Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Bohém bohóságok
 
Van egy képünk a csehekről, akik ülnek a kocsmában, sört isznak, és szerelmesek az életbe. ©vejk szülőatyja, Jaroslav Haąek írásaival ehhez még hozzá is tesz: harsány humort, ami A szerencsétlen rendőrfőnök című kötetben olvasható elbeszéléseit jellemzi.
 

 
   
GASZTRONÓMIA
Nem csak szakácsoknak
 
Sokan panaszkodnak a szakmát mesteri szinten művelők között arra, hogy a szakácsképzés rendkívül alacsony színvonalon folyik. Ezt a hiányt enyhíti a Szakácsok könyve című kiadvány, mely azonban nem csupán a szakácskodást hivatásszerűen űzőket szólítja meg.
 

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Napsütés és árnyék Terézanyuval
 
Író-olvasótalálkozók alkalmával általában a meghívott életéről, munkásságáról, vagy az írásművészet által kiváltott érzésekről esik szó. A népszerű Rácz Zsuzsa debreceni látogatásakor azonban az írói hivatás árnyoldalai is megvilágosodtak…
 

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Nyitnikék
 
Sorsfordítás, nyitottság, lelkesedés – ezek az új, Crossroad életvilág magazin hívószavai. Aikido itthon, barátság a tajgán, hűvös szinglisors és a másnapi borízű élmény – világjártakkal pillantunk a tavaszi lapszámban a kulisszák mögé.
 

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Lemezlovaglás
 
Tekinthetjük a véletlen művének, de direkt marketingfogásnak is, hogy politikai rendszerünket vizsgálgatja különböző aspektusokból a 3+1 lemezben gondolkodó Bëlga. Az áprilisi WAN2 címlapfigurái nem csak e tekintetben hagyják bizonytalanságban az olvasót.
 

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Múzeumi mustra
 
A belváros szívében már 1930-ban megnyitotta kapuit a Déri Múzeum, kutatók sora gyarapítja az állományt, számlálva a világ kincseit. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve a szakmai hűségről mesél. A legújabb kötet bemutatja a múzeum minden szegletét.
 

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Napló a költészetről
 
A költészet értelméről, hasznáról tulajdonképpen azóta vitatkoznak, mióta az irodalom megjelent az emberi kultúra színterén. Filip Tamás a Magyar Napló áprilisi számának első oldalán a költészet megkérdőjelezhetetlen jelentősége mellett érvel.  

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Mindent vagy semmit
 
Esélyegyenlőség, azonos bánásmód és elbírálás. A szociológus, politikus Lévai Katalin új regénye, Hírnév – Új élet kezdődik címmel immár azt a világot mutatja be, ahol mi nők is sikeresek és elismertek lehetünk. De vajon elég erősek vagyunk?
 

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Mitikus lények meséje
 
Két különös lényről, Irijámról, a halkirálynőről és Jonibéről, a madárkirályról szól A herceg álma című kötet szerzőjének új verses meséje. Schein Gábor mítoszok világát idéző történetében e két teremtő hatalommal bíró lény egymásra talál és nászt ül.
 

 
   
KÖNYV, FOLYÓIRAT
Bús-novellák, elégedett olvasók
 
A magyar kultúra napjához kötődő debreceni ünnepségsorozat záró rendezvényét, melynek vendége Bús Anikó író volt, a Méliusz-központ tartotta meg. Bebizonyosodott, hogy kultúránk színvonalának növekedésében elodázhatatlan szerepe van irodalmunknak.
 

 
DEOL > Kultúra > Könyv, folyóirat
  Időutazás Debrecenben
 
Héty Péter | 2010. február 11., 11:05
 
A Déri Múzeum és a Magyar Fotográfiai Múzeum közös kiadásában, A Magyar fotográfia forrásai című sorozatban egy debreceni tárgyú kötet látott nemrég napvilágot. Szabó Anna Viola elsősorban a másfél évszázaddal ezelőtt keletkezett Gondy–Egey-féle fotográfusi hagyatékot vette nagyító alá, mely képi és írásos anyagot is tartalmaz. A szerző e mellett tanulmányozta az 1800-as évek helytörténetét, s egyéb, Gondy Károly fotográfushoz fűződő személyes vonatkozású iratokat. Ennek eredményeként a vaskos könyvet nem is annyira a korabeli fotográfiák, mint inkább olyan szövegek töltik meg, melyekből kibontakozhat a régi debreceniek hétköznapjainak egy olvasata.
 
