A tehetséges fiatalok, mint minden történelmi korszakban, ma is aranyat érnek. Kapkodnak utánuk az iskolák, hírnevük öregbítése végett, a multinacionális cégek pedig, hogy vállalatuk minél sikeresebb legyen a jól képzett, kiváló képességekkel bíró munkaerőnek köszönhetően. Csermely Péter, a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnöke úgy látja, a tehetségekért egyre fokozódó harc folyik. Közép-Kelet-Európa tehetségei újra értékesek a világban, miután a kínai és indiai tehetségeket már felszívta saját piacuk. Relatívan tehát újra felértékelődött a magyar munkaerő, újra áramlani kezdtek a külföldi cégek is Magyarországra. Ez az érem pozitív oldala a szakember szerint, azonban negatív oldala is van, hisz ezek a tehetségek külföldön is jól érvényesülnek, és még többet is keresnek. A pénz azonban nem minden esetben elsődleges.

 

Ahogy Csermely Péter mondta, a tehetséges fiatalok megbecsülésre, baráti közösségre vágynak, mely megadja nekik a haza érzését. A tehetségekre ezért nagy figyelmet kell fordítani, meg kell becsülni őket. Ezt a célt szolgálják a tehetségpontok. A Nemzeti Tehetségsegítő Tanács mind Magyarországon, mind a határon túli magyarlakta részeken kezdeményezi és támogatja tehetségpontok megalapítását. A tehetségpontok abban segítenek, hogy az érdeklődő fiatalok hatékony segítséget kapjanak tehetségük felismeréséhez és kibontakoztatásához, minél teljesebb és minél személyesebb információhoz jussanak a különböző tehetséggondozó lehetőségekről.

 

Országszerte eddig 51 tehetségpont jött létre Szombathelytől Debrecenig, Sárospataktól Szarvasig. Az ország szinte minden jelentősebb településén megtalálható tehetségpontok bármilyen háttérrel létrejöhetnek, de főként iskolákhoz, egyházi intézményekhez, önkormányzatokhoz kapcsolódnak. A tehetségpontok önfenntartó működését vizsgálva Rajnai Gábor, a Logos Alapítvány elnöke arra mutatott rá, hogy a tehetségpontoknak úgy kell működniük, hogy felhívják magukra a térségükben élő emberek figyelmét. Jól megfogalmazott céllal kell létrejönniük, kollektív elképzelés alapján, hogy olyan stabil pontokká válhassanak, amelynél a tehetség a közös nevező. Az érték- és érdekazonosságot kell megteremteni. A szakember szerint egy tehetségpont a szülő-gyerek-pedagógus találkozási pontja kell legyen, hogy megteremtődjön a partnerség, a kölcsönös bizalom és tisztelet alapja. Fontos a folyamatos kommunikáció a társadalom szereplőivel, hogy létrejöjjön egy társadalmi szükséglet, mely segíthet a fennmaradásban.

 

Mező Ferenc pszichológus, a rendezvényt szervező Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális Egyesület elnöke, a tehetséges tanulókkal történő foglalkozást a hazai oktatási intézmények pedagógiai programjának egyik visszatérő motívumaként említette. A szakember az iskolai tehetségazonosítás lehetséges útjai közé a tanulókról való vélemények gyűjtését, a tanulmányi teljesítmény alapján való tehetségazonosítást, a tanulmányi versenyek révén történő identifikációt, illetve a pszichológiai vizsgálatok révén történő azonosítást sorolta. A pszichológus a tehetségazonosítást, és a tehetséggondozó programba választást egymáshoz közelálló, de elkülöníthető tevékenységekként definiálta. Tehetségazonosítás elképzelhető például további tehetséggondozó tevékenység folytatása nélkül is, illetve lehetőség van olyan tehetséggondozó program szervezésére, melybe azok kerülhetnek be, akik a program által megcélzott területen (még) nem tehetségesek. A tehetségazonosítás célja a pszichológus szerint kétféle lehet. A gyakoribb esetben egy már működő tehetséggondozó programhoz keresnek megfelelő személyeket, a másik esetben pedig először azonosítják a tehetséges egyéneket, majd azután „személyre szabottan” dolgoznak ki, vagy javasolnak tehetséggondozó programot számukra. A tehetséggondozás formáit ismertetve Mező Ferenc kitért rá, hogy a tehetséggondozást leggyakrabban csak az erősségek fejlesztésével azonosítják, ezt tekintik a tehetséggondozás egyedüli lehetőségének, holott, ez csak egy a lehetőségek közül. Talán a leggyakoribb, legismertebb, de semmiképpen sem az egyetlen, hisz a tehetséggel összefüggő gyenge oldal fejlesztése, vagy a tehetséggel össze nem függő oldal fejlesztése is lehet a tehetséggondozás formai változata, melynek előnye, hogy közvetlen is visszahathat a tehetségterületen nyújtott teljesítményre.

