Kultúra Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
PARLAMENT
Nincs pénz a veszély elhárítására
Tóth Gábor, a Fidesz képviselője, november 16-án kérdést tett fel a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszternek: „Mikor lesz végre körforgalom a Bag-Domony útkereszteződésben?” címmel. Oláh Lajos államtitkár válaszában elmondta: „A második félévtől a gazdasági és pénzügyi válság kezelése azonban jelentősen lecsökkentette a költségvetés mozgásterét. Kénytelenek voltunk a balesetveszélyes csomópontok átépítésére korábban indított programunkat felfüggeszteni.” 

 
   
PARLAMENT
Jogharmonizációs kötelezettség
A légi közlekedési törvény módosításáról szóló javaslat általános vitájában november 11-én a napirendi pont előadója Oláh Lajos államtitkár, az MSZP hajdú-bihari listáján Országházba került képviselője volt. Mint elmondta: „a légi közlekedésről szóló törvény módosításával alapvetően nemzetközi és jogharmonizációs kötelezettségünknek teszünk eleget.” 

 
   
PARLAMENT
Elmaradt kötbér és határidőcsúszás
Csontos János, az MSZP képviselője, november 9-én azonnali kérdést tett fel a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszternek: „Haverok zsebébe csúszott a pénz a püspökladányi gyűjtőút-beruházásból?” címmel. Varju László államtitkár válaszában kifejtette: „a vonatkozó dokumentumokat a hatáskörrel, illetékességgel rendelkező nyomozó hatóságnak átadtuk, és ennek megfelelően az eljárás megkezdődött.” 

 
   
PARLAMENT
Mit ér az ember, ha vidéki?
Vígh Ilona, a Fidesz képviselője, november 30-án kérdést tett fel a közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszterhez: „Határtalan falurombolás a határon, avagy mit ér az ember, ha vidéki, de nem termel nyereséget?” címmel.
 

 
   
PARLAMENT
Veszélyben a magyar gázellátás?
Herényi Károly, független képviselő, november 7-én interpellálta a közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztert: „Kinek az érdeke?” címmel azt kérdezte: „Mit tesz a kormány, hogy a magyar gázpiac biztonságos ellátása ne kerüljön veszélybe?”.
 

 
   
PARLAMENT
Szakmai követelmények – háttérben
A közoktatási törvény módosításáról szóló javaslat általános vitájában szólalt fel november 2-án Pósán László. A Fidesz debreceni képviselője kitért arra, hogy „amíg normatív finanszírozás működik, és a felsőoktatási intézmények abban érdekeltek, hogy minél több hallgatót benntartsanak a rendszerben, mindaddig komoly szakmai követelményeket nehéz lesz érvényesíteni.” 

 
   
PARLAMENT
Mit ér a hároméves alapképzés?
A felsőoktatási törvény módosításáról szóló javaslat általános vitájában szólalt fel november 2-án Pósán László. A Fidesz debreceni képviselője elmondta: „nem tudjuk megmondani a hallgatóknak, hogy aki egy hároméves alapképzést elvégez, azt a végzettséget bizonyító okirat milyen szakképesítésre jogosítja fel.” 

 
DEOL > Politika > Parlament
  Jogharmonizációs kötelezettség
 
D. Á. | 2010. február 04., 09:48
 
A légi közlekedési törvény módosításáról szóló javaslat általános vitájában november 11-én a napirendi pont előadója Oláh Lajos államtitkár, az MSZP hajdú-bihari listáján Országházba került képviselője volt. Mint elmondta: „a légi közlekedésről szóló törvény módosításával alapvetően nemzetközi és jogharmonizációs kötelezettségünknek teszünk eleget.”
 
