Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Kritikák és ismertetések
Filmkritikák és -ismertetések
Lemezkritikák és -ismertetések
 

 
   
KULTÚRA
Mongólia karnyújtásnyira
 
Mi az a bódz és mit jelképez a két hal Mongólia zászlaján? Miért öltöztették fiúruhába a lányokat, s lányruhába a fiúkat a hagyománytisztelő mongolok? A Többkultúrájú Családok Egyesületének februári programján Dzsingisz kán népére vetült fény.
 

 
   
KULTÚRA
Fátyol mögött
 
Az európai nők számára ismeretlen és szokatlan világ tárult a Turmalin Ház látogatói elé azon a rendezvényen, ahol a vendég, Parvaneh Farid ismertette meg a hallgatósággal az iráni nők életét, kiknek múltja, jelene és jövője megannyi fájdalmat rejt magába. 
 

 
   
FILM
Egy kisember nagy utazása
 
Frank Goode (Robert De Niro) nyugdíjas kábelgyári munkás megözvegyül, s mivel a gyerekek önállóan élnek, szerte a hazában, nemigen marad neki más társaság, mint a kiskert dísznövényei és az orvos. Kirk Jones Giuseppe Tornatore ’90-es mozijából indult ki.
 

 
   
KULTÚRA
Fiume – magyar szemmel
 
A Szabad Európa Rádió egyik korábbi munkatársa ajánlotta fel közszemlére a családi ereklyéket. Lakner Lajos múzeumigazgató úgy fogalmazott, hogy a Déri Múzeum szeretné bemutatni a Fiuméhoz kötődő pluralitást a horvát-magyar együttműködés jegyében.
 

 
   
KULTÚRA
Három nap Kazinczy társaságában
 
A nyelvújító Kazinczy Ferenc leszármazottja Svédországból érkezik Debrecenbe, hogy részt vehessen a felmenője emlékének szentelt háromnapos tudományos konferencián. Az egyetemen tartandó tanácskozás érdekes kulturális programokkal egészül ki.
 

 
   
KULTÚRA
„Nyilvános önképzés”
 
Író, költő, publicista, irodalomtörténész, főiskolai docens és elsősorban családapa. Mindennapjairól, munkásságáról, egyszemélyes folyóiratáról, valamint annak különszámáról volt szerencsém beszélgetni egy nagybetűs egyéniséggel, Vitéz Ferenccel.
 

 
   
KÉPZŐMŰVÉSZET
A megváltás szakrális és profán gesztusai
 
Miként gondolkodik a modern ember a bűnökről, a bűnösségről, a megtisztulásról, a halálról és az újjászületésről? A stációkra osztott, dramatikus ívet felrajzoló Messiások című tárlatot Heller Ágnes filozófussal járhattuk végig.
 

 
   
KULTÚRA
Mesterségek dicsérete
 
Ifjú kézművesek munkáiból nyílt országos kiállítás Debrecenben, a Belvárosi Közösségi Házban rendezett VIII. Vándorlegény Konferencián, lehetőséget teremtve a hagyományos kézművességgel foglalkozó fiataloknak a bemutatkozásra és megmérettetésre.
 

 
DEOL > Kultúra
  Motolla-ünnep
 
Héty Péter | 2008. november 21., 10:30
 
A debreceni Motolla Egyesület tízéves fennállása alkalmából egy csöppet sem rendhagyó napot szervezett Szt. András havának tizenötödik napján. Szinte ugyanazt tették, mint minden más alkalommal: gyerekek és felnőttek részére néphagyományainkon, a szerves műveltségen alapuló és java részben aktív tevékenységre ösztönző programokat szerveztek. A jeles szombati napon már délelőtt tíz órától várták kézműves foglalkozással várták a legkisebbeket. Az egyik asztalnál találtam Buka Lászlót, az egyesület alapító elnökét. Miközben felügyeletével a csöppségek diófapácba mártogatott nádtollal rajzolgattak, váltottunk néhány szót az elmúlt tíz évről.
 
– Annak idején az alapító vezetőségben rajtam kívül még Kálmán „Cucás” Péter, Jenei Edit és Nagyné Fürtös Katalin kezdte el az egyesületi munkát. A programokon azóta résztvevők talán nem is sejtik, mennyi munkát igényel a szervezés, a lebonyolítás. Sokat dolgoztam ezen az elmúlt évtizedben, de most már nem vagyok vezetőségi tag. Jobban érzem most itt magam az asztalnál a gyerekekkel, rajzolgatás közben, vagy régi barátok, komák társaságában – mondta a festőművész, miközben maga is alkotott egy-két tusrajzot, beszélő-éneklő fejjekkel, melyek arra utaltak, mennyire fontosnak tekinti a közösségi létet.
 
