Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Lemezkritikák és -ismertetések
  

 
   
ZENE
Marsbéli próféciák
 
Színészként kezdte, tagja volt a Harcosok klubjának, egy ideje pedig gitárral a kezében folytatja. Jared Leto szenvedélyesen énekel a 30 Seconds To Mars harmadik, némi engedélyezett hangulatszínezőkkel (kórusok, szintetizátorok) dúsított albumán is.
 

 
   
ZENE
Emlékezetes
 
A Lux együttes megalakulásának negyvenéves jubileumán a teljesség igénye nélkül felidézte múltját és vadonatúj, napi aktualitású számokkal is meglepte az őket ünneplő közönséget. A rock debreceni öreg rókái a napokban kapnak Pro Urbe díjat.
 

 
   
ZENE
Ütős koncert
 
Az ütőhangszeres Toldi Éva, akit többek közt dzsesszegyüttesekből ismerhetünk, lelkes tanítványaival tanórákon kívül is foglalkozik; ha kell, még át is írja az órára bevitt kedvenceket. A Ritmico csoport a debreceni jazzbarátoknál vendégeskedett legutóbb.
 

 
   
ZENE
„Magyarországról jövök a karavánommal”
 
A bravúros Paco de Lucía, a spanyol gitár nagymestere adott koncertet március 27-én a Főnix Csarnokban. A flamenco-dzsessz világhírű képviselője a koncert előtt a Deol.hu kérdésére elárulta, felelősséget érez a flamenco jövője iránt.
 

 
   
ZENE
Alice Kottaországban
 
A kócos Tim Burton kissé beteges képi világához nem nehéz zenéket társítani. Alice-feldolgozása nyomán rögtön két filmzene lemez is született. Mi az Almost Alice címen futó korongot ragadtuk magunkhoz. Divatos rock és alternatív zene sok gitárral.
 

 
   
JAZZ
Virtuóz flamenco
 
Az immár 63 éves spanyol gitáros, Paco de Lucía neve összeforrt az igényes, akusztikus muzsikával. Szólóban és más legendás gitárosokkal is gyakran lépett fel eddig, de mostanság leginkább flamenco zenekarával turnézik. A Főnix Csarnokban március 27-én játszik.
 

 
   
JAZZ
Hölgykoszorú
 
Rhoda Scott harmincöt év után érkezett ismét Debrecenbe és töltötte meg a Kölcsey Központ nagytermét. A Hammond-orgona hetvenkét éves, ám igen fiatalos amerikai-francia – és kicsit már magyar – mestere két kiváló hölgy zenésztárssal adott nagysikerű koncertet.
 

 
   
ZENE
Mestermunka
 
Latin világot varázsolt a téli debreceni éjszakába a két gitárfenomén: Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor, illetve vendégük, az ütőhangszeres Horváth Kornél. A zenét évek óta ismerem, hallgatom, szeretem, de élőben még nem volt szerencsém a virtuózokhoz. 

 
   
ZENE
Retronome pontossággal
 
A rockerek lassan felélednek a szokásos év eleji punnyadásból. Kedvező hír számukra, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek zenéit feldolgozó és abból táplálkozó Retronome zenekar február 26-án fellép a Sikk Music Caféban. Vendégük a Stormraiser.
 

 
DEOL > Kultúra > Zene
  Transz muzsika a Mitsoura-val
 
Héty Péter | 2009. július 30., 13:26
 
A Mitsoura együttes Debrecenben két évvel ezelőtt mutatkozott be a Korzó programjában és sokunkra hatott elementáris erővel rendkívül egyedi muzsikájuk. Annak, aki nem hallja, nehéz átadni az élményt, leírni a muzsikát. Próbáljunk meg a zenei berkekben jártasak számára azzal a hasonlattal élni, hogy mondjuk Klaus Schulze és egy klasszikus indiai zenekar találkozását kell elképzelni, élükön énekesként… és itt nehéz hasonlatot találni, hisz Miczura Mónika, azaz Mitsou hangját, sajátos roma énekét nehéz lenne bárkiéhez is hasonlítani. Tulajdonképpen mondhatjuk, hogy a roma folk terén világszerte ismert énekesnőnk reveláció.
 
