Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Bohém bohóságok
 
Van egy képünk a csehekről, akik ülnek a kocsmában, sört isznak, és szerelmesek az életbe. ©vejk szülőatyja, Jaroslav Haąek írásaival ehhez még hozzá is tesz: harsány humort, ami A szerencsétlen rendőrfőnök című kötetben olvasható elbeszéléseit jellemzi.
 

 
   
GASZTRONÓMIA
Nem csak szakácsoknak
 
Sokan panaszkodnak a szakmát mesteri szinten művelők között arra, hogy a szakácsképzés rendkívül alacsony színvonalon folyik. Ezt a hiányt enyhíti a Szakácsok könyve című kiadvány, mely azonban nem csupán a szakácskodást hivatásszerűen űzőket szólítja meg.
 

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Napsütés és árnyék Terézanyuval
 
Író-olvasótalálkozók alkalmával általában a meghívott életéről, munkásságáról, vagy az írásművészet által kiváltott érzésekről esik szó. A népszerű Rácz Zsuzsa debreceni látogatásakor azonban az írói hivatás árnyoldalai is megvilágosodtak…
 

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Nyitnikék
 
Sorsfordítás, nyitottság, lelkesedés – ezek az új, Crossroad életvilág magazin hívószavai. Aikido itthon, barátság a tajgán, hűvös szinglisors és a másnapi borízű élmény – világjártakkal pillantunk a tavaszi lapszámban a kulisszák mögé.
 

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Lemezlovaglás
 
Tekinthetjük a véletlen művének, de direkt marketingfogásnak is, hogy politikai rendszerünket vizsgálgatja különböző aspektusokból a 3+1 lemezben gondolkodó Bëlga. Az áprilisi WAN2 címlapfigurái nem csak e tekintetben hagyják bizonytalanságban az olvasót.
 

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Múzeumi mustra
 
A belváros szívében már 1930-ban megnyitotta kapuit a Déri Múzeum, kutatók sora gyarapítja az állományt, számlálva a világ kincseit. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve a szakmai hűségről mesél. A legújabb kötet bemutatja a múzeum minden szegletét.
 

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Napló a költészetről
 
A költészet értelméről, hasznáról tulajdonképpen azóta vitatkoznak, mióta az irodalom megjelent az emberi kultúra színterén. Filip Tamás a Magyar Napló áprilisi számának első oldalán a költészet megkérdőjelezhetetlen jelentősége mellett érvel.  

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Mindent vagy semmit
 
Esélyegyenlőség, azonos bánásmód és elbírálás. A szociológus, politikus Lévai Katalin új regénye, Hírnév – Új élet kezdődik címmel immár azt a világot mutatja be, ahol mi nők is sikeresek és elismertek lehetünk. De vajon elég erősek vagyunk?
 

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Mitikus lények meséje
 
Két különös lényről, Irijámról, a halkirálynőről és Jonibéről, a madárkirályról szól A herceg álma című kötet szerzőjének új verses meséje. Schein Gábor mítoszok világát idéző történetében e két teremtő hatalommal bíró lény egymásra talál és nászt ül.
 

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Bús-novellák, elégedett olvasók
 
A magyar kultúra napjához kötődő debreceni ünnepségsorozat záró rendezvényét, melynek vendége Bús Anikó író volt, a Méliusz-központ tartotta meg. Bebizonyosodott, hogy kultúránk színvonalának növekedésében elodázhatatlan szerepe van irodalmunknak.
 

 
DEOL > Kultúra > Könyv, folyóirat
  Kozmetikai költemények és sejtversek
 
R. Szabó Zsuzsa | 2008. június 06., 10:16
 
Manókotta, sejtversek, istengyermekek, teremtésmítoszok, mindez Háy János módra. Az író, drámaíró, költő Meleg kilincs című kötetét ajánljuk a lírai játékokra fogékony olvasóközönségnek, és azoknak, akik még nem ismerik A Gézagyerek írójának lírikusi munkásságát és versbeszédjét. A kötetben 1976-ban született versek is szerepelnek, mint ahogyan helyet kapott a könyvben többek közt a Háztartási vers és a Kozmetikai költemény is.
 
