Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Lemezkritikák és -ismertetések
  

 
   
ZENE
Marsbéli próféciák
 
Színészként kezdte, tagja volt a Harcosok klubjának, egy ideje pedig gitárral a kezében folytatja. Jared Leto szenvedélyesen énekel a 30 Seconds To Mars harmadik, némi engedélyezett hangulatszínezőkkel (kórusok, szintetizátorok) dúsított albumán is.
 

 
   
ZENE
Emlékezetes
 
A Lux együttes megalakulásának negyvenéves jubileumán a teljesség igénye nélkül felidézte múltját és vadonatúj, napi aktualitású számokkal is meglepte az őket ünneplő közönséget. A rock debreceni öreg rókái a napokban kapnak Pro Urbe díjat.
 

 
   
ZENE
Ütős koncert
 
Az ütőhangszeres Toldi Éva, akit többek közt dzsesszegyüttesekből ismerhetünk, lelkes tanítványaival tanórákon kívül is foglalkozik; ha kell, még át is írja az órára bevitt kedvenceket. A Ritmico csoport a debreceni jazzbarátoknál vendégeskedett legutóbb.
 

 
   
ZENE
„Magyarországról jövök a karavánommal”
 
A bravúros Paco de Lucía, a spanyol gitár nagymestere adott koncertet március 27-én a Főnix Csarnokban. A flamenco-dzsessz világhírű képviselője a koncert előtt a Deol.hu kérdésére elárulta, felelősséget érez a flamenco jövője iránt.
 

 
   
ZENE
Alice Kottaországban
 
A kócos Tim Burton kissé beteges képi világához nem nehéz zenéket társítani. Alice-feldolgozása nyomán rögtön két filmzene lemez is született. Mi az Almost Alice címen futó korongot ragadtuk magunkhoz. Divatos rock és alternatív zene sok gitárral.
 

 
   
JAZZ
Virtuóz flamenco
 
Az immár 63 éves spanyol gitáros, Paco de Lucía neve összeforrt az igényes, akusztikus muzsikával. Szólóban és más legendás gitárosokkal is gyakran lépett fel eddig, de mostanság leginkább flamenco zenekarával turnézik. A Főnix Csarnokban március 27-én játszik.
 

 
   
JAZZ
Hölgykoszorú
 
Rhoda Scott harmincöt év után érkezett ismét Debrecenbe és töltötte meg a Kölcsey Központ nagytermét. A Hammond-orgona hetvenkét éves, ám igen fiatalos amerikai-francia – és kicsit már magyar – mestere két kiváló hölgy zenésztárssal adott nagysikerű koncertet.
 

 
   
ZENE
Mestermunka
 
Latin világot varázsolt a téli debreceni éjszakába a két gitárfenomén: Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor, illetve vendégük, az ütőhangszeres Horváth Kornél. A zenét évek óta ismerem, hallgatom, szeretem, de élőben még nem volt szerencsém a virtuózokhoz. 

 
   
ZENE
Retronome pontossággal
 
A rockerek lassan felélednek a szokásos év eleji punnyadásból. Kedvező hír számukra, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek zenéit feldolgozó és abból táplálkozó Retronome zenekar február 26-án fellép a Sikk Music Caféban. Vendégük a Stormraiser.
 

 
DEOL > Kultúra > Zene
  Operettország sanzonjai
 
Héty Péter | 2009. február 11., 13:57
 
A Budapest Bár produkciója rengeteg nézőt vonzott februárban a Kölcsey Központba. A sajátos múltidézés valamennyire bizonnyal a korhangulatba is beletrafált, s ennek is köszönheti sikerét, no meg a remek előadói gárdának, melyben az alapító Farkas Róbert cigányzenekara a hamisítatlan bári atmoszférát, a hazai alternatív könnyűzene neves énekeseiből álló csapat pedig a színpadias hangulatot hozta.
 
A teltházas produkció a sokoldalú hegedűművész Farkas Róbert zongorával kísért instrumentális darabjával indult, melynek dallamában azonnal felismerhető volt Márkus Alfréd legendás melódiája a Meseautó című filmből. Közben a nagy kivetítőn is peregni kezdtek az eleinte csak fekete-fehér bejátszások, s az első énekesként Frenk adott elő egy másik dalt a kupléiról és operettjeiről ismert zeneszerzőtől (Stux, maga vérbeli párizsi lett). Márkus több pályatársához hasonlóan a második világháború utolsó éveiben a zsidóüldözés elől Amerikába emigrált, s ott is hunyt el, de dalai továbbéltek a politikai korszakváltásokat követően is. A hangulatfestésként vetített filmrészletek nem feltétlen a dalok születésének korszakát elevenítették fel, inkább az ötvenes-hatvanas éveket – ez némiképp zavaróan hatott. Mindemellett profi, digitális vágással, trükkökkel lettek a dalokhoz precízen hozzá igazítva.
 