 

A Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális Egyesület önvédelmi, kaszkadőr vagy filmalkotó csoportjaiban például csak másodlagos cél a harcművész-, kaszkadőr- vagy filmes tehetségek megtalálása és gondozása; e csoportok elsődleges célja a bármilyen területen tehetséges személyek új ingerekkel, kompetenciákkal való ellátása, motiválása, közösségbe szervezése – fejtette ki Mező Katalin, az egyesület egyik alapító tagja. Az 1998-ban létrejött egyesület a tudományok, sportok, művészetek terén tehetséges személyeket kutatja és támogatja. A Kocka Kör alapítói az ép testben, ép lélek elvét vallják, ezért a szellemi fejlesztés mellett, a fizikai erőnlétet követelő sportokat is propagálják. Mező Ferenc úgy látja, hogy a tudományokkal nem lehet minden gyerekre hatni, de a sport segítségével megnyert gyerekeket befolyásolhatják a tudományok irányába is.

 

A magyarországi helyzetkép megismerése után a határon túli magyar intézmények képviselői mutatták be a tehetséggondozás határon túli lehetőségeit. A megjelent szlovák szakemberek részéről a pedagógusképzés és továbbképzés, közös publikációk, kutató- és oktatócserék lehetősége merült fel. A Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tanulmányok Karának dékánja és a Kocka Kör elnöke közösen nyújt be pályázatot, melynek lényege, hogy a Karon tehetséggondozás, tanulásfejlesztés témájú, magyar nyelvű kurzusokon vehessenek részt a hallgatók. Ukrajnában a tehetséggondozó központtá válást, a magyar kisebbséget (is) sújtó bel- és oktatáspolitikai akadályok nehezítik, mégis nagy lehetőségnek tűnik a magyar nyelvű oktatás, az ott élő magyar kisebbség számára. Romániában a Partiumi Keresztény Egyetem Bölcsészettudományi Kara működéséből adódóan már eddig is végzett tehetséggondozó tevékenységet, jóllehet azt nem nevezték konkrétan tehetséggondozásnak. A határon túli tehetséggondozó központok hálózatában részt kívánnak venni, és a magyar Nemzeti Tehetségsegítő Tanács által koordinált regionális szintű tehetségponttá válást tervezik. A szerbiai magyar tehetséggondozó intézményekkel már évek óta együttműködik a Kocka Kör Egyesület. A közös munka során októberben Szabadkán kreativitás, alulteljesítés és tehetség tanácsadás témákban tartott a debreceni tehetséggondozó egyesület továbbképzést. A szerbiai magyar kollegákkal közös publikációkat, konferencia megjelenést, szervezést és kutatási együttműködést terveznek.

 

A tanácskozás egyik legjelentősebb eredménye, hogy a Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális Egyesület a résztvevőknek felajánlott egy keretszerződést. A tervezet lényege, hogy az egyesület kifejezi a tehetséggondozás tervezésével, szervezésével, megvalósításával kapcsolatos együttműködési szándékát, s hozzájárul, hogy a tehetségponttá történő akkreditáció során szakmai partnerként megjelöljék (ugyanis a tervezett akkreditációs követelmények szerint, ha nincs megfelelő személyi feltétel egy feladat ellátásra valamely szervezetben, akkor is Tehetségponttá nyilvánítható, amennyiben egy kompetens szervezettel megállapodik, s a mindkét fél által aláírt keretszerződést bemutatja). A Kocka Kör e keretszerződés felajánlása révén nyújthat segítséget a konferencián résztvevő szervezeteknek és képviselőiknek, hogy maguk is létrehozhassanak majd tehetségpontokat

 

Kapcsolódó cikkünk: