhoda Scott harmincöt év után érkezett ismét Debrecenbe és töltötte meg a Kölcsey Központ nagytermét. A Hammond-orgona hetvenkét éves, ám igen fiatalos amerikai-francia – és kicsit már magyar – mestere két kiváló hölgy zenésztárssal adott nagysikerű koncertet.
 

 
   
ZENE
Mestermunka
 
Latin világot varázsolt a téli debreceni éjszakába a két gitárfenomén: Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor, illetve vendégük, az ütőhangszeres Horváth Kornél. A zenét évek óta ismerem, hallgatom, szeretem, de élőben még nem volt szerencsém a virtuózokhoz. 

 
   
ZENE
Retronome pontossággal
 
A rockerek lassan felélednek a szokásos év eleji punnyadásból. Kedvező hír számukra, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek zenéit feldolgozó és abból táplálkozó Retronome zenekar február 26-án fellép a Sikk Music Caféban. Vendégük a Stormraiser.
 

 
DEOL > Kultúra > Zene
  Visszatekintés nosztalgia nélkül
 
HeP | 2008. április 02., 10:37
 
A körülbelül két harmadig megtelt debreceni Főnix Csarnokban először adott koncertet a 25 éves Ghymes együttes. Ez az év a jubileumé, de különösebb nosztalgiázást nem terveznek. A meghirdetett kívánság listára felkerült dalok mellett hallhattunk újabb, talán még kevésbé közismert szerzeményeket is. Az ülőhelyekkel berendezett küzdőtér eleje csak a koncert zárásának hírére telt meg álló, táncoló, éneklő rajongókkal.
 
Dobszó kíséretében vonultak a színpadra, s bár a huszonötödik évfordulót ünnepelték, a 33 című dallal, dinamikusan kezdték a műsort. Szarka Gyula az est konferansziéjaként köszöntötte a publikumot, nem tulajdonítva nagy jelentőséget a negyedévszázados évfordulónak, mondván lesz még remélhetőleg következő huszonöt év is. A Január című dalukkal a Héjavarázs album egyik lírai dala következett. Ezt követően lépett a színpadra Gesztesi Károly is, aki elmondta, hogy csak azért utazott ezen a napon Debrecenbe, hogy a csapattal együtt ünnepelhesse a jeles alkalmat. Eközben – mint a műsor során még sokszor – hangszert cseréltek a Szarka testvérek, s előadták első igazán rockos szerzeményüket, a Zivatart.
 
Itt lehet megjegyezni, hogy szolid színpadkép, és kevés hangtechnikai berendezés uralta a terepet, ha valaki akarta volna akár a színpadot is körbe sétálhatta volna, ha a rendezők esetleg nem vonják kérdőre. A hangzás nem volt fülsértő a koncerten, viszont különösen a dinamikus számok közben a nézőtéren baj volt a szöveg érthetőségével. Persze, a lelkes Ghymes-hallgatóság bizonnyal ismerte már a szövegeket, hiszen a Smaragdvárosnak már a címét is lelkesen fogadta. A Comenius elbeszélésével (A világ útvesztője avagy a szív paradicsoma) rokonítható szerzemény dallamvezetésében érdekes színfolt volt a szaxis Varga Bori és a fuvolás Jelasity Péter kettőse.
 
Szarka Tamás megemlékezett a jubileumról, s azt mondta, számukra a zenekar és a közönség csak együtt egy kerek egész. Felolvasott egy levelet is, N. Tünde írását, amelyből kiderült, hogy egy napon, amikor az orvos közölte vele, hogy fokozatosan el fogja veszíteni hallását, a hölgy elkezdett szisztematikusan egyre több zenét hallgatni. A sok szép muzsika mellett is maradt benne hiányérzet, amikor azonban elment a Ghymes egyik győri koncertjére, tudta, hogy megtalálta, amit addig hiányolt. Azóta lelkesen hallgatja muzsikájukat, hogy amikor már nem hallhat semmit, akkor is vele legyenek a Ghymes-dalok. A megható pillanatok után a Héjavarázs, majd Weöres Sándor egyik verséből a Rege albumra került feldolgozás az Ej, de igen nagy kár következett.
 
Munkásságuk egyik legerotikusabb termésének titulálták a Kés a szájbant, ami után a közönség figyelmébe ajánlották Szarka Tamás új hangoskönyvét, amelyen olyan ismert színészek adják elő verseit, mint Eperjes Károly, Gesztesi Károly, Pápai Erika, Rudolf Péter, Stohl András, Szarka Tamás és Törőcsik Mari. Később a líra helyett a Kétszakszis népszerű és igen dinamikus instrumentális koncertdarabja következett. Ezután alkalom nyílt az elmélyülésre is. Mint mondták, a dalok leggyakrabban a szerelemről szólnak, így a Tűzugrás albumukról a Szerelmes dalt játszották. Az immár két billentyűssel is rendelkező csapat legújabb tagja, Milosevits Mirkó – aki egyébként külsőre átmenet egy ortodox Krisztus-ikon és egy retro hippi között – gyakrabban jutott szóló, dallamot játszó szerephez, mint Kún Csaba, de ezeket szépen, jó érzékkel hozta, s időnként a nagydobot is kezelésbe vette.
 
A Ne nézz hátra (jön a farkas) is két dobos, ezért mindig zajosabb sikert hozó darab – ezúttal is működött a koncerten. Viccként értékelte a közönség a Csengő csángónak, mint az est utolsó darabjának a bejelentését az utolsó lemezről, hiszen a kívánság listának még csak viszonylag kis hányadát hallhattuk. Az ezt követő meghajlást és levonulást azonban már komolyan kellett venni. Az alig több mint egy órás műsort érthetően keveselte a közönség és hatalmas ovációval követelte vissza a csapatot. Pályafutásuk egyik legszebb darabját, a Tánc a hóban című dalt jelentették be ezután. Az est során igen keveset hallhattuk Tamást hegedülni, de ezúttal sikerült transzcendens magaslatokba szárnyalni ezzel a remekművükkel, melynek emelkedettségéhez az új billentyűs is hozzájárult. Az estre ez tette fel a koronát, bár némi hiányérzet még maradhatott a Bazsarózsa nélkül. Az igazi forró hangulatú zárást a Regével és a Tüzet viszekkel érték el háromszori visszatapsolás közben. Körülbelül egy óra negyven perces műsort s huszonöt évet magunk mögött tudva távozhattunk a csarnokból.
 
Kapcsolódó cikkeink:
 
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
Értékelje a cikket 1-től 5-ig:
A cikk osztályzata az eddigi szavazatok alapján:
4.33
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.01793098449707 másodpercig tartott.