Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Lemezkritikák és -ismertetések
  

 
   
ZENE
Marsbéli próféciák
 
Színészként kezdte, tagja volt a Harcosok klubjának, egy ideje pedig gitárral a kezében folytatja. Jared Leto szenvedélyesen énekel a 30 Seconds To Mars harmadik, némi engedélyezett hangulatszínezőkkel (kórusok, szintetizátorok) dúsított albumán is.
 

 
   
ZENE
Emlékezetes
 
A Lux együttes megalakulásának negyvenéves jubileumán a teljesség igénye nélkül felidézte múltját és vadonatúj, napi aktualitású számokkal is meglepte az őket ünneplő közönséget. A rock debreceni öreg rókái a napokban kapnak Pro Urbe díjat.
 

 
   
ZENE
Ütős koncert
 
Az ütőhangszeres Toldi Éva, akit többek közt dzsesszegyüttesekből ismerhetünk, lelkes tanítványaival tanórákon kívül is foglalkozik; ha kell, még át is írja az órára bevitt kedvenceket. A Ritmico csoport a debreceni jazzbarátoknál vendégeskedett legutóbb.
 

 
   
ZENE
„Magyarországról jövök a karavánommal”
 
A bravúros Paco de Lucía, a spanyol gitár nagymestere adott koncertet március 27-én a Főnix Csarnokban. A flamenco-dzsessz világhírű képviselője a koncert előtt a Deol.hu kérdésére elárulta, felelősséget érez a flamenco jövője iránt.
 

 
   
ZENE
Alice Kottaországban
 
A kócos Tim Burton kissé beteges képi világához nem nehéz zenéket társítani. Alice-feldolgozása nyomán rögtön két filmzene lemez is született. Mi az Almost Alice címen futó korongot ragadtuk magunkhoz. Divatos rock és alternatív zene sok gitárral.
 

 
   
JAZZ
Virtuóz flamenco
 
Az immár 63 éves spanyol gitáros, Paco de Lucía neve összeforrt az igényes, akusztikus muzsikával. Szólóban és más legendás gitárosokkal is gyakran lépett fel eddig, de mostanság leginkább flamenco zenekarával turnézik. A Főnix Csarnokban március 27-én játszik.
 

 
   
JAZZ
Hölgykoszorú
 
Rhoda Scott harmincöt év után érkezett ismét Debrecenbe és töltötte meg a Kölcsey Központ nagytermét. A Hammond-orgona hetvenkét éves, ám igen fiatalos amerikai-francia – és kicsit már magyar – mestere két kiváló hölgy zenésztárssal adott nagysikerű koncertet.
 

 
   
ZENE
Mestermunka
 
Latin világot varázsolt a téli debreceni éjszakába a két gitárfenomén: Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor, illetve vendégük, az ütőhangszeres Horváth Kornél. A zenét évek óta ismerem, hallgatom, szeretem, de élőben még nem volt szerencsém a virtuózokhoz. 

 
   
ZENE
Retronome pontossággal
 
A rockerek lassan felélednek a szokásos év eleji punnyadásból. Kedvező hír számukra, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek zenéit feldolgozó és abból táplálkozó Retronome zenekar február 26-án fellép a Sikk Music Caféban. Vendégük a Stormraiser.
 

 
DEOL > Kultúra > Zene
  Kubai zene-csemege
 
Héty Péter | 2008. december 18., 09:35
 
A kubai fieszták, zenés-táncos ünnepek hangulatát ígérte a Buena Vista Social Club-hoz is kötődő Eliades Ochoa koncertje, aki zenekarával, a Grupo Patria-val lépett fel Debrecenben. Az előzményekről érdemes tudni, hogy a Buena Vista Social Club eredetileg idős kubaiakat tömörített Havannában, köztük zenészeket. A kommunista rendszer felszámolta a szerveződést, ám legendaként tovább éltek. Az ismert gitáros, Ry Cooder a fejébe vette, hogy megkeresi a még élő muzsikusokat és lemezeket készít velük. Filmrendező barátja Wim Wenders is bekapcsolódott később a munkába; együttműködésük eredményeként született meg a Buena Vista Social Club címen ismert dokumentumfilm, s egy újabb lemez, amelyen az egykori zenészek fiatal, aktív kubai muzsikusokkal játszottak.
 
