Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Bohém bohóságok
 
Van egy képünk a csehekről, akik ülnek a kocsmában, sört isznak, és szerelmesek az életbe. ©vejk szülőatyja, Jaroslav Haąek írásaival ehhez még hozzá is tesz: harsány humort, ami A szerencsétlen rendőrfőnök című kötetben olvasható elbeszéléseit jellemzi.
 

 
   
GASZTRONÓMIA
Nem csak szakácsoknak
 
Sokan panaszkodnak a szakmát mesteri szinten művelők között arra, hogy a szakácsképzés rendkívül alacsony színvonalon folyik. Ezt a hiányt enyhíti a Szakácsok könyve című kiadvány, mely azonban nem csupán a szakácskodást hivatásszerűen űzőket szólítja meg.
 

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Napsütés és árnyék Terézanyuval
 
Író-olvasótalálkozók alkalmával általában a meghívott életéről, munkásságáról, vagy az írásművészet által kiváltott érzésekről esik szó. A népszerű Rácz Zsuzsa debreceni látogatásakor azonban az írói hivatás árnyoldalai is megvilágosodtak…
 

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Nyitnikék
 
Sorsfordítás, nyitottság, lelkesedés – ezek az új, Crossroad életvilág magazin hívószavai. Aikido itthon, barátság a tajgán, hűvös szinglisors és a másnapi borízű élmény – világjártakkal pillantunk a tavaszi lapszámban a kulisszák mögé.
 

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Lemezlovaglás
 
Tekinthetjük a véletlen művének, de direkt marketingfogásnak is, hogy politikai rendszerünket vizsgálgatja különböző aspektusokból a 3+1 lemezben gondolkodó Bëlga. Az áprilisi WAN2 címlapfigurái nem csak e tekintetben hagyják bizonytalanságban az olvasót.
 

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Múzeumi mustra
 
A belváros szívében már 1930-ban megnyitotta kapuit a Déri Múzeum, kutatók sora gyarapítja az állományt, számlálva a világ kincseit. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve a szakmai hűségről mesél. A legújabb kötet bemutatja a múzeum minden szegletét.
 

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Napló a költészetről
 
A költészet értelméről, hasznáról tulajdonképpen azóta vitatkoznak, mióta az irodalom megjelent az emberi kultúra színterén. Filip Tamás a Magyar Napló áprilisi számának első oldalán a költészet megkérdőjelezhetetlen jelentősége mellett érvel.  

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Mindent vagy semmit
 
Esélyegyenlőség, azonos bánásmód és elbírálás. A szociológus, politikus Lévai Katalin új regénye, Hírnév – Új élet kezdődik címmel immár azt a világot mutatja be, ahol mi nők is sikeresek és elismertek lehetünk. De vajon elég erősek vagyunk?
 

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Mitikus lények meséje
 
Két különös lényről, Irijámról, a halkirálynőről és Jonibéről, a madárkirályról szól A herceg álma című kötet szerzőjének új verses meséje. Schein Gábor mítoszok világát idéző történetében e két teremtő hatalommal bíró lény egymásra talál és nászt ül.
 

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Bús-novellák, elégedett olvasók
 
A magyar kultúra napjához kötődő debreceni ünnepségsorozat záró rendezvényét, melynek vendége Bús Anikó író volt, a Méliusz-központ tartotta meg. Bebizonyosodott, hogy kultúránk színvonalának növekedésében elodázhatatlan szerepe van irodalmunknak.
 

 
DEOL > Kultúra > Könyv, folyóirat > Folyóirat
  Nyakas Miklós: Hajdúkerületi statútumok
 
Deol | 2004. január 12., 13:48
 
Hajdúböszörmény, 2003. (Studia Oppidorum Haidonicalium, X.) 360. p.
 
1698. november 22. és 2003. november 22.
 
Miféle párhuzam húzódik a két dátum között?
 
A választ maga Nyakas Miklós így fogalmazta meg: „1698. november 22-e jelképes dátum, hiszen új törvényhatóság született, és megteremtődtek annak az önkormányzatiságnak a feltételei, amely nemzeti és magyar sajátosságai mellett napjainkban már az európai értékrend integrálására készül.” A XVII. század végén megszülető (kezdetben hét, majd – Polgár nélkül – hat hajdúvárosból álló) Hajdúkerület jelentette azt az alapot, amelyen létrejött 1876-ban Hajdú vármegye, majd Hajdú-Bihar megye. Ezt a kontinuitást öntötte „kézzelfogható” formába a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés, amikor 2003. november 22-én ezt a napot Hajdú-Bihar megye napjává nyilvánította.
 
