Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Lemezkritikák és -ismertetések
  

 
   
ZENE
Marsbéli próféciák
 
Színészként kezdte, tagja volt a Harcosok klubjának, egy ideje pedig gitárral a kezében folytatja. Jared Leto szenvedélyesen énekel a 30 Seconds To Mars harmadik, némi engedélyezett hangulatszínezőkkel (kórusok, szintetizátorok) dúsított albumán is.
 

 
   
ZENE
Emlékezetes
 
A Lux együttes megalakulásának negyvenéves jubileumán a teljesség igénye nélkül felidézte múltját és vadonatúj, napi aktualitású számokkal is meglepte az őket ünneplő közönséget. A rock debreceni öreg rókái a napokban kapnak Pro Urbe díjat.
 

 
   
ZENE
Ütős koncert
 
Az ütőhangszeres Toldi Éva, akit többek közt dzsesszegyüttesekből ismerhetünk, lelkes tanítványaival tanórákon kívül is foglalkozik; ha kell, még át is írja az órára bevitt kedvenceket. A Ritmico csoport a debreceni jazzbarátoknál vendégeskedett legutóbb.
 

 
   
ZENE
„Magyarországról jövök a karavánommal”
 
A bravúros Paco de Lucía, a spanyol gitár nagymestere adott koncertet március 27-én a Főnix Csarnokban. A flamenco-dzsessz világhírű képviselője a koncert előtt a Deol.hu kérdésére elárulta, felelősséget érez a flamenco jövője iránt.
 

 
   
ZENE
Alice Kottaországban
 
A kócos Tim Burton kissé beteges képi világához nem nehéz zenéket társítani. Alice-feldolgozása nyomán rögtön két filmzene lemez is született. Mi az Almost Alice címen futó korongot ragadtuk magunkhoz. Divatos rock és alternatív zene sok gitárral.
 

 
   
JAZZ
Virtuóz flamenco
 
Az immár 63 éves spanyol gitáros, Paco de Lucía neve összeforrt az igényes, akusztikus muzsikával. Szólóban és más legendás gitárosokkal is gyakran lépett fel eddig, de mostanság leginkább flamenco zenekarával turnézik. A Főnix Csarnokban március 27-én játszik.
 

 
   
JAZZ
Hölgykoszorú
 
Rhoda Scott harmincöt év után érkezett ismét Debrecenbe és töltötte meg a Kölcsey Központ nagytermét. A Hammond-orgona hetvenkét éves, ám igen fiatalos amerikai-francia – és kicsit már magyar – mestere két kiváló hölgy zenésztárssal adott nagysikerű koncertet.
 

 
   
ZENE
Mestermunka
 
Latin világot varázsolt a téli debreceni éjszakába a két gitárfenomén: Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor, illetve vendégük, az ütőhangszeres Horváth Kornél. A zenét évek óta ismerem, hallgatom, szeretem, de élőben még nem volt szerencsém a virtuózokhoz. 

 
   
ZENE
Retronome pontossággal
 
A rockerek lassan felélednek a szokásos év eleji punnyadásból. Kedvező hír számukra, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek zenéit feldolgozó és abból táplálkozó Retronome zenekar február 26-án fellép a Sikk Music Caféban. Vendégük a Stormraiser.
 

 
DEOL > Kultúra > Zene
  Elhúzták a nótánkat
 
Héty Péter | 2008. november 21., 11:00
 
A Csík-zenekar mostanra olyan népszerűségre tett szert, ami a népzene frontján eddig csak a Muzsikásnak és a Ghymesnek sikerült. Önálló koncertjükre is megtelt a Lovarda lelkesen tomboló közönséggel. A Csík elhúzta a nótánkat, ha úgy tetszik, felírták „a kor falára”, hogy van még létjogosultsága napjainkban is a magyar népzenének. Még akkor is, ha ez a muzsika már nem annyira a falvak mindennapjainak része, inkább a koncertszínpadokon, a táncházak falai között éli újszerű világát. A folyamat ahhoz hasonlít, ahogy a blues zene az amerikai gyapotföldekről, szegénynegyedek utcáiról mára a nagyvárosok koncertszínpadaira költözött. A Csík idei albuma bearanyozódott, már hetek óta a MaHaSz sikerlistájának élvonalában szerepel. A debreceni kétórás koncertet a lemez hivatalos bemutatójának szánták.
 
