Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Lemezkritikák és -ismertetések
  

 
   
ZENE
Marsbéli próféciák
 
Színészként kezdte, tagja volt a Harcosok klubjának, egy ideje pedig gitárral a kezében folytatja. Jared Leto szenvedélyesen énekel a 30 Seconds To Mars harmadik, némi engedélyezett hangulatszínezőkkel (kórusok, szintetizátorok) dúsított albumán is.
 

 
   
ZENE
Emlékezetes
 
A Lux együttes megalakulásának negyvenéves jubileumán a teljesség igénye nélkül felidézte múltját és vadonatúj, napi aktualitású számokkal is meglepte az őket ünneplő közönséget. A rock debreceni öreg rókái a napokban kapnak Pro Urbe díjat.
 

 
   
ZENE
Ütős koncert
 
Az ütőhangszeres Toldi Éva, akit többek közt dzsesszegyüttesekből ismerhetünk, lelkes tanítványaival tanórákon kívül is foglalkozik; ha kell, még át is írja az órára bevitt kedvenceket. A Ritmico csoport a debreceni jazzbarátoknál vendégeskedett legutóbb.
 

 
   
ZENE
„Magyarországról jövök a karavánommal”
 
A bravúros Paco de Lucía, a spanyol gitár nagymestere adott koncertet március 27-én a Főnix Csarnokban. A flamenco-dzsessz világhírű képviselője a koncert előtt a Deol.hu kérdésére elárulta, felelősséget érez a flamenco jövője iránt.
 

 
   
ZENE
Alice Kottaországban
 
A kócos Tim Burton kissé beteges képi világához nem nehéz zenéket társítani. Alice-feldolgozása nyomán rögtön két filmzene lemez is született. Mi az Almost Alice címen futó korongot ragadtuk magunkhoz. Divatos rock és alternatív zene sok gitárral.
 

 
   
JAZZ
Virtuóz flamenco
 
Az immár 63 éves spanyol gitáros, Paco de Lucía neve összeforrt az igényes, akusztikus muzsikával. Szólóban és más legendás gitárosokkal is gyakran lépett fel eddig, de mostanság leginkább flamenco zenekarával turnézik. A Főnix Csarnokban március 27-én játszik.
 

 
   
JAZZ
Hölgykoszorú
 
Rhoda Scott harmincöt év után érkezett ismét Debrecenbe és töltötte meg a Kölcsey Központ nagytermét. A Hammond-orgona hetvenkét éves, ám igen fiatalos amerikai-francia – és kicsit már magyar – mestere két kiváló hölgy zenésztárssal adott nagysikerű koncertet.
 

 
   
ZENE
Mestermunka
 
Latin világot varázsolt a téli debreceni éjszakába a két gitárfenomén: Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor, illetve vendégük, az ütőhangszeres Horváth Kornél. A zenét évek óta ismerem, hallgatom, szeretem, de élőben még nem volt szerencsém a virtuózokhoz. 

 
   
ZENE
Retronome pontossággal
 
A rockerek lassan felélednek a szokásos év eleji punnyadásból. Kedvező hír számukra, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek zenéit feldolgozó és abból táplálkozó Retronome zenekar február 26-án fellép a Sikk Music Caféban. Vendégük a Stormraiser.
 

 
DEOL > Kultúra > Zene
  Fellegajtó nyitogató
 
Héty Péter | 2008. december 23., 09:42
 
A magyar népdalénekesek között egyedi színfoltnak számít Lovász Irén. Azon túl, hogy a hiteles, tiszta forrásból, a magyar népdalok erejéből merít, bátran kísérletezik a zenei átjárásokkal. Csendes, letisztult énekstílusát elsősorban a meditatív, emelkedett muzsikák tolmácsolására használja. Első lemezére a nemzetközi színtéren is felfigyeltek, s további lemezei is nagy sikereket hoztak a hazai, igényesebb hallgatóság körében is. A Szent József-esték lelkes szervezői meghívták Debrecenbe, hogy a hallgatók egy közvetlenebb, személyesebb beszélgetés során ismerhessék meg Lovász Irént.
 