2003 őszétől a szélesebb olvasóközönség előtt újabb út nyílt meg a Hajdúkerület kialakulásának, s működésének megismerése előtt: Nyakas Miklós címben jelzett könyve alapként szolgálhat ebben a megismerési folyamatban.   
 
A könyv két számozott fejezetből áll, tulajdonképpen négy nagyobb tartalmi egységre tagolódik. A bevezető az eddig a témakört esetleg csak „madártávlatból” ismerőknek is kellő ismeretanyaggal szolgál a források megszületésének, illetve a Hajdúkerület működésének tanulmányozásához.
 
A statútumok elrendezése világos, kronologikus rendet mutat. Ez a rend a kiadvány nagy  részét (több mint négyötödét) kitevő, 131 darabból álló forrásgyűjtemény esetében többnyire elégséges a tájékozódáshoz. A negyedik (és egyben utolsó) tartalmi egység tartalmazza a forrásokban található legfontosabb fogalmak és rövidítések magyarázatát, összességében jól kiegészíti a korábbi fejezetekbe foglalt forrásközlést.
 
Egy önálló és sajátos jelleggel bíró joghatóság megszerveződésének folyamata bontakozik ki a statútumok tanulmányozása során. Korábban ennek a folyamatnak a megismerését több tényező is akadályozta. Nyakas Miklós munkájának legnagyobb pozitívuma – ebben az összefüggésben – az, hogy a hajdúkerületi statútumok először jelennek meg teljességükben előttünk. Egy korábbi hiányosságot pótolandó, az összes (latin nyelven megfogalmazott) rendelkezés magyar nyelven is olvasható. A könyv erősségének mondható az is, hogy a szerző helyesbítéseket közöl több olyan adat kapcsán is, melyeket sajnos, sokszor a szakirodalom is tévesen használ.
 
Már a bevezetőben kiemelt hangsúlyt kap a röviden Origo et Status-ként ismert (és a Hajdúkerülettel kapcsolatos kutatások során megkerülhetetlen) emlékirat, melynek keltezése körüli bizonytalanságokat szintén a szerző tisztázta egy korábbi munkájában (Hajdúsági Közlemények, 1987.). A XVIII. század elejének meghatározó tendenciája (a kiváltságos rétegek igazoló eljárás alá vétele, amely az egyéni és kollektív kiváltságosokra egyaránt értendő) látszott megerősödni a XIX. század elején, amely a hajdújogok szükséges és egyben demonstratív jellegű összeállítását/összefoglalását tette elsőrendű feladatává a Hajdúkerületet irányító vezető tisztviselőknek.
 
A forrásközlések sajátos szerepén (önálló tudományos munkaként, további kutatások alapjaként és segédeszközeként funkcionálni) túl a szerző meg is fogalmaz lehetséges kutatási irányokat saját maga és a téma iránt érdeklődők számára. Ezek közé tartozik a hajdúvárosi és hajdúkerületi statútumok komparatív jellegű vizsgálata, illetve ezek viszonya az országos törvénykezéshez. Nyakas Miklós további feladatként jelöli meg a hajdúvárosok határhasználatával kapcsolatban felmerülő kérdések megválaszolását; a fentebb említett Origo et Status teljes körű és átfogó elemzését, valamint a kiváltságolt kerületek elnevezéssel illetett, az autonómia eltérő fokát birtokló közösségek működésének összehasonlító vizsgálatát.
 
Érdemes megjegyezni, hogy a sorozat (Studia Oppidorum Haidonicalium) első darabját 1999-ben adták ki, az azóta megjelent évi két-három kötet egyrészt az alkotókedvet, másrészt a befogadó közönség megfelelő létszámát feltételezi.
 
Figyelemre méltó, hogy a sorozat forgalomban lévő tíz kötetéből négy, Nyakas Miklós önálló munkája, egyet pedig Nagy Lászlóval társszerzőként jegyezhet.
 
A Hajdúsági Múzeum ezen kiadványát (hasonlóan az ezt megelőző kilenc kötethez) a tartalmas belsőn túl – melyet fényképes illusztrációk tesznek gazdagabbá – igényes külső is jellemzi.
 
A szerző által megfogalmazott további feladatok értetik meg igazán a szűkebb szakmai és a szélesebb körű olvasóközönséggel ezen kiadvány értékét.
 
Szerdahelyi Zoltán


 
 
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.017359018325806 másodpercig tartott.