|
|
|
|
| |
 KULTÚRA
Kritikák és ismertetések
Filmkritikák és -ismertetések
Lemezkritikák és -ismertetések 
|
|
|
| |
KULTÚRA
Mongólia karnyújtásnyira
Mi az a bódz és mit jelképez a két hal Mongólia zászlaján? Miért öltöztették fiúruhába a lányokat, s lányruhába a fiúkat a hagyománytisztelő mongolok? A Többkultúrájú Családok Egyesületének februári programján Dzsingisz kán népére vetült fény.
|
|
|
| |
KULTÚRA
Fátyol mögött
Az európai nők számára ismeretlen és szokatlan világ tárult a Turmalin Ház látogatói elé azon a rendezvényen, ahol a vendég, Parvaneh Farid ismertette meg a hallgatósággal az iráni nők életét, kiknek múltja, jelene és jövője megannyi fájdalmat rejt magába.
|
|
|
| |
FILM
Egy kisember nagy utazása
Frank Goode (Robert De Niro) nyugdíjas kábelgyári munkás megözvegyül, s mivel a gyerekek önállóan élnek, szerte a hazában, nemigen marad neki más társaság, mint a kiskert dísznövényei és az orvos. Kirk Jones Giuseppe Tornatore ’90-es mozijából indult ki.
|
|
|
| |
KULTÚRA
Fiume – magyar szemmel
A Szabad Európa Rádió egyik korábbi munkatársa ajánlotta fel közszemlére a családi ereklyéket. Lakner Lajos múzeumigazgató úgy fogalmazott, hogy a Déri Múzeum szeretné bemutatni a Fiuméhoz kötődő pluralitást a horvát-magyar együttműködés jegyében.
|
|
|
| |
KULTÚRA
Három nap Kazinczy társaságában
A nyelvújító Kazinczy Ferenc leszármazottja Svédországból érkezik Debrecenbe, hogy részt vehessen a felmenője emlékének szentelt háromnapos tudományos konferencián. Az egyetemen tartandó tanácskozás érdekes kulturális programokkal egészül ki.
|
|
|
| |
KULTÚRA
„Nyilvános önképzés”
Író, költő, publicista, irodalomtörténész, főiskolai docens és elsősorban családapa. Mindennapjairól, munkásságáról, egyszemélyes folyóiratáról, valamint annak különszámáról volt szerencsém beszélgetni egy nagybetűs egyéniséggel, Vitéz Ferenccel.
|
|
|
| |
KÉPZŐMŰVÉSZET
A megváltás szakrális és profán gesztusai
Miként gondolkodik a modern ember a bűnökről, a bűnösségről, a megtisztulásról, a halálról és az újjászületésről? A stációkra osztott, dramatikus ívet felrajzoló Messiások című tárlatot Heller Ágnes filozófussal járhattuk végig.
|
|
|
| |
KULTÚRA
Mesterségek dicsérete
Ifjú kézművesek munkáiból nyílt országos kiállítás Debrecenben, a Belvárosi Közösségi Házban rendezett VIII. Vándorlegény Konferencián, lehetőséget teremtve a hagyományos kézművességgel foglalkozó fiataloknak a bemutatkozásra és megmérettetésre.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
DEOL
> Kultúra |
|
| |
Bújjunk Mátyás álruhájába!
Szabó Elemér | 2009. július 15., 13:07
 A reneszánsz kort idézi meg az a Hunyadi Mátyás országának hétköznapjait bemutató vándorkiállítás, amely most Debrecenbe érkezett. A Déri Múzeumban 2009. szeptember 27-ig megtekinthető tárlat remek lehetőséget kínál arra, hogy magunk is Mátyás legendás álruhájába bújjunk, és az egykor az országot inkognitóban járó királyhoz hasonlóan izgalmas kalandozásokat tegyünk a reneszánszkori magyar hétköznapok világában.
