Kultúra Politika Sport Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
ÉLETMÓD
Nyugdíjemelések
Az emberi emlékezet igen szelektív és nem is pontos. Tudjuk, hogy a nyugdíjak növekszenek, ráadásul meghatározott képletek szerint, amelyeket az aktuális kormányok csak úgy tudnak befolyásolni, hogy növelik a bért és csökkentik az inflációt.
 

 
   
ÉLETMÓD
Turkáló-körkép
 
Egyeseknek felcsillan a szemük, mások undorral gondolnak mások levetett gönceire. A turizásnak mindenesetre van egy feelingje, amit nem érthet meg, aki még nem próbálta ki. A debreceni kínálatot szemlélve betértünk néhány használtruha-üzletbe. 

 
   
ÉLETMÓD
Múljon már a tél!
 
Előbújt a medve a zenekar furgonjából. Fekete birkaszőr volt a hátára terítve, arcán valami fura, szőrös maszk. Közénk állt és nézte-nézte a körben álló gyerekeket, akik a Zsuzsi vonattal érkeztek ide, Hármashegyaljára ezen a hűvös szombati napon. 

 
   
ÉLETMÓD
Káprázatos kalandtúra
 
Hadihajón aludni, felmászni egy tűzhányóra, indiánokkal vacsorázni, megcsodálni Robinson Crusoe szigetét, parolázni trónörökössel és elnökkel. Mindez csak töredéke annak a sok fantasztikus élménynek, amelynek részese lehetett egy debreceni leány.
 

 
DEOL > Életmód
  Gyermekvegetárizmus
 
Deol | 2009. február 02., 16:04
 
A táplálkozás mindenki szívügye, és épp ezért mindenki szakértő a témában. Az alapvető biológiai folyamatok azonban az ember esetében nagyban átszíneződtek kulturális hatásokkal. A kultúra terméke a sokszínű étkezési szokások rendszere, amit nagyban befolyásol a gazdaság. Az élelmiszeripar gazdasági erő, nem motiválja az emberek egészsége, jóléte. Az étkezés és étkeztetés futószalagos iparággá kezd válni, mely Amerikában a gyorséttermek és a mikrózható ételek dominanciáját állította fel. Az egészségesebb táplálkozás elsődlegesen kiegyensúlyozottságot jelent – ezen belül aztán mindenki úgy dönt, ahogyan szeretne.  Választani azonban csak akkor tudunk, ha vannak ismereteink.
 
A táplálkozás egyik alternatívája a növényi alapú táplálék. A mai napig több mint 1,5 milliárd ember táplálkozik így (főleg Ázsia déli és dél-keleti részein) sok száz generáció óta. Az 1800-as évek közepétől hivatalosan is megjelent és terjedőben lévő táplálkozásforma lett. Az 1800-as évek előtt a paraszti életforma természetes része volt a kiegyensúlyozatlan, de lényegileg vegetárius táplálkozás. A problémát az élelmiszerhiány okozta, ami a legfelsőbb osztályokat természetesen nem érintette. Az arisztokrácia esetében a bőség kifejezője a húsos táplálkozás volt. Nem is csoda, hogy a köszvényt úri betegségnek tartották. Manapság a bőséges, jóléti táplálkozás az érelmeszesedés, az epekő és a cukorbetegség rizikófaktorát is növeli. Tanácsos ezért áttérni a növényi alapú táplálkozásra, mely ma Magyarországon hozzávetőlegesen 150 ezer (!) embert érint, és még ennél is több az egészségtudatosan táplálkozók száma. Közismert, hogy a vegetárius étrendeknek több típusa létezik. A vegán kizárólag növényi táplálékot fogyaszt, a lakto vegetárius tejtermékeket is, a lakto-ovo vegetárius pedig tejterméket és tojást is eszik.
 
Mi a helyzet a közétkeztetésben? Az iskolai, óvodai élelmezésvezetők általában vendéglátóipari szakközépiskolai végzettségűek. Tananyagukban szerepel a különféle eltérő, speciális étrendek, egyben a vegetárius étkeztetés is. Az élelmezéstudomány ma már egyszerűen eltérőnek és elfogadhatónak tartja a húsmentes táplálkozást – a gyermekek esetében is. Az intézményi konyha azonban nem köteles vállalni a vegetárius táplálékot igénylő étkeztetést!
 
A csecsemő (0-6 hónap) táplálásának legtermészetesebb módja a szoptatás. Testi-lelki előnyeiről gyakran hallani. Az IQ-val összefüggésben a dominánsan anyatejjel táplált csecsemők hároméves korukra 3-8 IQ pontnyi előnyt szereznek a tápszeren neveltekkel szemben. Ennek az előnynek az egyik legvalószínűbb oka az omega-3 zsírsavak megléte, másrészt olyan immunstimulátor hatás az anyatejben, ami a tápszerekben alig van jelen. A babának enyhébb hasfájáskor meggymaggal töltött kis zsákot lehet a hasára tenni, illetve édeskömény- vagy mandulaolajjal masszírozni. Ezen kívül édesköménytea itatható a babával. Lényeges a megfelelő folyadékfogyasztás, ami lehet a későbbiekben víz, gyümölcslé, leves, illetve karobpor (szentjánoskenyérmagpor, ami vasban gazdag, és nincs izgató hatása). Az izgató szereket, színezett, tartósítószeres italokat kerüljük. A szilárd ételek bevezetése az úgynevezett hozzátáplálás. Különböző korban kezdődhet, attól függően, hogy mennyi teje van az anyának, miközben szilárdabb táplálékra áll át a gyermek.
 
