Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Lemezkritikák és -ismertetések
  

 
   
ZENE
Marsbéli próféciák
 
Színészként kezdte, tagja volt a Harcosok klubjának, egy ideje pedig gitárral a kezében folytatja. Jared Leto szenvedélyesen énekel a 30 Seconds To Mars harmadik, némi engedélyezett hangulatszínezőkkel (kórusok, szintetizátorok) dúsított albumán is.
 

 
   
ZENE
Emlékezetes
 
A Lux együttes megalakulásának negyvenéves jubileumán a teljesség igénye nélkül felidézte múltját és vadonatúj, napi aktualitású számokkal is meglepte az őket ünneplő közönséget. A rock debreceni öreg rókái a napokban kapnak Pro Urbe díjat.
 

 
   
ZENE
Ütős koncert
 
Az ütőhangszeres Toldi Éva, akit többek közt dzsesszegyüttesekből ismerhetünk, lelkes tanítványaival tanórákon kívül is foglalkozik; ha kell, még át is írja az órára bevitt kedvenceket. A Ritmico csoport a debreceni jazzbarátoknál vendégeskedett legutóbb.
 

 
   
ZENE
„Magyarországról jövök a karavánommal”
 
A bravúros Paco de Lucía, a spanyol gitár nagymestere adott koncertet március 27-én a Főnix Csarnokban. A flamenco-dzsessz világhírű képviselője a koncert előtt a Deol.hu kérdésére elárulta, felelősséget érez a flamenco jövője iránt.
 

 
   
ZENE
Alice Kottaországban
 
A kócos Tim Burton kissé beteges képi világához nem nehéz zenéket társítani. Alice-feldolgozása nyomán rögtön két filmzene lemez is született. Mi az Almost Alice címen futó korongot ragadtuk magunkhoz. Divatos rock és alternatív zene sok gitárral.
 

 
   
JAZZ
Virtuóz flamenco
 
Az immár 63 éves spanyol gitáros, Paco de Lucía neve összeforrt az igényes, akusztikus muzsikával. Szólóban és más legendás gitárosokkal is gyakran lépett fel eddig, de mostanság leginkább flamenco zenekarával turnézik. A Főnix Csarnokban március 27-én játszik.
 

 
   
JAZZ
Hölgykoszorú
 
Rhoda Scott harmincöt év után érkezett ismét Debrecenbe és töltötte meg a Kölcsey Központ nagytermét. A Hammond-orgona hetvenkét éves, ám igen fiatalos amerikai-francia – és kicsit már magyar – mestere két kiváló hölgy zenésztárssal adott nagysikerű koncertet.
 

 
   
ZENE
Mestermunka
 
Latin világot varázsolt a téli debreceni éjszakába a két gitárfenomén: Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor, illetve vendégük, az ütőhangszeres Horváth Kornél. A zenét évek óta ismerem, hallgatom, szeretem, de élőben még nem volt szerencsém a virtuózokhoz. 

 
   
ZENE
Retronome pontossággal
 
A rockerek lassan felélednek a szokásos év eleji punnyadásból. Kedvező hír számukra, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek zenéit feldolgozó és abból táplálkozó Retronome zenekar február 26-án fellép a Sikk Music Caféban. Vendégük a Stormraiser.
 

 
DEOL > Kultúra > Zene
  Népszerűtlen népzene
 
Héty Péter | 2008. július 14., 15:52
 
A mezőségi énekesekkel és zenészekkel közös felvételeiről ismert Eszterlánc együttes ismét buzai zenére épülő lemezt készített. Takács Anna és Eke Mária énekesekkel, helyi zenészekkel, valamint Dresch Mihály fúvós játékával vált most érdekesebbé az anyag. Az Égszakadás címmel megjelent lemez borítóján egy rövid figyelmeztetés is áll az Európa Kiadó zenekar egyik régi szövegét is idézve: „Vigyázat! Népszerűtlen népzene.” A felvétel készítői messzi kalandra viszik a hallgatót, kiveszőben lévő, ősi hagyományokon nyugvó muzsikát kutatnak és mutatnak meg az erdélyi falvakból. Ez manapság valóban nem a tömeg népszerű muzsikája, ellenben annál időtállóbb.
 