A Szent József Gimnáziumban tartott találkozót az énekes azzal nyitotta, hogy elénekelte egy korábbi lemeze címadó dalát, a Fellegajtó nyitogatót, mely Édesanyám rózsafája címen is ismert. Zömében fiatal, középiskolás korú közönsége előtt megemlítette, hogy a fia is tizenéves diák az egyik katolikus gimnáziumban, s korosztályára jellemző módon nem éppen a szófogadásáról híres. A népdalokban rejlő bölcsességekről szólva elmondta, hogy a megidézett dal szövege egyes tájegységben sajnos már degradálódott: az „Én vagyok az, aki nem jó” sort „Kocsmaajtó nyitogató”-ra változtatták, nem értvén az eredeti, szép, szimbolikus nyelvezetet.
 
A kissé nehezen megnyíló közönséget „nyitogatva” Lovász Irén elmondta, hogy az égiekkel való kapcsolatát az „egyszerű” paraszt ember is meg tudta énekelni. Mint kiderült, a népdalénekes szakterülete tulajdonképpen a néprajz, s kandidátusi értekezését 1995-ben épp a néphagyományban fellelhető szakrális kommunikációról, az égiekkel való kapcsolatteremtésről írta. Néprajzosként csodálattal adózik azoknak az írástudatlanoknak, akik szájhagyomány útján őrizték ősi nyelvi kincseinket, dalainkat. Kutatásai kezdetéről szeretettel idézte fel gyűjtését a csángóknál, s onnan is Simon Ferenc Józsefnét, aki gyermekkorából, „mamókájától” őrzött dalait osztotta meg vele. Két szép dalt meg is szólaltatott ezekből.
 
Régebben a természeti elemekkel harmóniában élők az elemek minőségi tényezőivel írták le lelki tulajdonságaikat. Ezek megénekelve energiákat szabadítanak fel bennünk, mint ahogy az éneklés általában is feltöltő erejű, különösen, ha elcsendesedésből, bensőnkből születik – utalt legutóbbi két lemezére. Ezért is fontos, hogy énekeljünk, s már az édesanyák is énekeljenek a gyermeknek. Érdekes szinkronicitásként az utcáról ekkor énekszó hallatszott – mint kiderült, a betlehemes találkozóra érkezett csoportok hangja szűrődött be. – Ahhoz hasonlatosan, ahogy „az ige tetté válik”, a bőségvarázsló-, gyógyító szövegeket őszinte áldásként énekelték egymásnak a régiek az olyan csendes ünnepeken is, mint amilyen a karácsony. Nem csak megtanult szavakat mondtak, hanem hitték, élték is azokat, s az egyéni és csoportos „egész”-ség javára használták. Mára persze lassan ez is feledésbe merül, s itt-ott a csángóknál is kazettákról szól a lakodalmas rock – fogalmazott az előadóművész.
 
Lovász Irén kifejtette azt is, hogy úgy érzi, az ún. világzenének, vagy keresztutas (crossover) muzsikának van létjogosultsága. A stílusok művelői a megfelelő intelligenciával és jó érzéssel közelebb vihetik a hagyományokat a fiatalokhoz. Világfa (1995) című első lemezén hasonló módon a legősibb magyar énekeinket „vitte át” zenésztársaival más, archaikus gyökerekkel rendelkező muzsikákba. Az a gondolat foglalkoztatta, hogy vajon hogyan szólalnának meg ezek a dalok abban az esetben, ha eleink mondjuk India felé indulnak el, vagy gamelán zenei környezetbe kerülnek.
 
Legfrissebb albumával (Szerelmes virág) a reneszánsz diákdalok és a reneszánsz szerelmi költészet segítségével igyekszik a ma már az SMS-ek szintjére süllyedt szerelmi vallomásokhoz jó példával szolgálni. Bár az esten nem hangzott el, de örömmel adunk hírt arról, hogy a lemez bemutató koncertje február 27-én épp Debrecenben, a Kölcsey Központban lesz.
 
Kapcsolódó cikkeink:
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.0073988437652588 másodpercig tartott.