Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Kritikák és ismertetések
Filmkritikák és -ismertetések
Lemezkritikák és -ismertetések
 

 
   
KULTÚRA
Mongólia karnyújtásnyira
 
Mi az a bódz és mit jelképez a két hal Mongólia zászlaján? Miért öltöztették fiúruhába a lányokat, s lányruhába a fiúkat a hagyománytisztelő mongolok? A Többkultúrájú Családok Egyesületének februári programján Dzsingisz kán népére vetült fény.
 

 
   
KULTÚRA
Fátyol mögött
 
Az európai nők számára ismeretlen és szokatlan világ tárult a Turmalin Ház látogatói elé azon a rendezvényen, ahol a vendég, Parvaneh Farid ismertette meg a hallgatósággal az iráni nők életét, kiknek múltja, jelene és jövője megannyi fájdalmat rejt magába. 
 

 
   
FILM
Egy kisember nagy utazása
 
Frank Goode (Robert De Niro) nyugdíjas kábelgyári munkás megözvegyül, s mivel a gyerekek önállóan élnek, szerte a hazában, nemigen marad neki más társaság, mint a kiskert dísznövényei és az orvos. Kirk Jones Giuseppe Tornatore ’90-es mozijából indult ki.
 

 
   
KULTÚRA
Fiume – magyar szemmel
 
A Szabad Európa Rádió egyik korábbi munkatársa ajánlotta fel közszemlére a családi ereklyéket. Lakner Lajos múzeumigazgató úgy fogalmazott, hogy a Déri Múzeum szeretné bemutatni a Fiuméhoz kötődő pluralitást a horvát-magyar együttműködés jegyében.
 

 
   
KULTÚRA
Három nap Kazinczy társaságában
 
A nyelvújító Kazinczy Ferenc leszármazottja Svédországból érkezik Debrecenbe, hogy részt vehessen a felmenője emlékének szentelt háromnapos tudományos konferencián. Az egyetemen tartandó tanácskozás érdekes kulturális programokkal egészül ki.
 

 
   
KULTÚRA
„Nyilvános önképzés”
 
Író, költő, publicista, irodalomtörténész, főiskolai docens és elsősorban családapa. Mindennapjairól, munkásságáról, egyszemélyes folyóiratáról, valamint annak különszámáról volt szerencsém beszélgetni egy nagybetűs egyéniséggel, Vitéz Ferenccel.
 

 
   
KÉPZŐMŰVÉSZET
A megváltás szakrális és profán gesztusai
 
Miként gondolkodik a modern ember a bűnökről, a bűnösségről, a megtisztulásról, a halálról és az újjászületésről? A stációkra osztott, dramatikus ívet felrajzoló Messiások című tárlatot Heller Ágnes filozófussal járhattuk végig.
 

 
   
KULTÚRA
Mesterségek dicsérete
 
Ifjú kézművesek munkáiból nyílt országos kiállítás Debrecenben, a Belvárosi Közösségi Házban rendezett VIII. Vándorlegény Konferencián, lehetőséget teremtve a hagyományos kézművességgel foglalkozó fiataloknak a bemutatkozásra és megmérettetésre.
 

 
DEOL > Kultúra
  Karneváli készülődés
 
Batta Ágnes | 2008. augusztus 13., 12:04
 
Az augusztus 20-i virágkarnevál pompázatos virágcsodái sok szorgos kéz munkáját dicsérik. A megvalósítás hosszú és bonyolult folyamat: a tervezgetés év elején elkezdődik, a hungarocellfigurák megmunkálásához pedig májusban látnak hozzá. Egy kocsi egészének elkészítéséhez nagyjából 25-30 emberre van szükség.
 
A tervezés azzal kezdődik, hogy a virágkocsikat indító cégek és a tervezést végző művészek összeülnek és ötletbörzét tartanak. – Ilyenkor egy szó is elindíthat egy gondolatsort, ezért mindenkinek ki kell mondania, amire gondol. A szóba kerülő témák körvonalazása után otthon megállapítom, melyikből tudom a leglátványosabb dolgot kihozni. Az évek során szinte mindig készítettem tizedére kicsinyített maketteket, melyek nagy segítséget jelentettek az igazi figurák kifaragásánál. Idén erre sajnos nem volt idő, mivel ezeknek a méretarányos alakoknak az elkészítése csak egy nappal vesz igénybe kevesebb időt, mint az eredeti hungarocell-figurák létrehozás – magyarázta Pikó Sándor szobrászművész, aki már huszonhárom virágkarneválra tervezett és alkotott kocsikat.
 
– Minden évben más figurák vagy motívumok jelennek meg, de meghatározó trendek nincsenek. A kocsikon ábrázolt történetről, figuráról mindig a megrendelő dönt. Gyakoriak a mesefigurákra, vagy a Debrecenhez, illetve környékéhez kapcsolódó motívumokra vonatkozó megrendelések, előbbire Shrek figurája lehet példa, utóbbira a Nagytemplom. Legkedvesebb alkotásom Debrecen címere volt, de szívesen elevenítettem meg meseszereplőket is – idézte fel az elmúlt tizennyolc év virágkarneváljainak emlékét Pózner Gábor szobrászművész. – A cégek általában saját tevékenységüket szeretnék bemutatni az általuk indított kocsin, amit nagyon nehéz megvalósítani, hisz ezeknek az alkotásoknak történetük kell, hogy legyen. Az utcára sereglő emberek ezzel szemben olyan kocsikra kíváncsiak, amelyek szórakoztatják őket. Talán ez az oka mesefigurák népszerűségének – világosít fel Pikó Sándor.
 