Bogyiszlói ugróssal és frissel kezdődött a műsor, s ezt a táncra született zenét hallgatva már a nyitó dallamok alatt furcsa volt a nézőtéren mozdulatlanul, egy helyben ülő tömeget látni. A Dunán-túlról való összeállítás a Be sok eső, be sok sár… című, jubileumi koncertanyagot tartalmazó lemezükről volt hallható. Ezt követően viszont már az új album került sorra – népünk tájegységeit körbejárva –, a felvidéki dallamok következtek, mely a mátyusföldi csodaszép menyasszony búcsúztatóval, az Árgyélus kismadárral indult. A Gyimesi héjsza, szívből már modernebb hangszereléssel szólalt meg, s először brillírozott hangszerén az est legjobb szólistája, a fúvós Makó Péter, ezúttal szaxofonon. A pörgős szólót nagy lelkesedéssel jutalmazta a közönség. A függönyök mögött várakozó Lovasi András is gyakran táncmozdulatokra ragadtatta magát.
 
A Kalocsai katonadalokhoz már éneklésre is bíztatta közönségét Csík János zenekarvezető. Erdélyben továbbhaladva Majorosi Marianna szép szóló énekével, a Madárka, madárkával indult a moldvai dalcsokor. A kör Szombathely környékén zárult a Röpülj fecském című nótával és lakodalmas ritmusokkal. A szép, hegedűs felvezetés ismét pattogós ritmusokba csapott, s remek klarinétszólóval zárult. Mint megtudtuk, a Fonogram-díjas aranylemez (Senki nem ért semmit - 2005) címadó dala mellett ez a kedvence a zenekarvezetőnek.
 
– A népzene már sajnos nem tartozik a hétköznapokhoz, de érezhetjük, hogy a miénk és továbbadhatjuk, s szeretnénk azok szívét is megdobbantani vele, akik a blues-os, swing-es ritmusokhoz vannak szokva – mondta Csík felvezetésként. Ennek jegyében rögtön meg is szólalt az Ez a vonat ha elindult hadd menjen… címadó nótája, amolyan keserédes magyaros blues-ként. Ekkor jelentették be az est vendégét, Lovasi Andrást, aki bejött ugyan a színpadra, de gyorsan ki is ment, mivel valójában nem vele indult az újabb blokk. Aztán már valóban Lovasival pörögtek tovább az események: a De szeretnék után a csendesülős Ugyanazokat következett, hogy végül mindenkivel együtt elénekeljék az új lemez slágerét, a Csillag vagy fecskét. A nagy ováció után Csík bejelentette, hogy újra a hagyományos népdalokon van a sor, ám zenésztársai figyelmeztették, hogy van még valami a modernebb dalokat tartalmazó tarisznyában.
 
Valóban – kapott fejéhez Csík –, ha már lúd legyen kövér, és természetesen nem maradhatott el a Quimby-dalból született, elevenbe vágó, költőien szép sikerszám, a Most múlik pontosan. Ha annak idején azt írtam a Ghymes együttes Tánc a hóban és Bazsarózsa dalairól, hogy a magyar zeneirodalom legszebb darabjai között említendők, akkor immár ennek a feldolgozásnak is ott a helye.
 
Ezután már valóban „csak” a tiszta népzenét ünnepelhettük, s a már lassan feledésbe merülő erdélyi, Magyarpéterlakai asztali nótákat a két hegedűs-brácsás Szabó Attila és Kunos Tamás húzta el nekünk. A bőgős Bartók József – mint a koncert szinte összes számában – most is rendületlenül biztosította a hátteret. A záró részben – akár a lemezen – a kecskeméti Csík közelebbi hazájából Kiskunhalasi pásztornóta következett, amit egy 1922-ből jegyzett mókás szólóének indított, majd csárdás és friss muzsika zárt a tájegységen hagyományos tambura-cimbalom felállással. Az utóbbi hangszeren Ifj. Barcza Zsolt is remekelhetett végre, bár tangóharmonikájával is gyakran színesítette a zenei képet, zárásként a fúvós is újra szépet alakított.
 
A búcsúzó zenészek hatalmas ünneplés közepette tértek vissza Lovasival és az Én vagyok az aki nem jóval, mely szinte átmenet nélkül csapott át kalotaszegi lakodalmas dallamokba. Mivel a terem végében volt egy kis szabad hely, a fiatalok körtáncot kezdtek járni, de voltak akik párosan is ropták. A ráadásban Lovasi énekével a Tankcsapda Fiúk ölébe lányok című dalát adták elő. A tomboló közönség zaja mellett Csík záró mondatait már csak alig-alig lehetett érteni. Szabó Attila végül még hozzátette: mindenkit szertettel várnak a Fonóbeli előszilveszterre, ahol a debreceni Szeredás, a Rackajam és mások is vendégeik lesznek majd.
 
Kapcsolódó cikkeink:
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.019658088684082 másodpercig tartott.