Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KÉPZŐMŰVÉSZET
Tiltott gyümölcs
 
A lengyelországi kommunista elnyomás idején készült pimasz, merész és provokatív kompozíciók inspirációiról tájékozódhattunk a Banánköztársaság című kiállítás zárórendezvényén. A Modemben a tárlat lengyel kurátora, Jolanta Ciesielska volt a „kalauz”.
 

 
   
TÁRLAT
Mértan mindenkinek
 
Kitörések, angyal-témák, feszülő ékek és síképítmények: Aknay János szereti sajátos optikán át tanulmányozni a teret. Az érzelmek tipikus színeket, éles kontrasztokat kevernek a palettán egyedire. Az expresszív képeknek január 30-a óta a Modem ad otthont.
 

 
   
TÁRLAT
„Mostan színes tintákról álmodom”
 
Jubileumi kiállítás nyílt a Déri Múzeumban Válogatás az Ötvöszománc Szimpózium alkotásaiból címmel. A tárlaton a Kós Károly Művészeti Szakképző Iskola elmúlt tíz évének legkülönlegesebb műveiből látható összeállítás 2009. december 15-ig.
 

 
   
TÁRLAT
Merész lengyelek
 
Groteszk kompozíciók, provokatív és merész alkotások, szándékosan anti-esztétikus képek láthatók harminc lengyel alkotótól a Modem legújabb, Banánköztársaság című kiállításán, mely a nyolcvanas évek lengyel expresszív művészetét mutatja be.
 

 
   
TÁRLAT
„Az azonosulás festője”
 
A főiskola után élete egyik legnagyobb dilemmája előtt állt: maradjon Budapesten, vagy hazatérjen Hajdúböszörménybe. Ő az utóbbit választotta. Halálának tizedik évfordulóján Maghy Zoltán munkásságára egy újonnan nyílt galéria emlékezteti az érdeklődőket.
 

 
   
TÁRLAT
Debrecen – ahogy Szipál Márton látja
 
A világhírű fotóművész, Szipál Márton legújabb alkotásaiból nyílt kiállítás január 20-án a Kölcsey Központ Bényi Árpád-kiállítótermében. A kiállítási szezonnyitó rendezvényen debreceni díszpolgárok portréit láthatjuk elsősorban.
 

 
   
TÁRLAT
Országjárás
 
A Hajdú-Bihar megyei nem hivatásos képzőművészek munkáját is bemutató, Utazó Esszencia 2009–2010 című vándorkiállítás célja, hogy megismertesse a látogatókat azzal a sokszínű gondolat- és érzésvilággal, amely az amatőr művészeket és alkotásaikat jellemzi. 
 

 
DEOL > Kultúra > Képzőművészet > Tárlat
  Kis magyar képregénytörténet
 
R. Szabó Zsuzsa | 2008. augusztus 27., 11:25
 
Ha azt mondom képregény, legtöbbünknek legyőzhetetlen amerikai szuperhősök villannak be a huszadik század derekáról, pedig igen színes és változatos volt akkoriban a hazai képregény-irodalom is, csak valahogy kiesett a köztudatból. A Modemben megrendezett Beszédes képek - Képregények és karikatúrák Magyarországon (1940–1960) című kiállításon a korszak magyar karikatúrái és képregényei mellett a legfontosabb előzmények és külföldi minták is megtekinthetők.
 
A képregény-irodalom kialakulásáról, fejlődéséről, politikai meghatározottságáról Kertész Sándor, a tárlat kurátora beszélt nemrégiben a Modemben, aki rendhagyó tárlatvezetésén elmesélte többek közt azt is, hogy milyen funkcióval bírtak hazánkban a képregények, hogyan utasította ki a hatalom a lapok hasábjairól és miként lopódzott oda vissza, illetve, hogy a politika miként sajátította ki a rajzos történeteket.
 