Ugorjunk vissza az időben – kezdetnek elég csupán egy évet. Tavaly, mikor az ország a reneszánsz évét és Mátyás király trónra lépésének 550. évfordulóját ünnepelte, útjára indult a Mátyás országa című vándorkiállítás, hogy Tata, Zalaegerszeg, a szlovéniai Lendva, Miskolc, majd Nyíregyháza városait érintve Debrecenbe érkezzen. A múlt héten nyílt kiállításra Bitskey István irodalomtörténész hangolta rá az érdeklődőket a Déri Múzeumban, a korszakot elemző, azt szépirodalmi vonatkozásokkal is gazdagított megnyitójában. A köszöntőket és a professzor gondolatait Béke Csaba lantművész reneszánsz muzsikája keretezte, majd korhű étkeket szolgáltak fel. Irodalmi, zenei, gasztronómiai élményekkel léphettek be tehát az érdeklődők „Mátyás országába”.
 Mint arra Lakner Lajos, a Déri Múzeum igazgatója köszöntőjében felhívta a figyelmet, a vándorkiállítás a múzeumok összefogásának iskolapéldája: mindösszesen tizenegy hazai és külhoni intézmény, vidéki múzeumok és egyházi gyűjtemények adták össze a Mátyás-korabeli tárgykészletük legjavát. A szlovákiai Bártfáról származik például a ravatal bevonására használt hímzett bakacsin, a pannonhalmi főapátság gyűjteményéből a díszes miseruha, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumból a XV. századra elterjedtté vált aszimmetrikus ekevas. A visegrádi Mátyás Király Múzeumból egy komplett csontfaragó műhely érkezett korabeli felszereléssel és az általa gyártott dobókockákkal együtt, és a sort folytathatnánk.
A reneszánsz királyi és főúri udvarokhoz kapcsolódó elit kultúra termékeivel, a tudomány és a művészet kiemelkedő alkotásaival több kiállítás, konferencia, számos díszes kötet foglalkozott a reneszánsz évében. Bitskey István arra hívta fel a figyelmet,  hogy érdemes megvizsgálni azt a hétköznapi valóságot is, amely az érdeklődés előterébe tolt elit kultúra „hátországát” jelenti, és amelyből a korszak kulturális fellendülése kinőtt. A kiállítás tehát nem a budai királyi palota pompáját, hanem sokkal inkább a városi, a mezővárosi vagy éppen a falusi kézműipar legjobb termékeit kínálja megtekintésre – összegezte a professzor. Meglátása szerint e termékek kivitelezésén érződik az a technikai és művészeti tudás, ami a XV. század során az itáliai mesteremberek közvetítésével érkezett az országba, és amely az alsóbb társadalmi rétegek, így a városi polgárság anyagi kultúrájára is kihatott. A kézművesség, kisipar fejlődése egyszerre nyilvánult meg a köznapi tárgyak praktikusabbá és esztétikusabbá válásában. A kiállítás igényes kivitelezésű tárgyai valóban megjelenítik az ógörög „techné” fogalmában rejlő szellemiséget. A kifejezés egyszerre jelent mesterséget és művészetet. E kettőt egységben látó antik gondolkodásmód a reneszánsz idején került ismét középpontba.
Az egytermes kamarakiállítás viszonylag szűkös méreteihez képest némileg merésznek tűnik a tárlat által vállalt nagyívű feladat, „Mátyás országának” bemutatása. A kisebb tárgycsoportok révén megjelenített témák (lakóhelyek, mezőgazdaság, egyház, írásbeliség stb.) is csak jelzésértékűen tudják felvillantani a korabeli társadalmi élet különböző vetületeinek összetettségét. Így a kép, amelyet kapunk, inkább egy átfogó tabló a korszakról, semmint részletező korrajz. A vándorkiállítás rendezői ugyanakkor nem is vállalkoztak „mélyfúrásra” bármely részterület javára. Rutinos, magabiztos kézzel vezetnek végig a tárlaton, úgy, hogy érdeklődésünket a korabeli hétköznapok egy-egy izgalmas, kevésbé ismert színfoltjával folyamatosan sikerül fenntartaniuk.
