Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Kritikák és ismertetések
Filmkritikák és -ismertetések
Lemezkritikák és -ismertetések
 

 
   
KULTÚRA
Mongólia karnyújtásnyira
 
Mi az a bódz és mit jelképez a két hal Mongólia zászlaján? Miért öltöztették fiúruhába a lányokat, s lányruhába a fiúkat a hagyománytisztelő mongolok? A Többkultúrájú Családok Egyesületének februári programján Dzsingisz kán népére vetült fény.
 

 
   
KULTÚRA
Fátyol mögött
 
Az európai nők számára ismeretlen és szokatlan világ tárult a Turmalin Ház látogatói elé azon a rendezvényen, ahol a vendég, Parvaneh Farid ismertette meg a hallgatósággal az iráni nők életét, kiknek múltja, jelene és jövője megannyi fájdalmat rejt magába. 
 

 
   
FILM
Egy kisember nagy utazása
 
Frank Goode (Robert De Niro) nyugdíjas kábelgyári munkás megözvegyül, s mivel a gyerekek önállóan élnek, szerte a hazában, nemigen marad neki más társaság, mint a kiskert dísznövényei és az orvos. Kirk Jones Giuseppe Tornatore ’90-es mozijából indult ki.
 

 
   
KULTÚRA
Fiume – magyar szemmel
 
A Szabad Európa Rádió egyik korábbi munkatársa ajánlotta fel közszemlére a családi ereklyéket. Lakner Lajos múzeumigazgató úgy fogalmazott, hogy a Déri Múzeum szeretné bemutatni a Fiuméhoz kötődő pluralitást a horvát-magyar együttműködés jegyében.
 

 
   
KULTÚRA
Három nap Kazinczy társaságában
 
A nyelvújító Kazinczy Ferenc leszármazottja Svédországból érkezik Debrecenbe, hogy részt vehessen a felmenője emlékének szentelt háromnapos tudományos konferencián. Az egyetemen tartandó tanácskozás érdekes kulturális programokkal egészül ki.
 

 
   
KULTÚRA
„Nyilvános önképzés”
 
Író, költő, publicista, irodalomtörténész, főiskolai docens és elsősorban családapa. Mindennapjairól, munkásságáról, egyszemélyes folyóiratáról, valamint annak különszámáról volt szerencsém beszélgetni egy nagybetűs egyéniséggel, Vitéz Ferenccel.
 

 
   
KÉPZŐMŰVÉSZET
A megváltás szakrális és profán gesztusai
 
Miként gondolkodik a modern ember a bűnökről, a bűnösségről, a megtisztulásról, a halálról és az újjászületésről? A stációkra osztott, dramatikus ívet felrajzoló Messiások című tárlatot Heller Ágnes filozófussal járhattuk végig.
 

 
   
KULTÚRA
Mesterségek dicsérete
 
Ifjú kézművesek munkáiból nyílt országos kiállítás Debrecenben, a Belvárosi Közösségi Házban rendezett VIII. Vándorlegény Konferencián, lehetőséget teremtve a hagyományos kézművességgel foglalkozó fiataloknak a bemutatkozásra és megmérettetésre.
 

 
DEOL > Kultúra
  Mesterségek dicsérete
 
Béres Zsuzsa | 2009. november 20., 14:43
 
Ifjú kézművesek munkáiból nyílt országos kiállítás Debrecenben, a Belvárosi Közösségi Házban rendezett VIII. Vándorlegény Konferencián, lehetőséget teremtve a hagyományos kézművességgel foglalkozó fiataloknak a bemutatkozásra és megmérettetésre. A pályázók szövés-nemezelés, fazekasság, fafaragás, bőrművesség, hímzés, valamint viselet és ékszer kategóriában mutathatták be munkáik legjavát. A tanácskozáson pedig többek közt Beszprémy Katalin, a budapesti Hagyományok Házának főosztályvezetője tartott előadást a népi kézművesség jelenlegi helyzetéről.
 
– A kiállítást látva úgy tűnik, nincs gond az utánpótlással, hiszen gyönyörű alkotások születtek.
 
