Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Lemezkritikák és -ismertetések
  

 
   
ZENE
Marsbéli próféciák
 
Színészként kezdte, tagja volt a Harcosok klubjának, egy ideje pedig gitárral a kezében folytatja. Jared Leto szenvedélyesen énekel a 30 Seconds To Mars harmadik, némi engedélyezett hangulatszínezőkkel (kórusok, szintetizátorok) dúsított albumán is.
 

 
   
ZENE
Emlékezetes
 
A Lux együttes megalakulásának negyvenéves jubileumán a teljesség igénye nélkül felidézte múltját és vadonatúj, napi aktualitású számokkal is meglepte az őket ünneplő közönséget. A rock debreceni öreg rókái a napokban kapnak Pro Urbe díjat.
 

 
   
ZENE
Ütős koncert
 
Az ütőhangszeres Toldi Éva, akit többek közt dzsesszegyüttesekből ismerhetünk, lelkes tanítványaival tanórákon kívül is foglalkozik; ha kell, még át is írja az órára bevitt kedvenceket. A Ritmico csoport a debreceni jazzbarátoknál vendégeskedett legutóbb.
 

 
   
ZENE
„Magyarországról jövök a karavánommal”
 
A bravúros Paco de Lucía, a spanyol gitár nagymestere adott koncertet március 27-én a Főnix Csarnokban. A flamenco-dzsessz világhírű képviselője a koncert előtt a Deol.hu kérdésére elárulta, felelősséget érez a flamenco jövője iránt.
 

 
   
ZENE
Alice Kottaországban
 
A kócos Tim Burton kissé beteges képi világához nem nehéz zenéket társítani. Alice-feldolgozása nyomán rögtön két filmzene lemez is született. Mi az Almost Alice címen futó korongot ragadtuk magunkhoz. Divatos rock és alternatív zene sok gitárral.
 

 
   
JAZZ
Virtuóz flamenco
 
Az immár 63 éves spanyol gitáros, Paco de Lucía neve összeforrt az igényes, akusztikus muzsikával. Szólóban és más legendás gitárosokkal is gyakran lépett fel eddig, de mostanság leginkább flamenco zenekarával turnézik. A Főnix Csarnokban március 27-én játszik.
 

 
   
JAZZ
Hölgykoszorú
 
Rhoda Scott harmincöt év után érkezett ismét Debrecenbe és töltötte meg a Kölcsey Központ nagytermét. A Hammond-orgona hetvenkét éves, ám igen fiatalos amerikai-francia – és kicsit már magyar – mestere két kiváló hölgy zenésztárssal adott nagysikerű koncertet.
 

 
   
ZENE
Mestermunka
 
Latin világot varázsolt a téli debreceni éjszakába a két gitárfenomén: Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor, illetve vendégük, az ütőhangszeres Horváth Kornél. A zenét évek óta ismerem, hallgatom, szeretem, de élőben még nem volt szerencsém a virtuózokhoz. 

 
   
ZENE
Retronome pontossággal
 
A rockerek lassan felélednek a szokásos év eleji punnyadásból. Kedvező hír számukra, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek zenéit feldolgozó és abból táplálkozó Retronome zenekar február 26-án fellép a Sikk Music Caféban. Vendégük a Stormraiser.
 

 
DEOL > Kultúra > Zene
  Ritka madár fújja
 
Héty Péter | 2009. szeptember 04., 11:45
 
Ritka madár címmel jelent meg Dresch Mihály kvartettjének új lemeze. Az album címe most is több értelmű és metaforikus. Dresch újabb és újabb lemezeit hallgatva mindig azt mondtam magamban, hogy ez jobb, mint az előzőek. Aztán előveszem a régebbieket, s meg kellett állapítsam, azok sem gyengébbek egy cseppet sem. Valószínűleg most sem lesz ez másképp. Munkáit ugyanis a folytonos előrelépés jellemzi, de mindig csak a megkezdett úton, s ezért felvételeinek sora szinte szerves egységet képez, lemezei egymásra épülnek. Ha valamelyiket kivennénk alulról már a többi sem állná meg úgy a helyét.
 
Ha alámerülünk az új Dresch-muzsikában első hallásra megállapíthatjuk: szebbnek, kifinomultabbnak, érzékenyebbnek hat. Dresch Mihály, a kiváló szaxofonos elmélyült, természetes, s olykor igen egyszerű muzsikája nem korszerű, hanem inkább kortalan. Talán azért is, mert lélekből, lélekhez szól. Dresch-től a legtermészetesebb a hazai népi muzsika és a szabad dzsessz együttélése – ezt hallhatjuk most is. Talán annyi újszerűséggel, hogy a záró darabban az indiai tradíció felé fordul, ami sem tőle, sem a modern dzsessztől nem áll távol, mint ahogy hagyományos népi muzsikánktól sem.
 