Azt állítani viszont, hogy a Mitsoura produkció őrá épül, azért némi túlzás lenne, hisz az ének kiemelkedő részét képezi ugyan a produkciónak, de a különböző zenei kultúrák eme egyedi ötvözetét, az évezredes tradicionális, keleti muzsikák elektronikával felerősített hatása teszi igazán egyedivé. A roma hagyományban él az indiai néppel való rokonság mítosza, jogos volt tehát a törekvés a két ősi zene ötvözésére, találkozására. Tudtommal még erre sem volt más próbálkozás, arra pedig végképpen nem, hogy mindezt a legmodernebb, elektronikus zenei közegbe helyezzék, a mai fiatalok számára is élvezhető módon. Tulajdonképpen egymásnak látszólag ellentmondó irányzatok találkoznak itt, a hangszeres, akusztikus muzsika és az elektronikus, szintetikus hangok együtteséből egy egészen elementáris hatású, dinamikus dolog születik, melyhez fogható annak idején például a Dead Can Dance volt. Ezt a hasonlatot csak erősíti, hogy a cimbalmot mindkét projektben használták. De megidézhetjük Hortobágyi László muzsikáját is, amelyben az indiai zene igen magas szinten találkozik az elektronikával.
 
2003-as debütáló lemezük után 2008-ban jelent meg Dura Dura Dura címmel a második. Ez adta a korzós koncert apropóját. Két évvel ezelőtti koncertjük szinte mágnesként vonzotta a színpadhoz a környéken sétálókat, nézelődőket, de a siker sem maradt el. Most talán kicsit kevesebben korzóztak arrafelé, de így is volt érdeklődő szép számmal, és a fogadtatásra sem lehetett panasz.
 
A koncert első felében a roma dalok domináltak, később áttevődött a hangsúly Szalai Péter tabla játékának és Monori András egzotikus fúvós hangszereinek köszönhetően a keleties zenei hangulatokra. Lukács Miklós cimbalmon járult hozzá a közös zenélés élményéhez. Az ő duóik, trióik, olykor egyedi szólóik jelentették a hangszeres csúcspontokat. Különösen a koncert második felében hallott, Szalai által hozott indiai szóló aratott nagy közönségsikert. Persze a teljes zenei kép Moldvai Márk elektronikus kütyüinek jó érzékkel használt, s igen dinamikus hozzáadásával volt teljes. Ezek a hangos, illetve elmélyült, csendes zenei részek jól kiegészítették egymást.
 
Mindehhez hozzáadódik Mitsou elementáris erejű, tüzes hangja, mely olykor síró, fájó, máskor az egekig kiáltó. Az összhatás végül is a zenei extázis misztikáját idézi, mely az archaikus zenei átlényegülés és a modern transz időtlen folytonosságává válik a Mitsoura előadásában. Hallgatván őket a szufik jutnak az ember eszébe, akik a zenei transz élményének erejével igyekeznek a teljességgel eggyé válni, átlényegülni. Persze ez egyfajta szubjektív benyomás. Azt, hogy a zenészeknek mi volt az igazi célja, lebegett-e egyáltalán ilyesmi a szemük előtt, vagy csak a sors alakította így muzsikájukat, nem volt alkalmam megtudni, mivel egy hosszabb, elmélyültebb beszélgetésre sajnos nem kaptam lehetőséget. Annyit azért megtudtam a menedzserüktől, hogy Európa legkülönbözőbb pontjain adnak sikeres koncerteket.
 
Természetesen azt sem tudom megállapítani, hogy a valószínűleg kivétel nélkül roma nyelven megszólaló dalok miről mesélnek, mennyire profának, vagy szakrálisak. Némi támpontot, vagy legalábbis kiegészítő élményt jelentettek a koncert során végig a színpad hátterébe vetített képek, melyek mandalákra emlékeztető fraktál szerű képektől a roma folklórt idéző festményekig áramoltak, furcsa látomásokként, a muzsika kiegészítéseként, Mandula Éva jóvoltából. A koncert során mindössze egy „köszönöm” és a végén néhány hasonló mondat hangzott el Mitsoutól az éneken túl. Ez sem adott hát további támpontot muzsikájuk mélyebb megértéséhez. Maguk a címek sem igazán beszédesek: Keluska, Sat Bhayan, Tutti frutti, Kurjah, vagy a korábbi lemezről a Lei Toi. Mindössze az Aj Devla címben szerepel az általam ismert talán egyetlen roma szó: Devla – Isten.
 
Mint ahogyan egyetlen szám lehetett igazán ismerős mindenkinek: az Ederlezi, ami a Cigányok ideje című Kusturica-filmklasszikusból ismert dal feldolgozása volt. Ez viszont már a visszatapsolást követő ráadás első darabjaként hangzott el, melyet már csak az Iboly követett.
 
Kapcsolódó cikkeink:
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.018224000930786 másodpercig tartott.