Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Lemezkritikák és -ismertetések
  

 
   
ZENE
Marsbéli próféciák
 
Színészként kezdte, tagja volt a Harcosok klubjának, egy ideje pedig gitárral a kezében folytatja. Jared Leto szenvedélyesen énekel a 30 Seconds To Mars harmadik, némi engedélyezett hangulatszínezőkkel (kórusok, szintetizátorok) dúsított albumán is.
 

 
   
ZENE
Emlékezetes
 
A Lux együttes megalakulásának negyvenéves jubileumán a teljesség igénye nélkül felidézte múltját és vadonatúj, napi aktualitású számokkal is meglepte az őket ünneplő közönséget. A rock debreceni öreg rókái a napokban kapnak Pro Urbe díjat.
 

 
   
ZENE
Ütős koncert
 
Az ütőhangszeres Toldi Éva, akit többek közt dzsesszegyüttesekből ismerhetünk, lelkes tanítványaival tanórákon kívül is foglalkozik; ha kell, még át is írja az órára bevitt kedvenceket. A Ritmico csoport a debreceni jazzbarátoknál vendégeskedett legutóbb.
 

 
   
ZENE
„Magyarországról jövök a karavánommal”
 
A bravúros Paco de Lucía, a spanyol gitár nagymestere adott koncertet március 27-én a Főnix Csarnokban. A flamenco-dzsessz világhírű képviselője a koncert előtt a Deol.hu kérdésére elárulta, felelősséget érez a flamenco jövője iránt.
 

 
   
ZENE
Alice Kottaországban
 
A kócos Tim Burton kissé beteges képi világához nem nehéz zenéket társítani. Alice-feldolgozása nyomán rögtön két filmzene lemez is született. Mi az Almost Alice címen futó korongot ragadtuk magunkhoz. Divatos rock és alternatív zene sok gitárral.
 

 
   
JAZZ
Virtuóz flamenco
 
Az immár 63 éves spanyol gitáros, Paco de Lucía neve összeforrt az igényes, akusztikus muzsikával. Szólóban és más legendás gitárosokkal is gyakran lépett fel eddig, de mostanság leginkább flamenco zenekarával turnézik. A Főnix Csarnokban március 27-én játszik.
 

 
   
JAZZ
Hölgykoszorú
 
Rhoda Scott harmincöt év után érkezett ismét Debrecenbe és töltötte meg a Kölcsey Központ nagytermét. A Hammond-orgona hetvenkét éves, ám igen fiatalos amerikai-francia – és kicsit már magyar – mestere két kiváló hölgy zenésztárssal adott nagysikerű koncertet.
 

 
   
ZENE
Mestermunka
 
Latin világot varázsolt a téli debreceni éjszakába a két gitárfenomén: Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor, illetve vendégük, az ütőhangszeres Horváth Kornél. A zenét évek óta ismerem, hallgatom, szeretem, de élőben még nem volt szerencsém a virtuózokhoz. 

 
   
ZENE
Retronome pontossággal
 
A rockerek lassan felélednek a szokásos év eleji punnyadásból. Kedvező hír számukra, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek zenéit feldolgozó és abból táplálkozó Retronome zenekar február 26-án fellép a Sikk Music Caféban. Vendégük a Stormraiser.
 

 
DEOL > Kultúra > Zene
  Hangfoglalás Regi-on
 
Héty Péter | 2009. július 15., 14:34
 
A korzó szombati koncertje alapján érdemes megjegyezni a világzenét kedvelőknek az erdélyi-balkáni népek dallamait modern muzsikával ötvöző marosvásárhelyi Zakusca nevét. Bár a műfajra jellemző fősodortól nem térnek el gyökeresen, erényük a saját környezetükben fellelhető muzsikák, zenei hagyományok, az erdélyi sokszínűség bátor képviselete, dinamikus ötvözése mai hangzásokkal. A színpadon viszonylag háttérben lévő zenekarvezető bravúros hangszerelésében a cigány, román, magyar és zsidó dallamok jól ötvöződtek mai táncos muzsikákkal, a reggae, a progresszív rock és a dzsessz zenei elemeivel.
 
Zénó Apostolache billentyűs-tangóharmonikással azzal kezdtem a beszélgetést, hogy a koncert alapján mindenki magyar ajkúnak tűnt a zenekarban. Ugyanakkor mégsem az identitástudatot erősítő erdélyi magyar muzsikára, az anyanyelvre fókuszálnak – mint sokan mások –, hanem sokkal inkább egy egészen vegyes zenei képet vázolnak fel az Erdélyben honos népzenéken is túlmutatva.
 