Háy János Meleg kilincs című gyűjteményes kötete érdekes játékkal indít: variációk öndefinícióra, azaz Háy-definícióra. Mert lehet, hogy Háy János csak egy kitalált személy volt, elképzelhető, hogy csak versek lírai énjeként létezett, meglehet azonban, hogy citerás rockzenész volt, és az sem kizárható, hogy orosz feleségének nevén író lírikus. A legvalószínűbb azonban, hogy a mikrobiológiai tanszékek csodájával van dolgunk, egy olyan író-költővel, aki sejtekből konstruált verseket, s ezzel a sejtversek megteremtője lett.
 
Háy János tényleg olyan sokszínű, mint amire a definíciós-játék következtetni enged. Verseiből és furcsa kalligrammáiból olvashatunk most egy több mint 400 oldalas válogatást.
 
A Meleg kilincs című kötet több mint húsz év versterméseiből gyűjtött össze egy nagy adagot többek közt az 1995-ös Holdak és Napokból, és a 2002-es Kotródom el című kötetből.
 
A borítón a már megszokott Háy-manók sorakoznak, ezúttal kottába rendezve. Háy még érlelődő ifjúkorában teremtette meg sajátos figuráit, először csak lapszélekre rajzolta őket, majd már egy teljes szomorúmanó-mitológiát alkotott. Manóit minden könyvborítójára ráfesti, és a manók mögé festett hátterek színeivel jelzi az adott kötet tartalmának hangulatát.
 
Ha már a manókottánál járunk, had szóljak Háy képverseiről, melyekből nem egy helyet kapott a Meleg kilincsben is. Kedvencem a Marcel Duchamp hangot kakál (ó) című képvers, melyen a figura du-di-du-di-t dúdolva da-da-da-da-t „ereget”. Vannak olyan nyelvi és képi kódoltságú esztétikai üzenetei is, melyek mögött nem kell súlyos gondolatokat keresnünk.
 
Versépítkezési eljárásai direkt zökkentik ki az olvasót az olvasás békés aktusából. Feltűnik egy áltudományok kifejezés is a sorok közt: microscope-poetry. Ez nem jelent mást, mint a sejtversek befecskendezését a megbetegedett költői szövegbe, ami egyfajta „eredeti” helyzet helyreállítását teszi lehetővé.
 
Háy teremtett lírai énjei kitalált német költők mögé bújva is filozofálnak, s elhangzik egy irodalmi közhely is, amit elcsépeltsége ellenére érdemes észben tartanunk: „a vers-szövegben minden más jelentést kap”. Említettem a Háztartási verset is, ami azért is különleges, mert Rátóti Zoltán A bogyósgyümölcskertész fia című Háy-estjén 2006 novemberében a Csokonai Színház szobaszínházában el is énekelte e költeményt. A Kozmetikai költeményt is kiemeltem, melyben a bőrfiatalító kenőcsök szapulása mögött rejtett utalások is megbújnak.
 
Hogy a versek komolyabb oldaláról is szóljunk, Háy a teremtés aktusának gondolatával is eljátszik. A Bábu című versének a „porból világot/és sárból bábut” sorai több versében is visszaköszönnek csak mindig másként. Az anya, az apa és a gyermek kapcsolatrendszere is izgatja, mint ahogyan a teremtésmítosz és az isteni transzcendens is foglalkoztatja, és sokszor előkerülnek az istengyermekek is. A Háy János-élményből most jócskán kivehetjük a részünket, hiszen nemrég a Házasságon innen és túl című drámáját láthattuk a Csokonai Színház stúdiószínházában, de tanúi lehettünk annak a könyvheti beszélgetésnek is, amelynek keretében Szirák Péter irodalomkritikus beszélgetett a szerzővel.
 
(Háy János: Meleg kilincs, Palatinus Kiadó, 2008)
 
Kapcsolódó cikkeink:
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
Értékelje a cikket 1-től 5-ig:
A cikk osztályzata az eddigi szavazatok alapján:
4.36
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.019083023071289 másodpercig tartott.