Kultúra Politika Sport Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
DEBRECEN
A fejlődésért
Nyílt levéllel fordultak a Fidesz debreceni – városi, illetve országgyűlési – képviselői a helyi szocialistákhoz annak érdekében, hogy "a város fejlődése iránt érzett kötelességtudattól vezérelve" támogassák a a központi költségvetéshez előterjesztett módosító indítványaikat.
 

 
   
KÖRNYEZET
Magasságok és mélységek vándora
Makleit László és társai évek óta szisztematikusan másszák Európa legmagasabb hegycsúcsait, de néha a tengerek mélyére és barlangokba is leereszkednek. Az idén Skandinávia szépségeivel ismerkedtek meg, de jártak az Alpok legmélyebb barlangjában is. 

 
DEOL > Életmód > Környezet
  Magasságok és mélységek vándora
 
Héty Péter | 2008. szeptember 17., 15:30
 
Makleit László családjával és barátaival évek óta szisztematikusan mássza Európa és más kontinensek legmagasabb hegycsúcsait, de néha a tengerek mélyére és barlangokba is leereszkedik. Az idei nyár fő programját Skandinávia bejárása jelentette. Míg Norvégia legmagasabb pontja a félsziget déli részén található, addig Svédország és Finnország teteje jóval a sarkkörön túl emelkedik. Ez persze jó ok a hegymászáshoz kapcsolódó országjárásra. Bő három hét alatt több mint 10 000 kilométert tettek meg, és sikerült valamennyi ország csúcsára feljutni.
 
– Milyen rendező elvek alapján választják ki a célokat?
 
Az olyan magas csúcsokkal kezdtük, mint a Mont Blanc, az Elbrusz, a Dufourspitze, majd a soha nem látott országok következtek. A szórás persze itt is óriási, mert ide tartozik például Izland, Fehéroroszország vagy Koszovó is, pedig nincsenek is olyan messze.
 
– Mikor, hogyan kezdődtek ezek a kalandok, s milyen ma a kis csapat?
 
– Néhány éve, a Mont Blanc megmászását követően vetette fel Nándi fiam, hogy milyen érdekes lenne, ha eljutnánk Európa valamennyi országának legmagasabb pontjára. A gondolatot tett követte, ám 2002-ben nem tudtuk teljesíteni a tervet rajtunk kívül álló okok miatt. Két hetet töltöttünk Svájcban, az időjárást azonban nem mi alakítottuk… Talán már sokan elfelejtették, de ekkor zúdult öt évszázad árvize Prágára és Drezdára, és ami ott eső, az a hegyekben hóvihar volt. Azóta kerülöm a 2002-es évjáratú borokat is! A rákövetkező év mindenért kárpótolt. Hat ország, Svájc, Németország, Románia, Lengyelország, Szlovákia és Ukrajna legmagasabb pontja mellett sikerült megmászni a Matterhornt is, ami ugyan semminek sem a teteje, de olyan szép, hogy nem lehetett kihagyni. A létszám egyébként változó, de igyekszem kis, ütőképes csapattal túrázni. Az utóbbi években a legnagyobb létszámunk 14 volt, ideális viszont a 2-4 túrázó. Sajnos egyetemista fiam ma már ritkábban jön velünk, túra helyett ott vannak a haverok, a bulik… Partnerem Márti azonban amikor teheti, elkísér, de gyakran akadnak más társak is.
 
– Ha jól tudom, nem csak a hegyek, de a tenger és a barlangok mélye is vonzza a résztvevőket.
 
– Ez egy másik történet, bár sajnos 2006 óta nem jutottam el tengeri búvárútra. A szabadidő behatárolt, a hegymászás pedig bőséggel kínált programot. Az idén szerencsére jártunk az Alpok legmélyebb barlangjában, az osztrák Lampóban is, a múlt szombaton pedig épp egy kavicsbánya tavában merültem.
 
– Milyen előkészületeket, mekkora szervező munkát igényel egy-egy túra?
 
– Tekintettel a saját szervezésre, óriási előkészületet igényel; a helyi sajátosságok nagyon különbözőek. Az egyik csúcsra hágóvas és jégcsákány szükséges, a másikra pl. a spanyol Teidére szinte lépcsőn lehet eljutni, de az előzetesen, két órás intervallumra kiadott írásos engedély nélkül lehetetlen felmenni. Egy harmadik helyen a túrát követő országjárás programjának összeállítása jelenti a legnagyobb feladatot. A Balkán egyes részein még az aknaveszélyről is tájékozódni kellett, mielőtt elindultunk.
 
– Gondolom ezekhez az elszántság mellett anyagiak is kellenek, hisz az utazás, a felszerelés...
 
– Nulla forinttal persze nem lehet elutazni, de a túrázás sokkal olcsóbb, mint egy városnézés. Itt nem kell szállodába menni, Skandináviában a sátrat szinte bárhol fel lehet állítani, a hegyen kevés a fizető parkoló, a gázpalackon készült konzerv és a spagetti ára sem éttermi. A legnagyobb kiadás általában az utazás költsége, az üzemanyag, a komp díja, illetve egyes utak esetén a repülőjegy.
 
– Mivel foglalkoznak a hétköznapi életben, mivel telnek itt a síkságon a hétköznapok?
 
– A munka, a tanulás és a családi programok mellett fennmaradó kevés időt kitölti az utak előkészítése, az utómunkálatok, a fotók feldolgozása, cikkírás, előadások, élménybeszámolók és a saját honlap készítése. Belföldi kirándulásra, kerékpározásra és síelésre évek óta csak a hétvégéken jutottunk el. Szinte soha nem nézek tévét, meccset, és ritkán alszom el éjfél előtt.
 
– Melyek a következő célok, nagyobb tervek?
 
– Az ötletekről még korai beszélni, a tervek pedig most alakulnak. Egy bizonyos, Európa 46 országából még kilenc maradt, melynek a legmagasabb pontjára szeretnék eljutni. A legtöbb esetben ez igazi mászást már nem jelent. Lassan elérkezik az a pillanat, amire egyik túratársunk régóta vár: „Majd amikor a Benelux államok csúcsait másszátok…!”
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.0090110301971436 másodpercig tartott.