Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
IRODALOM
Táncoló tollak
 
Erős vizuális képek és intenzív elbeszéléstechnika világlott ki többek közt azoknak a fiatal poétáknak a verseiből, akik az egyetemen működő literátor önképzőkörök és a budapesti Csillagszálló című kulturális utcalap irodalmi estjén tartottak felolvasást.
 

 
   
IRODALOM
Ha „ömlik a sors”
 
A Párizsból hazaköltözött irodalmi-kritikai folyóirat, a Magyar Műhely is bemutatkozott a szerkesztőbizottsági tag, Papp Tibor részvétele mellett az irodalmi napokon, ahol Mispál Attila rendezésében Tar Sándorról is megemlékezhettek az irodalomkedvelők.
 

 
   
IRODALOM
Egy fantasztikus dán történet
 
A dán irodalom nagyasszonyaként számon tartott Karen Blixen életéről, munkásságáról nyílt kiállítás a Méliusz-központban június 2-án. A Dán Kulturális Intézettel közösen szervezett dokumentumkiállítás Kecskemét és Budapest után érkezett Debrecenbe.
 

 
   
IRODALOM
Költők eszmecseréje a Hatvaniban
 
Irodalomhoz fűződő kapcsolata későn alakult ki, gimnáziumi évei legelején nem szerette a művészeteket, de magát az életet sem. Marno János színes egyéniség, aki személyiségéhez méltó beszélgetésben osztotta meg nézeteit a debreceniekkel.
 

 
DEOL > Kultúra > Irodalom
  Angolkert és blogirodalom
 
Kele Csilla | 2008. szeptember 03., 12:12
 
A „kulturális fordulat” szólamai áthatják a média és a tudomány berkeit, változást mutatva generációk, iskolák közt. A rendszerváltás utáni kritika viharos intenzitással látott munkához: sorra születtek a segédkönyvek, szöveggyűjtemények. Az innováció sok műhelynek adott otthont nálunk is, az olvasók elé tárva a kritikusok siserehadát. A Debreceni Egyetemen az elmúlt héten szervezett Mozgásban PhD-konferencia vendége az új filológia, a színház, vagy akár a „fentebb stílt” elemző blogirodalom volt.
 
Az irodalomelmélet műhelyei közt ma nem csak a dekonstrukció, a recepcióesztétika végvárait találjuk, közel hatvan vendég foglalkozott idén a szöveggondozással, a kritika művelésével. A gyorsan fejlődő irányzatok figyelmét nem kerülték el a médiatörténeti vizsgálódások, a csaknem húszéves posztmodern fordulat mára nem csak történelem, de izgalmas vállalkozások melegágya is. Az idén először szervezett konferencián az ország számos egyeteméről hívtak előadókat, akik hittel, lelkesedéssel mutatták meg a jól olvasók profizmusát. Mozgás van elméletek, kutatói-olvasói helyzetek, generációk között – érveltek kezdeményezésük mellett a szervezők, Miklós Eszter Gerda és Bodrogi Ferenc Máté a CD-n archivált, vendégeknek kínált összefoglalóban.
 
– Nagyon kiérlelt, nagyon tudatos érveléseket lehet megfigyelni, nem is csak egyszerűen az áthasonítások vonatkozásában, de a kreatívelemzés értelmében is – felelte kérdésünkre Szirák Péter irodalomkritikus, egyetemi docens. – Nagyon felvillanyozó, amikor a felkészültség, a szorgalom tehetséggel párosul. Ezt gyakran tapasztaljuk – hangsúlyozta tapasztalatait a doktori képzésben. – Elképesztő, ahogyan a különböző művészeti ágak közt tudnak a fiatalok „közlekedni” értekező prózájukban. Lehet fotográfia, irodalmi szöveg, vagy mozgókép, olyan érdekes kapcsolatot lehet a szöveggel teremteni, ami megmutatja: ha a módszertani tudatosság eredetiséggel, kreativitással jár együtt, az mindig komoly eredményekkel kecsegtet.
 