A Motolla Egyesület – Debrecen alapítói és tagjai annak idején nagy részben fiatalok voltak, így sokuknak akkor kezdett cseperedni gyermeke. Ezért vált természetessé, hogy a felnövekvő nemzedékre kiemelten is odafigyelnek minden Motolla alkalmon a hagyományok továbbörökítése jegyében. Mindemellett az évek során rendszeresen hívtak meg a néphagyományt hiteles módon, saját környezetében művelő előadókat, vendégeket a „nagyobbaknak”. Így kialakult kapcsolatrendszerük egy élő, terebélyesedő közösséggé érett, mely mára már túlmutat magán a Motollán is. Jó példa erre az Örökség Népfőiskolai Szövetség, melynek az egyesület is tagja. E tekintetben nem hagyható figyelmen kívül Pap Gábor művészettörténész és Molnár V. József magyarságkutató több évtizedes tevékenysége sem, mely ébresztőleg hatott ezekre a hagyományőrző, értékmentő közösségekre.
 
A motolla, vagy más nevén áspa a megfont fonal lemérésére és motringba rendezésére szolgáló, a fonást segítő eszköz. Ezzel a módszerességgel, s az évkör ritmusával megegyezően rendszerezik olykor már elfeledett szokásainkat, mértékként használva eleink értékeit, s ehhez illeszkednek mindenkori rendezvényeik is. A jubileumi délutánon a Napraforgó Waldorf Iskola növendékei egy Márton-naphoz kapcsolódó legendát elevenítettek meg Félegyházi Erika vezetésével. Mint ebből is látható számos élő kapcsolat teszi az egyesület mindennapjait színesebbé.
 
– A csapat magját 10-15 fő adja, de van egy öttagú vezetőség is, melyben Nagy Zsolt látja el a titkári teendőket, Battai István „Batka” elsősorban a táncos-zenés részét szervezi a rendezvényeknek, de nem marad feladat nélkül Lóczy Attila és Virágh Anna sem – árulja el Gyöngy Péter, az egyesület elnöke. – Szélesebb körben pedig több személyen keresztül kötődünk olyan helyi intézményekhez és civil szervezetekhez, mint például a Vojtina Bábszínház játszószínházas műhelye, a kismacsi Waldorf-iskola, a Dél-Nyírség-Bihari Tájvédelmi Egyesület, a Debreceni Városvédő Egyesület, a népzenei együttesek, szinte valamennyi néptánc együttes nem csak Debrecenből, hanem környékbeli településekről is. Ezek a kapcsolatok teszik igazán színessé, élővé tevékenységünket. A tízéves évforduló konkrétan a megalakulás időpontjához kötődik, bár a hivatalos bejegyzés egy évvel később történt. Egyesületünk szerves elődjének tekinthető a Buka László vezette Karácsony Sándor Pedagógiai Kör, ahol a kapott szellemi malaszttal kapcsolatosan megfogalmazódott annak az igénye, hogy a hagyományt a gyakorlatban, a mindennapokban is megéljük, alkalmazzuk. Ennek átadására, a szerves műveltség terjesztésére törekszünk azóta is, hiszen ez kimarad az oktatásból és nem elég szakköri keretek közé szorítani, zárva tartani. Mostanra családi alkalommá váltak és nagyon is gyakorlatias jelleget öltöttek rendezvényeink, egységben adva át a szellemi- és a tevékeny hagyományt, láttatva és átélhetővé téve értékeinket – fejtette ki Gyöngy Péter.
 
A beszélgetés közben egyre többen gyülekeztek fáklyafény mellett az udvaron. A gőzölgő üstök, bográcsok szomszédságában a debreceni Baranta csapat ősi magyar harcművészeti bemutatót tartott. A közönség álmélkodva szemlélte a csöppet sem veszélytelen küzdelmeket. Közben már egy tánccsoport is öltözött, s számítógépes-projektoros vetítés is készülődött egy kisebb teremben. Az est folyamán a nagyteremben a pécsi MárkuSzínház A helység kalapácsa című Petőfi elbeszélő költemény előadásával nevettette meg a nagyérdeműt, a Törköly zenekar pedig „beugró” zenészeket is felvonultatva, hajnalig tartó mulatsággal („Motolláréval”) igyekezett talán még a megszokottnál is hangulatosabbá tenni a jeles alkalmat.
 
Kapcsolódó cikkeink:
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.0079078674316406 másodpercig tartott.