Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Lemezkritikák és -ismertetések
  

 
   
ZENE
Marsbéli próféciák
 
Színészként kezdte, tagja volt a Harcosok klubjának, egy ideje pedig gitárral a kezében folytatja. Jared Leto szenvedélyesen énekel a 30 Seconds To Mars harmadik, némi engedélyezett hangulatszínezőkkel (kórusok, szintetizátorok) dúsított albumán is.
 

 
   
ZENE
Emlékezetes
 
A Lux együttes megalakulásának negyvenéves jubileumán a teljesség igénye nélkül felidézte múltját és vadonatúj, napi aktualitású számokkal is meglepte az őket ünneplő közönséget. A rock debreceni öreg rókái a napokban kapnak Pro Urbe díjat.
 

 
   
ZENE
Ütős koncert
 
Az ütőhangszeres Toldi Éva, akit többek közt dzsesszegyüttesekből ismerhetünk, lelkes tanítványaival tanórákon kívül is foglalkozik; ha kell, még át is írja az órára bevitt kedvenceket. A Ritmico csoport a debreceni jazzbarátoknál vendégeskedett legutóbb.
 

 
   
ZENE
„Magyarországról jövök a karavánommal”
 
A bravúros Paco de Lucía, a spanyol gitár nagymestere adott koncertet március 27-én a Főnix Csarnokban. A flamenco-dzsessz világhírű képviselője a koncert előtt a Deol.hu kérdésére elárulta, felelősséget érez a flamenco jövője iránt.
 

 
   
ZENE
Alice Kottaországban
 
A kócos Tim Burton kissé beteges képi világához nem nehéz zenéket társítani. Alice-feldolgozása nyomán rögtön két filmzene lemez is született. Mi az Almost Alice címen futó korongot ragadtuk magunkhoz. Divatos rock és alternatív zene sok gitárral.
 

 
   
JAZZ
Virtuóz flamenco
 
Az immár 63 éves spanyol gitáros, Paco de Lucía neve összeforrt az igényes, akusztikus muzsikával. Szólóban és más legendás gitárosokkal is gyakran lépett fel eddig, de mostanság leginkább flamenco zenekarával turnézik. A Főnix Csarnokban március 27-én játszik.
 

 
   
JAZZ
Hölgykoszorú
 
Rhoda Scott harmincöt év után érkezett ismét Debrecenbe és töltötte meg a Kölcsey Központ nagytermét. A Hammond-orgona hetvenkét éves, ám igen fiatalos amerikai-francia – és kicsit már magyar – mestere két kiváló hölgy zenésztárssal adott nagysikerű koncertet.
 

 
   
ZENE
Mestermunka
 
Latin világot varázsolt a téli debreceni éjszakába a két gitárfenomén: Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor, illetve vendégük, az ütőhangszeres Horváth Kornél. A zenét évek óta ismerem, hallgatom, szeretem, de élőben még nem volt szerencsém a virtuózokhoz. 

 
   
ZENE
Retronome pontossággal
 
A rockerek lassan felélednek a szokásos év eleji punnyadásból. Kedvező hír számukra, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek zenéit feldolgozó és abból táplálkozó Retronome zenekar február 26-án fellép a Sikk Music Caféban. Vendégük a Stormraiser.
 

 
DEOL > Kultúra > Zene
  Muzsikáló versek
 
Héty Péter | 2009. november 05., 14:05
 
A Kaláka negyven éve kezdte pályafutását. Senkit ne tévesszen meg, hogy ez 1969-re esik és első lemezük megzenésített verseikkel csak 1977-ben jelent meg. A fentről diktált irodalommal, és művészettel szemben akkoriban a csendes lázadást jelentették a saját választású művek. Ennek megfelelően eleinte nem is nagyon volt érvényesülési lehetőségük, hacsak nem a rendszerbe már valamennyire beépült szimpatizánsaik révén. Így, s kevés kompromisszummal, valamint az őket támogató, szerető közönségnek köszönhetően váltak lassan ismertté az egész országban, s televíziós műsorokban is sokat szerepeltek. Mára szinte megfordult a kocka – mint elmondták –, s olyan lemezt készítenek, amilyet akarnak, viszont televíziós fellépésekre, felvételekre szinte sohasem hívják őket.
 