Beszprémy Katalin: – Idén 75 egyéni és 72 közösségi pályázó több mint 700 munkát küldött el országosan a válogatásra. Most a díjazottak munkáit láthatja a közönség Debrecenben, egészen december 5-ig. A kiállított anyagot látva valóban úgy tűnhet, hogy nincs gond a képzéssel, Hajdú-Biharban is kiváló iskolák működnek. Ilyen például a nádudvari, ami országos szinten is példaértékű. Valahogy így kellene a kézműves iskolákat működtetni, megszervezni, ezzel a hittel, tudással, energiával, mint ahogyan ott teszik. Viszont azt is látjuk, hogy az országban nagyon sok iskola szűnt meg azért, mert a szakiskolák finanszírozási rendszere bizonyos mennyiségű létszám-kategóriához kötött. Az, hogy egy szakma egyáltalán indítható-e, függ attól is, hogy a regionális központok egy-egy mesterség oktatását támogathatónak tartják-e. Ezek az iskolák alapvetően azért jöttek létre, mert speciálisan hátrányos helyzetű gyerekekkel is foglalkoztak, s voltak iskolák, ahol ezek a gyerekek túlsúlyba kerültek. Az intézmények maguk vallották be, hogy az érettségizett gyerekek, akik valóban a szakmát szerették volna elsajátítani, éppen emiatt nem szívesen jöttek. Ezt a két nagyon fontos feladatot hogy lehet egymás mellett úgy megtartani, hogy  mind a két funkció életképes legyen és megmaradjon? Ezt a kérdést még meg kell válaszolnunk.
 
– Ezek szerint csalóka a látszat és mégis van gond a kézműves-képzéssel?
 
B. K.: – Bizonyos területen igen. A felnőttképzés virágzik, legalább nálunk a Hagyományok Házában, mert ott egészen más típusú emberek és más elképzeléssel jönnek: az életüket akarják színessé tenni. Ők megértek már arra, hogy rájöjjenek: a népi kézművesség számukra örömforrást jelent. Tudják, hogy a kreativitás, egyfajta művészeti tevékenység az életet mennyire gazdaggá tudja tenni. A probléma inkább az, hogy a fiatalok számára miként tudunk lehetőségeket teremteni arra, hogy mindezzel ne csak megismerkedjenek egy-egy játszóházi foglalkozáson, hanem bele tudjanak merülni, mélyülni, és bele tudjanak szeretni. Ugyanakkor az iskolarendszerben egyre inkább hiányzik a manuális készségek fejlesztése. Nagy teret kap a nyelv, az informatika, és sok egyéb olyan tudás, ami az emberi agyat működtetni, ugyanakkor nagyon sok olyan gyerek van, aki a manualitás révén fejlődhetne, mert a tehetsége ebben nyilvánul meg. Ettől ő nem ér kevesebbet társainál, hiszen a jó mesterek legalább annyira hasznos emberei a társadalomnak, mint a jó értelmiség.
 
– Fennáll-e a túlképzés veszélye, vagy valamennyien meg tudnak élni népi kézművesként, ha ezt választják hivatásuknak?
 
B. K.: – Sajnos nem mindenki rendelkezik olyan alaptőkével, hogy műhelyt tudjon nyitni. Márpedig ahhoz, hogy valaki kézművesként tovább tudjon működni, ez alapfeltétel. Nagyon fontos lenne, hogy a frissen végzett diákok még egy ideig mesterek mellet maradjanak, vagy inkubátor-házakban tudjanak dolgozni egy olyan ösztöndíj-rendszerrel, ami valóban azokat a gyerekeket támogatná a tudás, tőke, vagy tapasztalat megszerzésben, akik később maguk is tudnának kézműves vállalkozásokat indítani és próbálnának ebből megélni. Ilyen azonban sajnos nagyon kevés van.
 
– A szakmát elsajátítani is kevés a két esztendő, hát még azt megtanulni, hogyan lehet valaki jó vállalkozó. Ezt is oktatják?
 
B. K.: – Igen, az új OKJ-ban van egy közös modul, a népi vállalkozás működtetése. Ebből ágaznak el a mesterségek. Ez nagyon fontos, mert a mai kézművesnek ugyanúgy fel kell venni a versenyt a piac többi szereplőjével, mint más mesterembereknek. Én azt tapasztalom, hogy vannak kiváló kézműveseink, akik egyáltalán nem tudják „eladni” magukat. Persze ez nem az ő hibájuk, hanem egyszerűen csak nem ebben a világban nevelkedtek föl. Ez egy másfajta tudás, amit ugyanúgy meg kell tanulni a mai fiatalnak, mint a mesterséget, ha kézműves akar lenni.
 
(A VIII. Országos Ifjúsági Népi Kézműves Pályázat díjazottjainak munkáiból rendezett Ifjú Kézművesek országos kiállítása december 5-ig tekinthető meg a DMK Belvárosi Galériájában.)
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.0076651573181152 másodpercig tartott.