Az idei Debreceni Jazznapok nyitókoncertjén, aminek a délutáni időpont és a szabad tér nem kedvezett kifejezetten, az új anyagból is kaphattunk ízelítőt. A rossz keverés dacára leszűrhettük – többek közt a közönség reakciójából és a két ráadásból –, hogy lehet valaki úgy is népszerű muzsikus, hogy nem a közönség kegyeit keresi, hanem „fújja a magáét” és saját örömére-bánatára zenél.
 
De kezdjük a lemez elején. Ködöllik a Mátra – már a cím is szép, festői hangulatot idéz. A közel tíz perces népdalfeldolgozás szépségéhez nagyban hozzájárul Dresch basszusklarinétos dallam felvezetése mellett Szandai Mátyás vonós bőgőjátéka, s még életszerűbbé teszi Dresch – szinte a ködből előtűnő – éneke. A felvételen vendégként brácsán játszik Csoóri Sándor Sündi. Ahogy nemrég mondta a mester: ha valamiből kevés van, azzal csak még értékesebbé válik, s ez nem csak egy-egy régi, ma már alig fellelhető dologra igaz, hanem a Dresch-féle elmélyült zenére is. A lemez címadó dalához régi táncdallamok adták az indíttatást, de igen erőteljes felvezetéssel indul, melyet Lukács Miklós cimbalomjátéka húz leginkább. Egy leütés után azonban elcsendesül a táj és megjelenik a „ritka madár”, szépen szárnyal Dresch szaxofonján, majd valóban táncba is kezd, hogy aztán ismét elcsendesedve tűnjön el belső szemünk elől.
 
A Naív című kompozíció furulyával indít, s az egykori tag, most vendég Lajkó Félix hegedűn, Brasnyó Antal brácsán kapcsolódik be a játékba. Aztán Lajkó nem tagadja meg önmagát, egyre erősödő, virtuóz improvizációt hoz, amihez Dresch tenor szaxofonja illik. A szám vége felé aztán a hagyományos recept alapján visszatérnek a kiindulás alaphangulatához. A Le az utcán már ismét Dresch sajátos, merengő hangulatát idézi, kellő dinamikával is feltöltve. Mindehhez ezúttal is jelentősen és precízen hozzájárul Baló István dobjátéka, remek alapot adva egy érzékeny cimbalomszólóhoz is. A bevezető szaxofonfutamok után a kompozíció második felében Dresch fuvolán is játszik – épp úgy, mintha paraszt furulyákat szólaltatna meg.
 
A dzsesszre jelentős hatással volt egy időben az indiai tradicionális muzsika. Elég csak azt megemlíteni, hogy az egyik nagy példakép, John Coltrane életébe és játékába is milyen minőségi változást hozott az, hogy találkozott Ravi Shankarral. A keleti zenék mélységét, meditációját Paul Horn, vagy az Oregon muzsikája is beemelte a dzsesszbe, de vibráló energiája is számtalan előadónál tetten érhető. A rágák építkezése is jellemző a modern, instrumentális dzsessz kompozíciókra. Ugyanakkor nem szabad elfeledkezni azokról a magyar kezdeményezésekről sem, melyek népzenénket ötvözték korábban a keleti, főként indiai muzsikával (pl. Makám, Kolinda, Hortobágyi László).
 
A keleti hagyományban a mindent átjáró életet adó kozmikus energia, a Prana adta a Ritka madár lemez záró darabjának címét. Az indiai hangulatot vendégként Szalai Péter tablajátéka alapozza meg, de a vibrálóbb részeknél az indiai muzsikában is megtalálható cimbalom is nagyban hozzájárul ehhez. Dresch fuvolával bűvöli a kundalini kígyót, s egyre intenzívebb energiákat éleszt. A dob-tabla kettős is igazi szárnyalásba kezd a végére. A leütés után aztán már csak a kozmikus csend marad, melyből mindez „előlépett”.
 
(Dresch Quartet: Ritka madár, X-Produkcio, 2009)
(A dalok listája: 1. Ködöllik a Mátra, 2. Ritka madár, 3. naiv, 4. Le az utcán, 5. Prana)
 
Kapcsolódó cikkeink:
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
Értékelje a cikket 1-től 5-ig:
A cikk osztályzata az eddigi szavazatok alapján:
4.84
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.018622159957886 másodpercig tartott.