Az eltelt évek alatt a Kaláka tagjai kissé őszültek ugyan, de a zenekar fiatalos előadásmódja, zeneisége szinte semmit sem változott. Akusztikus muzsikájuk, a világ népeinek zenéit felhasználó szerzeményeik akár a ma divatos világzene előfutárainak is tekinthetők. Dallamaikkal, melyekkel a magyar költészet zeneiségét ragadják meg, valójában a gyökerekhez tértek vissza, az énekelt versközléshez. Érdekes megérzésként a Debreceni Őszi Fesztiválon tartott koncertjükre a Csak az egészség meglegyen című albumukkal hangolódtam, s valóban ez, valamint a Hajnali rigók és a korábbi évfordulós lemezeik adták a műsor legjavát.
 
A Rózsa, rózsa című Weöres Sándor-verssel nyitottak, akárcsak a huszonöt éves jubileum alkalmával. Neves költőnk műfordításával folytatták, a Jeszenyin-összeállításból kiemelve A kék tűzesőt. József Attilától elsőként a Balatonszárszó csendült fel több szólamban a Hajnali rigók című albumról. Majd a 2003-ban megjelent Csak az egészség meglegyen című lemezükről játszottak dalokat. Először Kosztolányit hallgattunk (Akarsz-e játszani?), majd  Ady Hajh, élet, hajh? című versét öltöztették blues-ba, később Kiss Annától következett az Öreg legények mókás csevegése, Petőfitől pedig a Pató Pál úr. Közbeékelődött 1999-es lemezükről (Az én koromban) az Ódon barokk nyoszolya (Weöres Sándor leíró költeménye), valamint a Tengerecki Pál (Tamkó Sirató Károly verse).
 
A Kaláka egyik legismertebb dallama a Magyar népmesék sorozat címzenéje, vagy ahogy ők nevezték, szignálja. Az előadást konferáló Gryllus Dániel elmesélte, hogy Japánban most kezdték vetíteni, így ottani turnéjukon kérték tőlük, játsszák el a dallamot. Gondoltak egyet és a rövidke szignált összedolgozták Arany János A világ című versével.
 
A szünet után az Adjon az Istennel (Nagy László) köszöntek be – a verset a hetvenes években szinte mindenki, aki csak tudta, megzenésítette. Kányádi Sándor Kuplé a vörös villamosról című költeménye sem maradhatott ki a műsorból, mint ahogy a huszonöt éves jubileumon is felelevenítették. Radványi Balázs énekével hallhattuk az első lemezen nem engedélyezett, s csak később kiadott József Attila-feldolgozást, Tudod, hogy nincs bocsánat címmel. Később kiderült, Kányádi egyszer megkérte őket, hogy vigyék vissza egy versét arra a tájra, amely ihlette. Dél-Amerikában járva az indián zenébe oltott Dél keresztjével teljesítette később a kérést a Kaláka. A dal az egyik évfordulós lemezükön jelent meg, akárcsak Dsida Jenő A tó tavaszi éneke, vagy József Attila Hangya című verse. Ezek után nagyobb lélegzetű darabok következtek: Weöres Első szimfónia (Négy évszak) több tételben az első lemezről, valamint Federico Garcia Lorca Siratóének Ignacio Sánchez Mejías torreádor fölött, mely az Egyetemi színpadon hangzott el 1976-ban Latinovits Zoltánra emlékezve, s csak 2002-ben jelent meg. Közben kis pihenőül szolgált a Mint észrevétlenül (Radnóti Miklós) és a Születésnapomra (József Attila). A Madáretető című albumról Kányádi címadó verse, és Kukorelly Endre Van1kis című mókázása, valamint Kiss Ottó Ha valaki csuklik című szösszenete hangzott el – utóbbi a bőgős Becze Gábor jópofa előadásában.
 
A vidámság a finálé közeledtét jelezte, s Tamkó Sirató Papírgyár (a szentendrei) és Nandu megzenésítései közben a zenekar tagjainak bemutatásával el is búcsúztak. A zajos siker hallatán a közönséget is bevonták a ráadásba: egy madár nevét kérték tőlünk a megfelelő helyen és hangnemben. Úgy tűnt, sokan már ekkor is sejtették, hogy A pelikán következik. A koncert utáni dedikáláson megtudtam, Gryllus Vilmos csak gyermekműsoraival önállósodott,  a felnőtt előadásoknak ma is tevékeny részese.
 
 
(A Kaláka jelenlegi tagjai: Becze Gábor – nagybőgő, gitár, ének, Gryllus Dániel – furulyák, citera, pánsíp, klarinét, tárogató, duda, ének, Gryllus Vilmos – cselló, gitár, charango, koboz, doromb, ének, Radványi Balázs – mandolin, 12 húros gitár, ukulele, cuatro, brácsa, kalimba, cselló, ének)
 
Kapcsolódó cikkeink:
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.019166946411133 másodpercig tartott.