Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Lemezkritikák és -ismertetések
  

 
   
ZENE
Marsbéli próféciák
 
Színészként kezdte, tagja volt a Harcosok klubjának, egy ideje pedig gitárral a kezében folytatja. Jared Leto szenvedélyesen énekel a 30 Seconds To Mars harmadik, némi engedélyezett hangulatszínezőkkel (kórusok, szintetizátorok) dúsított albumán is.
 

 
   
ZENE
Emlékezetes
 
A Lux együttes megalakulásának negyvenéves jubileumán a teljesség igénye nélkül felidézte múltját és vadonatúj, napi aktualitású számokkal is meglepte az őket ünneplő közönséget. A rock debreceni öreg rókái a napokban kapnak Pro Urbe díjat.
 

 
   
ZENE
Ütős koncert
 
Az ütőhangszeres Toldi Éva, akit többek közt dzsesszegyüttesekből ismerhetünk, lelkes tanítványaival tanórákon kívül is foglalkozik; ha kell, még át is írja az órára bevitt kedvenceket. A Ritmico csoport a debreceni jazzbarátoknál vendégeskedett legutóbb.
 

 
   
ZENE
„Magyarországról jövök a karavánommal”
 
A bravúros Paco de Lucía, a spanyol gitár nagymestere adott koncertet március 27-én a Főnix Csarnokban. A flamenco-dzsessz világhírű képviselője a koncert előtt a Deol.hu kérdésére elárulta, felelősséget érez a flamenco jövője iránt.
 

 
   
ZENE
Alice Kottaországban
 
A kócos Tim Burton kissé beteges képi világához nem nehéz zenéket társítani. Alice-feldolgozása nyomán rögtön két filmzene lemez is született. Mi az Almost Alice címen futó korongot ragadtuk magunkhoz. Divatos rock és alternatív zene sok gitárral.
 

 
   
JAZZ
Virtuóz flamenco
 
Az immár 63 éves spanyol gitáros, Paco de Lucía neve összeforrt az igényes, akusztikus muzsikával. Szólóban és más legendás gitárosokkal is gyakran lépett fel eddig, de mostanság leginkább flamenco zenekarával turnézik. A Főnix Csarnokban március 27-én játszik.
 

 
   
JAZZ
Hölgykoszorú
 
Rhoda Scott harmincöt év után érkezett ismét Debrecenbe és töltötte meg a Kölcsey Központ nagytermét. A Hammond-orgona hetvenkét éves, ám igen fiatalos amerikai-francia – és kicsit már magyar – mestere két kiváló hölgy zenésztárssal adott nagysikerű koncertet.
 

 
   
ZENE
Mestermunka
 
Latin világot varázsolt a téli debreceni éjszakába a két gitárfenomén: Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor, illetve vendégük, az ütőhangszeres Horváth Kornél. A zenét évek óta ismerem, hallgatom, szeretem, de élőben még nem volt szerencsém a virtuózokhoz. 

 
   
ZENE
Retronome pontossággal
 
A rockerek lassan felélednek a szokásos év eleji punnyadásból. Kedvező hír számukra, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek zenéit feldolgozó és abból táplálkozó Retronome zenekar február 26-án fellép a Sikk Music Caféban. Vendégük a Stormraiser.
 

 
DEOL > Kultúra > Zene > Jazz
  Dixieland veteránok Debrecenben
 
Héty Péter | 2009. január 20., 15:11
 
A szegedi Molnár Dixieland Band hazánk egyik legrégebbi és legismertebb dzsesszegyüttese. A zenekar vezetője, Molnár Gyula a tavalyi Debreceni Jazznapokon a Debrecen Dixieland Jazz Band vendégeként lépett fel, de a zenekar is többször megfordult már a hajdú-bihari megyeszékhelyen. Az 1964-ben alakult csapat most hármas évforduló kapcsán lép fel Debrecenben. A Kölcsey Központban január 24-én este hét órától zenélnek.
 