A későbbiekben (6-24 hónap) a klasszikus a sütőtök-burgonya vagy a burgonya-cékla duó, amivel bevezethető a szilárd táplálék. A legelső zöldségek még: sárgarépa, burgonya, sütőtök, cékla, cukkíni. Az első gyümölcsök: alma, körte, őszibarack, meggy. A déligyümölcs magyar éghajlaton nem javasolt, bár nem feltétlenül kizárandó. Leginkább a növényvédőszer maradványos élelmiszereket kerüljük. Az aprómagvú gyümölcsök (eper, málna, ribizli) csak egyéves kor után javasoltak. Gabonákból fogyasztható a kukorica, barna rizs, köles, hajdina, később a gluténtartalmúak: búza, zab, rozs, árpa, tönkölybúza. Pürésített változatban adható hüvelyesek: borsó, bab, lencse, vörös lencse, sárgaborsó, csicseriborsó, de a hüvelyeseket és a puffasztó ételeket egyéves kor után érdemes bevezetni.
 
Az egyik emlegetett „hiány”, amire mindig felhívják a vegetáriusok figyelmét, a fehérjebevitel. A fehérje a normál vegetárius táplálkozás mellett nem igényel külön figyelmet. (Természetesen aki tésztát tésztával eszik, az már önmagában kiegyensúlyozatlan táplálkozású.) A komplettálás nem szükséges, a fehérje anyagcsere elég intelligensen működik, hogy folyamatosan hozzájussunk aminosavakhoz, melyek pl. a leváló bélhámból visszaszívódnak, ha épp nem eszünk nagyobb fehérjetartalmú ételt. A fehérje-mítosz az 1700-as évek végén keletkezett, amikor azt gondolták, hogy a szervezet az energiáit a fehérjéből fedezi, és napi 200-250 g fehérjebevitelt javasoltak egy felnőttnek. Ez megfelel kb. 0,9 kg húsnak vagy 1 kg tönkölybúzának vagy 0,85 kg tofunak vagy 0,3 kg szejtánnak. Egy felnőtt ember napi fehérjeszükséglete a WHO ajánlásával 0,6 g/testtömeg-kg, vagyis 60 kg-os embernél 35-50 g fehérjebevitel ajánlott.
 
Visszatérve a gyermekek vegetárius táplálásához, a fűszerek – ízükön túl – többnyire emésztést segítő és antiszeptikus hatásúak. Ajánlott pl.: bazsalikom, édeskömény, rozmaring, oregánó, zsálya, kakukkfű, citromfű. Az ember későbbi ízválasztása attól függ, hogy gyerekként mit kapott az anyatejjel és az első évek során! Egyéves kor után javasolt fokozatosan bevezetni a tejtermékeket, lehetőleg savanyított tejtermékekkel (joghurt, túró, kefir, író). Tejallergia esetén szója-, rizs-, zab-, mandulatej adható. A nagyobb gyerekeknél inkább a kiegyensúlyozottságra, és az ételek tisztán tartására érdemes odafigyelni.
 
A gyermekek egyik ellensége az adalékanyag. Nem csoda, hogy törvényileg nem lehet a bébiételekben E-betűs adalékanyag. A gyermek nincs felkészülve a sokszor mesterséges, a szervezet számára nehezen kezelhető vegyületek emésztésére. Gyermekeken végzett táplálkozási megfigyelésekben a napi átlag elfogyasztott 150 mg adalékanyag felezése-negyedelése kiegyensúlyozott viselkedést, jobb koncentrációt eredményezett. Fiatalkorú bűnözők intézményeiben bevezetett táplálkozási intervencióval a magatartászavarok, fegyelmezetlenségek, agresszív cselekedetek több mint 50%-kal csökkentek. New Yorkban 1979-1983 között mintegy egy millió (!) iskolásnál alkalmazták azt az étkeztetési programot, melyben a gyerekek iskolai menzai és büfés ételeiből kihagyták a legkárosabbnak tartott E adalékokat (tartósítószerek, ízesítők, színezékek). (Az otthoni reggelit, vacsorát, stb. nem érintette a vizsgálat.) Az eredmények az USA pedagógiai történetében egyedülálló javulást mutatták: csökkenő korrepetálás, a tanulmányi eredmények javultak, a felvételi eredmények jobbak lettek.
 
Tőlünk függ, hogy mivel és mivé neveljük a gyermeket. A szeretet nem rágót, nyalókát és csokit jelent. Legyen minden szülő tudatos a gyermeke táplálásában is!
 
 
Kökény Tibor (Ganga Baráti Kör)
 
 
(Felhasznált irodalom: Bugán Á.: Laktovegetárius gyermeknevelés (kézirat); Ceci, S. (2001): Ten Surprising things about intelligence. Psychology Today. 34(4): 46-53.; Kálmán Renáta: Vegetáriánus gyereknevelés. http://www.veg.hu; Robbins, J. (1987): Diet for a New America;
Sabaté, J. (ed.) (2001): Vegetarian Nutrition. CRC Publications, New York; Schoenthaler, S.J. (1983): Diet and Crime: An Empirical Examination of the Value of Nutrition in the Control and Treatment of Incarcerated Juvenile Offenders. Int J Biosoc Res 4(1): 25-39; Schoenthaler, S.J., Doraz, W.E., Wakefield, J.A. (1986): The impact of a low food additive and sucrose diet on academic performance on 803 New York city public schools. Int J Biosoc Res 8(2): 185-195; www.elelmezesvezetok.hu)
 
Kapcsolódó cikkeink:
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.0075199604034424 másodpercig tartott.