Zénó Apostolache: – Az öt évvel ezelőtt alapított zenekarban valóban mindenki magyar, én viszont magyar-román házasságból születtem, s amint a nevemből is sejthető nagyapai ágon görög vér is csordogál bennem. Mivel én vagyok a zenekar-alapító komponista számomra természetes ez a zenei sokszínűség. Mindehhez az is hozzájárul, hogy színházi zeneszerzéssel foglalkozom már régóta, aminek révén szintén szerteágazó zenei gyakorlatom van. A magyarországi kapcsolataim folyamatosan bővültek ennek kapcsán is.
 
– Milyen utat járt be a csapat öt év alatt?
 
Z. A.: – Volt néhány tagcserénk, a hegedűs poszton például a mostani tagunk a harmadik. Legfrissebb zenészünk révén újabb ütőssel gyarapodtunk Az énekesnőnkre a Hair előkészületi munkái közben találtam rá. Meghallgattam, hogy népdalokat hogyan énekel és mondhatom, hogy elnyerte a tetszésemet. Kiss Andrea belépésével immár egy éve nem instrumentális zenekar vagyunk. A Félsziget fesztiválon három éve vagyunk visszatérő vendégek, az idei lesz ott a negyedik fellépésünk, de kisebb helyekre is egyre gyakrabban hívnak minket a határ mindkét oldalán. Úgy látom, a közönség jól fogadja muzsikánkat.
 
– A hangszeres előélet jól érezhető a zenén, hiszen remek dzsesszes és progresszív elemek is hallhatóak a muzsikában…
 
Z. A.: – Mivel így indultunk, és a dalok szerzőjeként amúgy is hangszereléssel foglalkozom az ilyesmi nyilvánvalóan fontos eleme zenénknek. Aki figyelmes, akár indiai hatásokat is felfedezhet benne. A népdalok éneklése azt hiszem sokat tett hozzá az eltelt egy évben a Zakusca zenéjéhez.
 
A Debreceni Cívis Korzón adott koncertjük hallgatósága is igazolhatja mindezt. Fellépésük elején egy balkáni, egy magyaros és egy román cigány dal átiratát hallhattuk. Az utóbbi Haj Devla-ban magyarul is hallhattuk az éneket. Kiss Andrea énekesnő – mint tőle megtudtuk – a roma nyelven énekelt részeket csak megtanulta, de a magyar anyanyelv mellett természetesen a románt is jól beszéli, énekeli. A Kordama című dalukból is kiderülhetett mindez, mely reggae-s ritmusaival, a csinos hegedűs Koszorús Krisztina, és a filharmonikus zenekarban is muzsikáló szaxis, klarinétos Makkai István fülbemászó dallamaival akár slágergyanúsnak is nevezhető. A Hidegen fújnak a szelek érdekes átirata volt az első magyar daluk, amit az Édes volt című szám követett Ötvös Ajtony (dob) és Asztalos Zsolt (ütősök) indiai szájdob felvezetésével, mely némi roma ízt is hordozott magában. Akik az ilyesmit szeretik a korzón július 26-án fellépő Mitsoura koncertjét semmiképpen se hagyják ki!
 
A Bionica már egy román népdal feldolgozása volt, jellegzetes, táncra csábító ritmusokkal, s szövegét angolul is megénekelte a Zakusca. Az egyre temperamentumosabb muzsikák között instrumentális dallamaival a klezmer muzsikát idézte az A ponyva alatt, a Pitypalatyban pedig balkáni, bolgáros melódiák domináltak. A Koronázás című produkcióban jól megfértek egymással a progresszív rockos elemek a latin diszkóra emlékeztető tempókkal, amit az ütősök mellett a ritmusszekció fáradhatatlan tagja, a bőgős Zonda Attila is rendesen megtámogatott. A végére maradt Fehér fuszulyka virág amolyan mulatós-lagzis jellegével már kevésbe volt fantáziadús, de a korzó szép számmal jelenlévő közönségének egy részét ez is megmozgatta. A sikeres koncert után megállapíthattuk, hogy az erdélyi zöldség pástétomról elnevezett zenekar muzsikája méltó névadójához: tájjellege mellett a világ bármely részén fogyasztható és ízletes.
 
Kapcsolódó cikkeink:
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.018635988235474 másodpercig tartott.