Utóbbiak közé tartozik Eliades Ochoa is, aki évtizedek óta népszerű, s nem csak Kubában volt ismert már a film idején sem. A mozi elsősorban az életük alkonyán reflektorfénybe került nagy öregeket röpítette a világhír felé, s a BVSC-lemezsorozat további darabjai is rájuk koncentráltak. Ochoa is részesült a sikerben, hisz a film legnépszerűbb betétdalát együtt jegyezték az öreg Compay Segundoval. Ochoa gyerekfejjel kezdett zenélni, s a hetvenes évek végén csatlakozott az 1940-ben alakult Cuarteto Patria nevű formációhoz. A filmsiker óta ezt a zenekart is nagyobb figyelem kíséri, de nem tekinthető a BVSC részének.
 
A debreceni koncert látogatóinak többsége valószínűleg tudta, mire számíthat, hisz a latin muzsika közben színpadra lépő Eliades Ochoát illő taps fogadta. Már a bevezetőben megvillantotta tudását az ütős Jorge Maturell Romero, aki kolompot, egy-egy pár bongót és egy kongát vonultatott fel. A „főnök” köszöntőjében jelezte, hogy nem sokat beszél, mivel csak spanyolul tud, s azt erre kevésbé értik, így a zene lesz a főszereplő. Megköszönte a meghívást, s mindenkinek szép estét kívánt. Kevésbé ismert, fülbemászó dallamok, ritmusok sorjáztak azután. Az eleinte kissé túlhangosított két trombitás Lennis Lara Castellanos és Alain Antonio Dragoni Cotorruelo egyre több remek dallammal, szólóval, és sasszé lépésekkel dobta fel a műsort. A számokat Ochoa játéka fogta össze, még ha ez nem is igen tűnt fel, mint ahogyan remek stílusérzékkel hozott szólói sem kaptak tapsot az est folyamán. Ezt a zenész egyáltalán nem bánta, sőt igazából időt sem hagyott a közönségreakcióra: szólói után rögtön énekelni kezdett, vagy éppen társait jelentette be, köztük a tapssal jutalmazott zongoristát Marco Antonio Fernández López-t.
 
A mambó királyai című film óta tudjuk: minden kubai zenész megírja egyszer sikerét a szépséges Mariáról. Ochoa nótája Pintate, los labios Maria címmel szólalt meg. Innentől érezhetően forróbb lett a hangulat. A felvonultatott afro-kubai zenei stílusokból tíznél is többet megnevezett, köztük a bolerot, a számukra leginkább romantikusat. Az ABBA klasszikusát, a Chiquitita-t egy szál gitárral hallhattuk, az eredetinél is latinosabban, taps kíséretében. Ebből váratlanul egy temperamentumos számba csaptak át, s innentől nem volt megállás. A főnök bedobta a BVSC-t is, megköszönve a hírnevet. Ezt idéző dalukban a – vokalista feladatokat is ellátó – basszusgitáros Jose Angel Martinez Nieves is szóló lehetőséget kapott. Később slágerízű daluk címadó refrénjét akár velük is énekelhettük: Yiri Yiri Bon.
 
A Yiri Yiri Bon-ra a BVSC-filmből ismert sláger, a Chan Chan kontrázott. Még ebben a kompozícióban megmutatta a maracas-t kezelő, s vokálozó muzsikus Eglis Ochoa Hidalgo, hogy egy ilyen csörgővel is lehet vérpezsdítő muzsikát varázsolni. Ochoa mindenkit táncra buzdított, felajánlva a színpadot is, de csak lassan indult el a tánc. A következő mambóban a főnök mikrofonjába ércesen visító hangszereivel cifrázta a mókás fúvós páros. Ochoa is brillírozott gitárjával, s hallván a közönség egyre nagyobb lelkesedését, a következő dalban éneklésre buzdított. Ha sokan nem is értették, miről van szó, a Guantanamera dallamainak elpengetése után szinte mindenki énekelni kezdett. Ahogy az várható volt, hatalmas üdvrivalgás közepette vonultak le a színpadról. A filmből szintén ismert Candela-t a ráadásban már sokan tánccal ünnepelték a széksorok mögötti, melletti szabad helyeken.
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.018024921417236 másodpercig tartott.