Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
RÁDIÓ
Húsz éve szól a rádió
A Magyar Rádió debreceni stúdiója húsz évvel ezelőtt „hallatta a hangját” először az éterben. A jubileum alkalmából az MR6 történetéről, debreceni élményeikről, és a rádiózás jövőjéről faggattuk a régi gárdát, többek közt Bálint Istvánt és Gaál Zoltánt. 

 
   
JAZZ
A dzsessz hullámhosszán
Magyarország első vidéki jazz zenei rádiója a Debreceni Jazzbarátok Körében mutatkozott be nemrégiben. A 96,8 MHz-en fogható adás önkéntesei nonprofit jelleggel, puszta lelkesedésből dolgoznak. Műsoraikhoz várják valamennyi dzsesszbarát támogatását.
 

 
DEOL > Kultúra > Média > TV
  A közönséggel cimboráltak
 
Héty Péter | 2008. május 30., 08:59
 
A televíziózás hétéves kor alatt egyáltalán nem ajánlott a kisgyermekeknek, és később is csak felügyelet mellett szabad a gyermekeknek tévézni – véli több szakértő. Ennek ellenére a Duna Televízió – történetében talán először – tematikus gyermeknapi műsort kínált minden korosztálynak az utolsó májusi hétvégén.
 
A Cimbora annak idején azt példázta, hogy lehet igényesen szórakoztatva, mesterkéltség nélkül nevelni a legkisebbeket. Ezt leginkább annak a hozzáállásuknak köszönhették, mely szerint a gyermek egyenlő partner, nem pedig az adás célszemélye, vagy alacsony értelmű kis néző, akit ki kell oktatni. Vagy ahogy a nap vége felé Sebő Ferenc – azon elgondolkodva, hogy hová vezet, ha hülyeségekkel tömik a gyerekek fejét – Weöres Sándor szavait idézte: „Nem írok gyermekverseket. Verseket írok, ami a gyerekeknek tetszik. Nem kell nekik külön verseket írni, mert ők csak kicsik, nem pedig hülyék.” A Cimbora-nappal a Duna Televízió szerkesztőinek nem a gyermekek televízió elé ültetése volt az elsődleges célja. Ezt azzal is bizonyították, hogy a Művészetek Palotájánál egész nap színvonalas programokkal várták a legkisebbeket, mások mellett a Nemzeti Színház művészeivel.
 
Ízelítőt már korábban is kaphattunk a programból: Kiss Anna verseit, vagy Sebők Zsigmond meséit a gyermekek munkáival is illusztrálva, Sebő, Másik János, vagy Cseh Tamás megzenésítésében, előadásában. A Kaláka Veress Miklós által versbe foglalt cirkuszi számokat adott elő, Lázár Ervin hőseit, Brukner Szigfridet, Mikkamakkát és Dömdödömöt pedig jeles színészek keltették életre. Karinthy Frigyes nagyobbakról és szüleikről írott mókás jeleneteit az író unokája, Karinthy Márton rendezte, aki a másnapi adásban személyesen is felidézte emlékeit a műsorfolyamról, és a nagypapáról is.
 
András Ferenc és Kardos Ferenc rendezők munkáját is dicsérték az alkotások. András Ferenc emlékező szavai indították a gyermeknapi adást, de láthattunk részleteket A kárókatonák még nem jöttek vissza… című filmjéből is. A szeretet jegyében született meg a Gion Nándor regényéből készült film, akárcsak a Cimbora adásai – mondta András, aki nagy tisztelettel emlékezett meg a résztvevőkről, így Juhász Jácintról is, akit hallhattunk népdalt is énekelni. Az örökbecsű zenés versek mellett Arany János két klasszikusát, Cserhalmi György és Cseh Tamás kuruc kort idéző hazafias kisfilmjét is láthattuk. Csukás István szerint a műsor jól megtalálta közönségét, mivel igazán a gyerekeknek szerkesztették. Mint mondta, fontosnak tartja a magukban is muzsikáló versek megzenésítését, mert így még jobban hatnak. Felidézte, amint az idős, világhírű Kodály 333 olvasógyakorlatához vele és Weöressel íratott verseket, mert tudta, hogy már óvodás korban meg kell keresni a közönséget, és ezt teszi a Cimbora is.
 
Kányádi Sándortól, a „cimborálkodás” évtizedek múlva is visszaköszönő hatásairól, a határon túliak számára is jelentős szerepéről hallhattunk. Kevesen tudják, hogy Benedek Elek nevéhez fűződik a Trianon után már ideát alapított Cimbora újság és az ugyanebben a szellemben létrehozott erdélyi testvére, az általuk készített Napsugár is. Az író-olvasó találkozók a nemzeti együttlét fontos helyei voltak. Karinthy Márton szerint ma már nincs lehetőség ilyen színvonalú műsorok készítésére, ezért mindenképpen olyan értéket képviselnek, amelyeket újra és újra be kellene mutatni. Gryllus Dániel a vidámság mellett azokra az önálló felvételekre is felhívta a figyelmet, amit a sorozattól függetlenül készítettek az alkotók. – Rengeteg gyöngyszem született a közszolgálati adás felkérésére annak idején, efféle ösztönző dolgok ma már nincsenek – sajnálkozott Gryllus.
 
Horgas Béla költőként rögtön olyan lehetőséget kapott, hogy megírhatta a főcímzene szövegét, de részletet láthattunk Széltoló meséiből is. Emlékezett Vallai Péter, Novák János, Jordán Tamás, Csoma Judit, de láthattuk pl. Latinovits Zoltánt, Ruttkai Évát, Udvaros Dorottyát, Kern Andrást és Gálvölgyi Jánost is. Az esti, utolsó összeállításban Sebő Ferenc saját hitvallásával mintegy a műsorét is megadta. – A hetvenes évek óta azt hallom, hogy József Attilából nem lehet „slágert” csinálni, mert azt buták éneklik még butábbaknak. Én ennek ellenére úgy vélem, igenis lehet értékes dolgokkal is szórakoztatni a fiatalságot. Akárhogyan is mondják, hogy nincs rá igény, többek közt épp a Cimbora működése bizonyítja, hogy ez egyszerűen nem igaz, nem így van.
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.011566877365112 másodpercig tartott.