Mielőtt elkezdenénk a képregények közti kalandozást, meg kell jegyeznünk, hogy manapság bizony kevés példát látunk a lapokban a találó rajzban megfogalmazott politikai, közéleti, társadalmi humorra, gyakran hiányoljuk a szellemes karikatúrákat és képregényeket. Helyüket átvették a sokkal egyszerűbben emészthető altestorientált viccek. Talán ezért is van az, hogy kiesett a köztudatból a magyar képregény-irodalom létezése. A Modem kiállítása azonban átfogó és gazdag képet nyújt a hazai képregény-termésről.
 
A monumentális méretűvé nagyított képregények között bolyongva egészen aprócska rajzokat is megcsodálhatunk a kiállításon, sőt egy kis amerikai kitérőt is tehetünk. A képek mellett leírások és tájékoztatók is olvashatók, megkönnyítve a történeti áttekintést. Kertész Sándor képregény-kutató az áttekintést a képaláírásos történeteknél kezdte. Megtudhattuk, hogy a magyarországi képregény-irodalom fontos állomása volt Jókai Mór Üstökös című lapja, mely politikai tartalommal teli képtörténeteket közölt. A lap oldalaiból ízelítőket is láthatunk, és közelről is megvizsgálhatjuk az akkori rajztechnikákat és az akkortájt létező képi humor sajátosságait. A húszas években a Képes Családi Lap hasábjain rengeteg képtörténet jelent meg, majd a harmincas években igazi képregény-dömpingről beszélhetünk, hiszen amerikai hatásra hozzánk is beszivárgott a nagy fülű Mickey egér és az örökifjú Donald kacsa. Megjelentek a szóbuborékos történetek. Majd 1937-re a ponyvairodalom és a szenzációhajhász újságok nagymértékű térhódítása miatt az igazságügyi miniszter a sajtó megrendszabályozásába kezdett.
 
A kiállítás szervezői külön termet szántak az amerikai comics-oknak. Kertész Sándor elmesélte, hogy a határtalan erejű szuperhősök világmegmentő akcióival az erőszak is belopakodott a comics-ok világába, a szocialista országokban mindezt nem nézték jó szemmel, és épp úgy, ahogyan a rágógumit és a kólát, a comics-okat is imperialista mételynek bélyegezték. A hazai képregény-irodalom természetesen nem tudott a politika látóterén kívül maradni. A népnevelő célzattal íródott ifjúsági lapok mellet a képregények is a hatalmat szolgálták.
 
Magyarországon 1957-től irodalmi alkotásokon alapultak a képregények, melyek pl. a máig ismert Füles újságban kaptak teret. A szintén ebben az időszakban virágzó Magyar Ifjúság egyfajta bulvár stílust közvetített az úttörőszövetségből kikerülő, identitáskereső fiatalság számára.
 
A legnagyobb és legismertebb hazai képregényrajzoló grafikusok munkásságát is megismerhetjük a kiállított képek alapján. Ugyanakkor megtudhatjuk azt is, hogy sokuknak mindez csupán a megélhetést szolgálta, és csöppet sem a művészi kiteljesedést.
 
A képregény történelmét bemutató tárlaton a Pajtás, a Kisdobos és más hazai lapok grafikái közt bolyongva megjegyezhetjük: a magyar képregényeket sajnos felváltották a Garfieldos sztorik és a három-négy jelenetből álló bugyuta történetek, holott ez a kiállítás is bizonyítja, hogy figyelemreméltó múltja van a magyarországi képregény-irodalomnak és a karikatúrának, csak fel kellene támasztani újra.
 
(Az illusztrációk eredetije a kArton Galéria tulajdonát képezik.)
 
(A Beszédes képek - Képregények és karikatúrák Magyarországon (1940–1960) című kiállítás a Modemben 2008. szeptember 14-ig látogatható.)
 
Kapcsolódó cikkeink:
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.0073630809783936 másodpercig tartott.