A filológia kihívásait Tillinkó Zsanett is vizsgálta az egyik szekcióban Elméleti és gyakorlati kihívások a genetikus kritikában című izgalmas előadásában. A fiatal kutató Paul Valéry Füzetek című szövege kapcsán a költő haláláig szinte naponta vezetett, huszonhétezer oldalnyi kéziratot vizsgálta, a hatalmas korpuszban a költő gondolkodása is tetten érhető. Más műhelyek is az irodalom új ösvényein kalandoztak, Berkó Helga inkább Szabó Pál Talpalatnyi föld című filmjéről beszélt, míg Hortobágyi Ágnes azzal érvelt: a gyermekirodalom hiányzik a magyar bölcsészeti stúdiumok közül. Témáit a tudomány a tanító- és óvónőképző főiskolák intézményeibe száműzték. A Debreceni Egyetemet többek közt Kelemen Erzsébet képviselte, aki Gondolati generálás – meditatív irodalmi műfajok címmel – maga is gyakorló verselőként – Papp Tibor avantgárd logo-mandaláiról beszélt. – Az 1950-es években jelentkező konkrét költők a szóalak erejében bízva „eltávolították” a jelentést, s így a műveikben a nyelv nyersanyaga, a leírt szó jelenik meg direkten. – Pusztán e képversek szemlélése is esztétikai élményt nyújt. Olykor ezekhez a szövegekhez se közvetlen, se közvetett értelmet nem lehet rendelni – érvelt a különös esztétikum mellett Timm Ulrichs verseivel.
 
Lapis József, aki a Spanyolnátha.hu folyóiratnak is szerzője Kortárs magyar költészet a világhálón címmel a legújabb médiumok látványos fejlődését elemezte: – Mindez hatással van az olyan, klasszikusnak mondható befogadói tevékenységekre is, mint a líraolvasás. E hatásokat azonban – egyelőre – nem könnyű sem nyomon követni, sem beazonosítani – beszélt napjaink új médiumáról. – A versszöveg-olvasó, versmondás-hallgató viszonyokat az új észlelési metódusok befolyásolják, látványos példája a világháló Telep Csoportja és Varró Dániel SMS-költészete.
 
Lénárt Tamás az ELTE küldötteként A szó-kép probléma és a technikai médiumok: Fotográfia és irodalom címmel adott elő, hiszen a képek és szövegek, a nyelv és a vizualitás viszonya évszázadok óta foglalkoztatja a kutatókat. – Beszélnünk kell a gondolkodás során alkotott képekről, a nyelv képiségéről, a fotók üzenetéről is – mondta előadásában. Művészet mint létmód – avagy a képiség az angol kertekben címmel később Szabó Ágnes beszélt a kert és a klasszicizmus kapcsolatáról: – Kertjüket a korban divatos tendenciának megfelelően rendezték el, s bár Kazinczynál eddig teljesen más kontextusban használtuk az „angol kert” kifejezést, a valóságos kertművészet és a kibontakozó kultúra, a hétköznapok művészete új, egyedi jelleget kap az Erdélyi Levelekben. Nagy Csilla a Miskolci Egyetemről Trükkök által homályosan címmel érvelt a YouTube videók segítségével, Philip K. Dick sci-fi író Kamera által homályosan című regényének filmadaptációja mellett. – Irodalmi művek filmes feldolgozása főként mediális áthelyeződést feltételez: az eredetileg írott formában, könyvként létező mű újragondolását, rekonstruálását jelzi a művészetekben. Szerinte a Richard Linklater rendezésében készült film technikai bázisa járult hozzá a jelentésátadáshoz, hiszen ha akarjuk rajzfilmként, máskor „valóságként” láthatjuk a filmbéli figurákat.
 
Kapcsolódó cikkeink:
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0,02400803565979 másodpercig tartott.