A folyamatosan érkező remek énekesek sorra ültek le a színpad két szélén elhelyezett kávéházi asztalokhoz, bár Frenk időnként a doboknál is helyet foglalt. A Quimby énekesének, Kiss Tibornak az Ezt a nagy szerelmet volt a belépője, de előtte megérkezett az első hölgy is. Szalóki Ági az ötvenes éveket idézte meg a Munka után című, Horváth Jenő-dallal. Mivel nem időrendi sorrendben válogatták a dalokat –, hisz a pesti éjszakában is véletlenszerűen szólalnak meg ezek a dallamok –, a későbbiekben hallhattunk még klasszikus Karády-darabokat is. Ezek zöme egykoron még cigányzenészek által, zsidó zeneszerzők dallamaira, magyar szövegírók strófáiból váltak ismertté még a világháború előtt, s szorultak később a bárok falai közé, hogy némi vigaszt adjanak. A kommunizmus idején csak lassan kerültek a tiltott kategóriából a tűrtbe, hisz a polgári társadalmat idézték. A túlélés dalai lettek, s máig fenn is maradtak. Talán emiatt is váltak ismét népszerűvé, s valahogy a mai korhangulattal kapcsolta össze a koncertet az a momentum is, amikor az egyik néző bekiabálta: „húzzátok, amíg a Gyurcsány még engedi!”. Persze a művészek ezzel mit sem törődtek, az ő dolguk a „szórakoztatás” volt. A keserédes hangulatban telt este többek közt Farkas Róbert ízlését dicséri, aki jól választott, amikor az alternatív rock vezető énekeseire bízta a kuplék tolmácsolását.
 
Az előadókat figyelve persze azért Rutkai Bori remek, komikus előadásai kiválóan szórakoztattak is, hisz énekhangja és mozgása is a színpadra predesztinálja a nagy sikert aratott énekesnőt. A Kispálos Lovasi András viszonylag keveset szerepelt, de akkor remekül hozta a formáját, különösen a Tenyeremen hordomban. Az ex-Animás Németh Juci különösen az est egyetlen angol nyelvű darabjában, a Love Me Or Leave Me-ben pörgött fel, melyben még egy fuvolaszólóval is meglepett miket. Énekesként gyakran volt partnere a szóló számokkal is előrukkoló Szűcs Krisztián a HS7-ből, s a Nékem csak Budapest kell című dalt végül még át is költötték Debrecenre. Keleti András – csakúgy, mint a többiek – nem csak előadásával, de öltözetével, keménykalapjával is hozta a korhangulatot, s szereplése különösen A muzsikusnak dalból van a lelke című lírai dal tolmácsolásával vált emlékezetessé. Ugyanígy megmarad Kollár Klemencz László (Kistehén tánczenekar) színészi teljesítménye is Az öreg cigányban, illetve Frenk alakítása a Gyűlölöm a vadvirágos rétet előadása közben. A legnagyobb sikert természetesen a Szívemben bomba van című dal aratta, mely az új lemez videoklippel is megtámogatott slágere, s a műsor közepére időzítették.
 
Nem lehet szó nélkül hagyni a kiváló kísérő zenekart sem: Farkas Róbert (hegedű, gitár), Farkas Mihály (cimbalom), Ökrös Károly (harmonika, zongora), Farkas Richárd (nagybőgő). Érdekes momentum volt, hogy a legismertebb, máig a világ koncert színpadain játszott Szomorú vasárnap csak egy rövid instrumentális részként csendült fel, s talán a rossz ómen miatt senki sem merte bevállalni az eléneklését, pedig szép lett volna. A közönségsiker, az előadás végére sem lankadt, a ráadás blokkban már mindenki egyszerre énekelte a Villa negrát, majd Ruttkai Bori „Ha már operettországban vagyunk”-felvezetéssel, s nagy bravúrral, szinte paródiaként adta elő a Honthy Hanna-féle Hajmási Pétert.
 
Kapcsolódó cikkeink:
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.017201900482178 másodpercig tartott.