A nagyatádi Császár Attila 1999-ben alapította a zenekart, már kezdetektől a mezőségi muzsika megszólaltatásának céljából. A zenekar másik alapító tagja Bankó Sándor nagybőgős, aki szintén Nagyatádról származik. Együttesként – a szó hagyományos értelmében – azonban sohasem működtek. Általában egy-egy hangfelvételre kértek fel zenészeket, akikkel a felvételek előtt és után néhány koncertet is adtak. Így aztán több hegedűs is megfordult az Eszterláncban. Ez a folyamat még ma is tart, ősztől megint új felállásban lépnek fel az új felvételek kapcsán. Furcsa módon, leggyakrabban Ripa Alexandru „Miku” prímással játszottak, akit halála után nem sikerült pótolni. Az újjáalakulás időszakát élik, ezért babonából nem nyilatkoztak az új összeállításról, mellyel ősszel lépnek majd színpadra.
 
– Hogyan alakult ki a buzai, mezőségi zenészekkel a kapcsolat?
 
Császár Attila: – Úgy éreztem, hogy nincs jól közvetítve a mezőségi zene. Itthon sehol nem kaptam meg azt a varázslatot amit ott produkáltak a zenészek. A gyűjtéseimet – ahol mód volt rá – igyekeztem zenekar és énekes felállásban készíteni, egyszerűen azért mert azokat a felvételeket szerettem a legjobban hallgatni, ahol az ének és a muzsika együtt szólt. Ez azokon a településeken sikerülhetett, ahol mindkét tényező jelen volt (pl. Magyarszováton és Buzában). A rendszeres találkozásokból természetesen következett, hogy jó lenne valamit együtt csinálni velük. Szerettem volna megmutatni, hogy amennyiben egy tehetséges falusi „adatközlő” megkapja a technikai feltételeket és a kellő odafigyelést, egy profi előadóhoz hasonlóan „adatközlő néni helyett” ismert énekesnővé válhat. A faluból sok embert bevontam – részben a program színesítése, részben közösségteremtés okán. Mégis biztos vagyok benne, hogy pl. Takács Annára és Szilágyi Annára legtöbben már nem mint adatközlőre, hanem mint előadóra tekintenek.
 
Buza igen közel állhat a szívükhöz...
 
– Igen. Kedves élmények is kötnek oda. Amikor elkezdtem hegedülni tanulni, kaptam egy néhány perces felvételt tananyagként. Azon egy buzai prímás játszott, akit Simon Sándornak hívnak. Utánajártam a dolognak. Így alakult ki a kapcsolat. Most Budapest környékén élünk, és évente kétszer-háromszor járunk arrafelé.
 
– Minden zenekar életében vannak kiemelkedő pillanatok, ami lehet jó dolog is, de nehézség is. Vannak-e ilyen emlékeik?
 
– Kiemelkedőnek mondanám az idei Táncháztalálkozót. Úgy éreztem, mostanra értek meg a hallgatóságban a felvételeink. Ráadásul a „szakma öregjei” közül is többen gratuláltak. Ennek azért van jelentősége számunkra, mert korábban úgy tűnt, hogy légüres térben mozgunk. A kiemelkedő nehézség is ehhez köthető: a Táncháztalálkozó után világossá vált, hogy a mostani felállásnak sem sikerült igazán zenekarrá kovácsolódnia. A stabil tagságot két mérnök és két zenész képezi, mindenkinek akad egyéb elfoglaltsága is. A következő műsor (és lemez) – amihez most kezdem összeállítani az anyagot – elsősorban melegföldvári énekeket fog bemutatni Szilágyi Annával a középpontban. Melegföldvár Buzával szomszédos falu, így a zene továbbra is buzai alapokra épül.
 
(Eszterlánc: Égszakadás, Fonó, 2008)
 
/A dalok listája: 1. Elvész a nyom, 2. Ha felmegyek..., Szürke köpönyeg, Vigh József kedvenc dallama, Lassú férfitánc, 3. Kolozsvár 2003, 4. Egy ritka - Simon Sándortól, 5. Elémentem (Meg sem haltam...), Nem létező dallam, Most jöttem Gyulafehérvárról, Vig(h) napok, 6. Népszerűtlen népzene, 7. Betyárballada, 8. Udvarom, udvarom, Ha lemegyek..., A csoda, 9. Élem világom, Kereken forogva, 10. Fehér üröm, 11. Nincs itt maradásom (Sűrű sötét felhő)/
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
Értékelje a cikket 1-től 5-ig:
A cikk osztályzata az eddigi szavazatok alapján:
4.60
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.0088469982147217 másodpercig tartott.