A virágkocsi tervezés összetett feladat, amit egy embernek kell irányítani, megtalálva a megfelelő segítőket. A kocsik elkészítése során a tervező felügyeli a munkát, egy ember külön irányítja a díszítést, és rajtuk kívül szükségünk van egy lakatosra és egy autószerelőre is, ami talán meglepő. Előbbi a hungarocell-bábukat tartó fémszerkezeteket készíti, mivel nagy súly nehezedik a virágok felszurkálása után. A figurákat fémrudakkal erősítik meg, amelyeket a kifaragott hungarocell alakok szétvágásával tudnak a könnyű anyag belsejébe helyezni. Az autószerelőnek ugyancsak fontos feladata van, hisz a karneválon felvonuló kocsik, több mint húszévesek. Az NDK-ban gyártott teherautókról van szó, melyek egyébként egész évben a garázsban állnak. Egy évben csupán egyetlen napot kell kibírniuk, de augusztus 20-án hibamentesen kell teljesíteniük. Egy kocsi egészének elkészítéséhez 25-30 ember kell – mondja Pózner Gábor.
 
Az utolsó másfél hónapban már teljes gőzzel folyik a munka: reggel hattól éjfélig dolgoznak a kocsikon. A tervezés után a következő fázis a hungarocell megmunkálása. – Ez hosszú időt igényel, mivel egy-egy figura megalkotása körülbelül egy napig tart – a bonyolultságától függően. A hungarocell szerencsére könnyen formázható. A nagyobb alakzatok kialakításához kézifűrész, illetve az egyes darabok szétvágásához felforrósított wolframszál használható. Ez úgy vágja a pillekönnyű anyagot, mint a vajat, de a kezünket távol kell tartani tőle, hisz azt sem kímélné. A finomabb vonalakat drótkefével alakítjuk ki, a végső simításokat (például az arcokon) pedig csiszolóvászonnal végezzük – tudjuk meg Pózner Gábortól. – Számomra a legnehezebb eddig a Mona Lisát volt megfaragni, hisz egy festményt kellett átültetni plasztikába. Sokat dolgoztam vele, még haza is vittem, de bármit csináltam vele, egyszerűen nem hasonlított a képre. Végül egyik nap azt láttam, hogy tökéletes mása a Mona Lisának: minden a fényviszonyokon múlt, hisz a festményt csak egy bizonyos szögből, egy megvilágításból ismerjük – teszi hozzá Pikó Sándor.
 
A szárazvirágok feltűzése a kocsikra már júliusban elkezdődhet, egy-két nappal a karnevál előtt kerül fel a tuja és fenyőborítás, az élő virágokat augusztus 19-én tűzzük fel. – Az, hogy mikor milyen növényt használunk a hungarocellfigura felületétől és stílusától is függ, illetve attól, hogy lazábban vagy sűrűbben szeretnénk felrakni a virágokat. Néhányukat össze lehet szorítani, másokat viszont nem. A legkedveltebb a szalmarózsa, a legtartósabb pedig a kardvirág, amely akár 20 órát is kibír víz nélkül. Gyakran alkalmazzuk díszítésként a büdöskét, a szegfűt, a bőrlevelű trópusi növényeket és az orchideaféléket, melyeket felfiolázva helyezünk a kocsikra. Ahhoz, hogy a kompozíciók minél tovább maradjanak frissek, technikai trükköket is alkalmazunk: kitűnő nedvszívó képességű porózus tömbökből vizes oázisokat készítünk, és ezekbe szúrjuk a virágokat. Az évek során mindig megjelennek új anyagok, például a trópusokról. Idén használjuk például először a kölest, de az újdonságok között szerepel a flitter, a moha, a gyöngy és a gomba is. Mindent kipróbálunk a kocsik díszítésénél, ami a virágkötészetben is elfogadott. Erre már csak azért is szükség van, mert a növények egyre drágábbak, és pótolni kell őket új anyagokkal. Sajnos, már nem lehet mindent virágból csinálni, mint 30 éve, amikor még sok őstermelő foglalkozott virágtermesztéssel a környéken. Mára mindent a nagy termelőktől kell beszerezni – fejtette ki Szabó Erzsi dizájner.
 
A készítők természetesen igyekeznek titokban tartani, milyen kocsikat láthat majd a közönség, de az biztos, hogy idén sem maradunk mesefigurák nélkül: mások mellett megelevenedik az Aladdin és a csodalámpa története, illetve az Egyszer volt Budán kutyavásár című Mátyás király mese is. Az egyik kocsin A Pál utcai fiúk megjelenésének századik évfordulójáról emlékeznek meg, a részlet a múzeumkerti „einstandot” ábrázolja majd a Pásztor fiúkkal. A virágkarneválok történetének legnagyobb kocsijaként Pikó Sándor egy mezőgazdasági témát (tehénfejés egy három generációt felvonultató vidéki idillben) feldolgozó alkotást említett, melyet egy modern traktor vontat majd végig a városon.
 
Kapcsolódó cikkeink:
 
Kapcsolódó link:


 
 
Értékelje a cikket 1-től 5-ig:
A cikk osztályzata az eddigi szavazatok alapján:
3.77
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.020781993865967 másodpercig tartott.