DR. OLÁH LAJOS közlekedési, hírközlési és energiaügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! A légi közlekedés az utóbbi évtizedek legdinamikusabban fejlődő közlekedési alágazata, egyre nagyobb szerepet tölt be a gazdasági és társadalmi fejlődés, a versenyképesség javítása, az egyes országok és földrészek közötti kapcsolatok bővítése terén. Míg egyik oldalról a légi közlekedés teljesítményének növelése jelentős gazdasági előnyökkel jár, más oldalról pedig mind nagyobb kihívást jelent a környezetvédelmi szempontoknak való megfeleltetése.
Országhatárokon átívelő közlekedési rendszerről lévén szó, a légi közlekedésben különösen fontos szerepük van a nemzetközi szabályozásoknak, normáknak. Ennek megfelelően a tisztelt Országgyűlés előtt lévő, a légi közlekedésről szóló törvénymódosítás tartalmazza az alábbiakat: a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet, az ICAO előírásainak való megfelelést; Magyarország európai uniós tagságából eredő jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését; a személyes adatok és a bűnügyi személyes adatok kezelésére, nyilvántartására vonatkozó rendelkezéseket, a leszállóhely fogalmának meghatározását, valamint a repülőterek létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének eljárását egyszerűsítő új koncepciót.
Hazánk 1969 óta tagja az ENSZ repüléssel foglalkozó ügynökségének, az 1944 decemberében a chicagói egyezménnyel létrehozott Nemzetközi Polgári Repülési Szervezetnek, az ICAO-nak. Ennek a szervezetnek a célja, hogy kidolgozza a nemzetközi repülés elveit, műszaki követelményeit, elősegítve ezzel a nemzetközi légi közlekedés tervezését és fejlesztését oly módon, hogy a légi közlekedés résztvevői biztonságosan, rendszeresen, hatékonyan és gazdaságosan tegyenek eleget a légi közlekedés iránti igények kielégítésének.
 
Az ICAO 2008 decemberében auditot folytatott le hazánkban, amelynek során a chicagói egyezményben foglalt követelmények teljesítését ellenőrizte. Az audit megállapításának megfelelően a törvényjavaslatban lehetővé kívánjuk tenni a magyar légiközlekedési hatóság részére a légi járművek feletti hatósági felügyelet átadását, illetve átvételét más ország légiközlekedési hatósága részére.
 
A légi közlekedésről szóló törvény módosításának alapvető törekvése, hogy megfeleljen a chicagói egyezményhez kapcsolódó szabványoknak. Ezért a javasolt módosítás tartalmazza az ICAO által bevezetni szándékozott nemzeti repülésbiztonsági programra vonatkozó alapvető szabályokat és az annak végrehajtásához szükséges felhatalmazás megadását. Az ICAO-hoz kapcsolódó szabályozáson túlmenően a törvény módosítását Magyarország európai uniós tagságából eredő jogharmonizációs kötelezettségének teljesítése is indokolja. E tekintetben említést érdemel két európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint egy közösségi bizottsági rendelet, amelyek hazánkban is közvetlenül hatályosak és alkalmazandók.
 
A törvényjavaslat összhangot teremt az ezekben foglalt közösségi előírások és a magyar jogi szabályozás között. A Közösségben a légi járatok működtetésére vonatkozó közös szabályok végrehajtásához kapcsolódik az a feladat, hogy rendelkezni kell a fogyasztóvédelmi hatóságok kijelöléséről azokra az esetekre, amikor az árak átláthatatlansága miatt a fogyasztókat jogsérelem éri.
 
A fogyasztók számára ugyanis lehetővé kell tenni, hogy a különböző légitársaságok járataira vonatkozó árakat össze tudják hasonlítani. Ennek érdekében a fogyasztó által fizetendő, a közösségből származó légi járatokra vonatkozó összes adó, illeték és pótdíj felszámításával kialakított teljes árat minden esetben fel kell tüntetni. Az ezzel összefüggő jogok megsértésével kapcsolatos hatósági eljárások pedig a fogyasztóvédelmi hatóságok körébe tartoznak.
 