 Ráadásul a tárlat mozaik-darabjai az átgondolt rendezői koncepciónak köszönhetően egésszé rendeződnek. Ez a kiállításszervezői szándék pedig nem más, mint a reneszánsz kor „alulnézete”, a széleskörű társadalom mindennapi életének és jellemző tárgyi környezetének bemutatása. Ilyen értelemben a kiállítás a maga nemében hiánypótló, ugyanis amíg a fővárosi múzeumok, az országos kiállítások a Reneszánsz Év alkalmából főleg Mátyás alakjára, európai megítélésére és kapcsolataira, vagyis a politikatörténetre koncentrálva mutatták be a kort, ez a tárlat a szélesebb társadalmi rétegek életvilágát domborítja ki, a jobbágyfalvak lakóitól a mezővárosokon át a szabad királyi városokig. A kiállítás ilyen formán kapcsolódik a történetírás újabb vonulatához, mely a politikatörténet helyett a mikrotörténelemre, a hétköznapi emberek körülményeinek bemutatására helyez nagyobb hangsúlyt. Erre példa a Corvina gondozásában megjelent Mindennapi Történelem sorozat, melynek egyik, 2008-ban megjelent kötete a Hétköznapi élet Mátyás király korában címet viseli.
 A vándorkiállítás pozitívuma, fontos erénye az, hogy a szemléltetés és élményszerűvé tétel érdekében az eszközök széles tárházát használja. Amit tárgyakkal nem tudtak bemutatni, azt metszetekkel illusztrálják. A tárlaton uradalmak vagy templomok makettjeit, képernyőn megtekinthető rekonstruált várakat, töredékek alapján újjá épített cserépkályhákat láthatunk. Továbbá egy hamispénzverő műhely installációja, nemesi és köznépi ruházatok korhű rekonstrukciói és reneszánsz szoba-enteriőrök járulnak hozzá, hogy a látogatók élményszerűen megtapasztalhassák a XV. század jellegzetes életvilágát és tárgyi környezetét.
Itt kell megemlíteni azt az interaktivitást, ami nélkül ma már nehéz elképzelnünk egy ismeretterjesztő és népszerűsítő kiállítást. A látogató magára ölthet például egy tizenöt kilós sodronyinget, a hamispénzverést bemutató műhelyben pedig háromfajta érmét gyárthat, egy virtuális apródképző játékprogram segítségével kipróbálhatja a számszeríjat. Ezek az interaktív elemek hűen tükrözik azokat a hangsúlyátrendeződéseket, amelyek az elmúlt évtizedekben a múzeumokhoz társított társadalmi funkcióban történtek. Az „új muzeológia” névvel fémjelzett irányzat törekvéseiben a látogató egyre nagyobb jelentőségre tesz szert – kilép a csendes csodáló szerepköréből, és maga is aktívan részt kíván venni a kiállítás befogadásában, vonatkozási pontot kér saját jelenéhez, és élményt akar. A kiállítást átható játékosság tükröződik a tárlathoz kapcsolódó homokanimációs filmen – ez akár jelképe is lehet az eltemetett, porlepte múlt elevenné tételének, animálásának, melyre a tárlat vállalkozik, és amit sikerrel valósít meg.
 Közérthető, szakmailag mégis rendkívül alapos tablók kísérik a tárgyegyütteseket, enteriőröket, rekonstrukciókat. Csak sajnálni tudjuk, hogy ezen szövegek nem álltak össze egy kiállításvezető kötetté. Ugyanakkor a diákoknak készült múzeumpedagógiai foglalkoztató füzet, mely az itt látható anyagra épül, sok történelemtanár számára hasznos lehet a számonkérésekben szűkölködő szeptemberi tanórákon – jegyezte meg Boros Zoltán, a Pannonhalmi Bencés Gimnázium történelemtanára.
A múzeum igazgatója, Lakner Lajos kiemelte: ma a múzeumok nagy erőket mozgatnak meg a közönségvonzás érdekében, különösen, ha nem művészettörténeti kiállításokat szerveznek, hanem történeti tárlatot. Ilyen esetben fontos a választott téma közismertsége, népszerűsége. Mátyás alakja jó hívószó olyan értelemben, hogy mindmáig a társadalom kollektív emlékezetének szerves része. Nem csupán tankönyvek oldalain találkozhatunk személyével, hanem a mindennapjainkba beszűrődő legendákban és mesékben is. Mátyás és az általa fémjelzett korszak a dicső múlt szimbóluma a kollektív emlékezetben, így kapcsolódást jelent a ma emberével, meg tudja szólítani őt, minket. A diákoknak, családoknak, a nagyközönségnek is ajánlható vándorkiállítás szórakoztató, tömör, könnyen befogadható. Átfogó módon állít méltó emléket Mátyás országának.
Kapcsolódó cikkeink:
Kapcsolódó linkek:
|
|
|