Molnár Gyula: – Már gyerekkorom óta zenélek, hamar beleszerettem a klarinétba, az volt az első hangszerem, de zongorázni is tanultam. Az ötvenes évek végén iskolai zenekarokban kezdtük először barátaimmal a kor dzsesszes slágereit játszani. Aztán meghívást kaptam az Újszegedi Tóth Vendéglőben muzsikáló Hangulat Jazz csapatába, ahol évekig játszottam, egészen a Molnár Dixieland 1964-es megalakulásáig. A hatvanas évek második felében már több elismerést is szereztünk, s 1971-ben Kiss Imre jóvoltából készíthettük első felvételeinket a Magyar Rádióban. Ekkor csatlakozott hozzánk Garay Márta, aki mellettem a legrégebbi tag a mai formációban.
 
– Akkoriban talán még a mainál is nehezebb volt vidékiként országos hírnévre szert tenni…
 
M. Gy.: – Nehéz lenne megmondani, hogy valójában miért is volt ez így. Hangfelvételek mellett még egy televíziós műsort is készítettek velünk Dixie-mix címmel, ami időnként még ma is műsorra kerül. Mindezek ellenére nem mutatkozott olyan folyamatos érdeklődés irányunkban, mint egy-egy fővárosi zenekar iránt. Pedig gyakorlatilag folyamatosan dolgozunk azóta is, bár természetesen magánéleti gondok miatt időnként tagcserékkel, de ez a munkánkban nem jelentett soha leállást.
 
– A debreceni „társzenekarnál” is megfigyelhető, hogy tagjaik azért eléggé szerteágazó zenei tevékenységet folytatnak a mellett, hogy dixieland-ben muzsikálnak.
 
M. Gy.: – Természetesen nyitott emberek vagyunk, s a magánéletben is legkülönbözőbb háttérrel rendelkezünk. Magam például biológus vagyok, ökológiával, ornitológiával, állatrendszertannal, természetfotózással foglalkozom. Mindezek mellett jut idő a zenélésre, s a Szegedi Szabadtéri Játékok hagyományos dixieland estéinek megszervezésére, de játszom báli zenekarokban, kisebb kvartettekben, lakodalmakban. A többiek közül többen tanítanak, más zenekarokban is játszanak, zenét komponálnak. Sajnos a fiatalok között nem igazán akadnak olyanok, akiket tartósan be tudtunk volna szervezni a zenekarba, mert vagy nem fogékonyak a stílusra, vagy ha valóban tehetségesek, előbb-utóbb a fővárosban kötnek ki, mivel ott létezik dzsessztanszak.
 
– A nehézségek ellenére azért biztosan számos szép emlék is összegyűlt az évek során.
 
M. Gy.: – Elsősorban szép emlékeink vannak, hisz mindig is élveztük a felvételeket, a koncerteket. Hat nagylemezünk jelent meg, s öt albumot is készítettünk 1978-as első lemezünk óta. Ez éppen harminc éve volt. Rengeteget utazhattunk külföldre is, pl. Csehszlovákiába, ahol „Európai Klasszis”-díjat kaptunk; ötvennél is több külföldi fesztiválon képviseltük hazánkat. A legtávolabbi hely, ahol jártunk, a Kanári-szigetek és az Egyesült Államok volt. A műfaj nemzetközi sztárjaival egy színpadon játszani igazán felemelő élmény volt, gondolok itt pl. Tony Scott-ra, Fatty George-ra, Joe Murányira, vagy Jewel Brown-ra. Utóbbiak például Louis Armstrong zenésztársai is voltak.
 
– Végül, de nem utolsósorban Debrecenhez kötődő emlékeiről kérdezném…
 
– Debrecenből sok régi dzsesszzenészt ismertünk, s láttuk, hogy vannak fiatalok, akik tovább viszik a műfajt. Régi barátainknak mondhatjuk a Debrecen Dixieland Jazz Band tagjait. A klarinétos Gyarmathy István (szintén ökológus és természetvédő) a kezdeti időszakban nem volt rest többször Szegedre utazni, hogy tanítsam őt meg a fogásokra. Ma kiválóan játszik. A közönség pedig nagyon hozzáértő Debrecenben, nem is csoda, hiszen ahol ilyen pezsgő dzsesszélet van, ott ezt jólesően nyugtázzuk.
 
Kapcsolódó cikkünk:
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.0088930130004883 másodpercig tartott.