További törvénymódosítást tett szükségessé, hogy a kereskedelmi célú repülőgépes közlekedési szolgáltatásokra vonatkozó közösségi bizottsági rendelet a hazai szabályozástól eltérő tartalommal használja a hajózó személyzet fogalmát. Ebben a rendeletben a hajózó személyzet fogalmába nem tartozik bele a légiutas-kísérő személyzet. Ezért a törvényjavaslatban a bizottsági rendelettel való összhang megteremtése érdekében az uniós előírásokhoz igazítjuk a hajózó személyzet fogalmát.
 
A polgári légi közlekedés védelmének közös szabályairól szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet egységes eljárást követel meg a repülés védelmét veszélyeztető jogellenes cselekményekkel szemben. E rendeletnek való megfelelést szolgálja a javaslat 2010. április 29-ei hatálybalépéssel. A nemzetközi, illetve közösségi jogszabályok átültetése mellett a törvényjavaslat lényeges eleme a személyes adatok és a bűnügyi személyes adatok kezelésére, nyilvántartására vonatkozó rendelkezések módosítása.
 
Ennek felülvizsgálatára az Alkotmánybíróság 144/2008. határozatában foglalt követelményekre, valamint a bűnügyi nyilvántartási rendszerről szóló törvényben meghatározott adatszolgáltatási szabályokra figyelemmel van szükség. A javaslat az alacsonyabb szintű jogszabályokból törvényi szintre emeli azokat a rendelkezéseket, amelyek a munkavégzésre irányuló jogviszony létesítését vagy fenntartását kizárják olyan személy tekintetében, aki büntetett előéletű vagy egyes meghatározott foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, illetve járművezetéstől eltiltás hatálya alatt áll.
 
Az ICAO-audit kapcsán felmerült, hogy a leszállóhely fogalmát törvényben szükséges meghatározni. Ezért a légiközlekedési törvény mostani módosítása meghatározza a leszállóhelyre vonatkozó alapvető rendelkezéseket, és felhatalmazást ad a részletes szabályok megalkotására is. Emellett tartalmazza a repülőterek létesítésének, fejlesztésének és megszüntetésének új, egyszerűbb szabályait, amelyek következtében az engedélyezési eljárásokban a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi hatóság hangsúlyosabb szerepet kap.
 
E változtatásokkal egyidejűleg megszűnik a gyakorlatban már nem funkcionáló két repülőtér-kategória. Az egyik a közös felhasználású polgári és katonai, valamint a közös felhasználású katonai és polgári repülőtér. A törvényjavaslat számos felhatalmazó rendelkezést is tartalmaz. Így például a miniszter rendeletben állapítaná meg a repülőmodellek engedélyezésének részletes szabályait. Erre azért van szükség, hogy az önkormányzat a modellrepülés zavaró hatásai ellen meg tudja hozni a szükséges intézkedéseket. A lakott terület felett ugyanis a modellrepültetés a légiközlekedési hatóság engedélyén túlmenően csak a helyi önkormányzat által kijelölt területen és feltételek mellett lesz végrehajtható. Ehhez ad majd eligazítást a végrehajtási rendelet.
 
Új elem a szabályozásban, hogy a közlekedésért, a környezetvédelemért és a honvédelemért felelős miniszter együttes rendeletben határozná meg a repülés káros hatásait mérséklő eljárásokat, valamint a zajszint-követelményeket. Összefoglalva: a légi közlekedésről szóló törvény módosításával tehát alapvetően nemzetközi és jogharmonizációs kötelezettségünknek teszünk eleget.
 
Ezen felül a fogalompontosításokkal és a végrehajtási rendeletek kiadásával egységesebbé válik a jogalkalmazás. Nagyobb hangsúlyt kap a szabályozásban a környezetvédelem és a repülésbiztonság. Kérem ezért a tisztelt Országgyűlést, hogy a T/11002. számú törvényjavaslatot megvitatni, jobbító szándékú javaslataikat megtenni és a kormány törekvéseit támogatni szíveskedjenek.
 
Köszönöm szépen.
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.016422033309937 másodpercig tartott.