A könyv a debreceni fotográfia kezdeteitől indul. Gondy Károly (1832-1912) kezdetben segédként dolgozik egy műhelyben, fokozatosan egyre nagyobb tudás birtokába jut. Mint kiderül, akkoriban ehhez a szakmához jó kezű festőnek éppúgy kellett lenni, mint vegyésznek. Magát a szakterületet nem is lehetett máshol elsajátítani, csak a frissen nyílt „fényírdákban”, korabeli műhelyekben. A fotográfia helyét kereste a társadalomban, az üzleti életben; voltak akik belebuktak, mások nagy sikereket könyvelhettek el. Szabó Anna Viola kötetének segítségével végig követhetjük, hogy Gondynak hogyan sikerült ezen a téren megvetni lábát a városban. Az önálló műhely megnyitását követően Egey Istvánnal (1828-1895) társult, ám a korábbi ’48-as honvéd később önálló karriert kezdett. Testvére, Egey Imre (1843-1911) viszont István helyébe lépve hosszú távon is üzlettársa lett Gondynak. Műhelyüknek sokáig nem is akadt kihívója a környéken.
 
Az olvasmány feltárja azokat a kidolgozás-technikai ötleteket, találmányokat, a retusálás, vagy a fényképek méretére vonatkozó újításokat, amelyek miatt piacvezető pozíciót szerezhettek. A Cegléd (ma Kossuth) utcában, majd a Teleki (ma Szt. Anna) utcában működött műhelyük mellett más városokban is próbálkoztak fiókot nyitni – igen kevés sikerrel. A nemzetközi kiállításokon igen jól szerepeltek, tekintélyes nemzetközi lapok közölték képeiket, vagy azok rajzmásolatát.
 
A Gondy–Egey-féle képgyűjtemény 1923 óta a Déri Múzeum tulajdonában van, Gondy Károly özvegye adta el az intézménynek tíz évvel a fotográfus halála után. Sokan használták, kutatták már a gazdag anyagot, sőt a képeket is kiállították már, ám Szabó Anna Viola az első olyan kutató, aki közhasználatra szánt könyvet írt a hagyaték alapján. A gyűjtemény nagyságát jól mutatja, hogy az eredeti fénykép utánrendelő könyvekben 40-42 000 kép van. Ezek egészülnek ki önálló portréképekkel, csoportképekkel, esküvői felvételekkel, eseményfotókkal és néhány személyes dokumentummal.
 
Fotótörténeti szempontból azért érdekes, mert alig egy-két olyan magyar műterem van, amelynek az anyaga így egyben megőrződött, hogy a majdnem negyven éves működés szinte minden, a műteremben készített portréképe egyszerre látható az utánrendelő könyvben, s így folyamatában vizsgálható a működés, megfigyelhetők a változások. A szerzőtől megtudtuk, hogy azért volt különösen érdekes lehetőség az anyagot feldolgozni, mert Gondy Károly fényképész rengeteg újságcikket is írt, várospolitikai kérdésekről. Ezek utalásaiból egyrészt kibontható volt a saját élete, másrészt a véleménye a városról és a cívisekről, a modelljeiről, így megrajzolható volt a jelleme és városbeli helye – erre szinte egyetlen más Gondy korabeli mesternél sincs lehetőség, hacsak nem írt naplót.
 
A mai szemlélő számára konkrét háttértudás nélkül is beszélnek a képek többek közt a korabeli viseletről és annak változásairól, a különböző rétegek eltérő divatjáról és szokásairól, a társadalmi képhasználatról. Arról, hogy melyik társadalmi réteg milyen gyakorisággal kereste fel a fényképészt, mi célból és milyen képet csináltatott magáról; mennyire teljesült inkább a megrendelő, vagy inkább a fényképész akarata, milyen szempontok érvényesültek a beállításoknál. Az olvasmányos első bő másfél száz oldalt követően közel száz képet kapunk szemelvényként a nagy gyűjteményből, melyekhez a könyv szerzője írt olykor szubjektív néhány mondatos kommentárt, szakmai megjegyzést. Korabeli hétköznapi embereket láthatunk, de érdekesek lehetnek a hírességek is, mint például Blaháné portréja. A városban járt művészek, festők, költők, színészek, zenészek, vagy a régi debreceni városvezetők portréi is fellelhetők a gyűjteményben, illetve akár a debreceni olvasó saját családja tagja is – névmutató alapján erre rá lehet keresni. Akit viszont nem ilyen személyes és célirányos keresés motivál, az érdekes időutazás részese lehet.
 
(Szabó Anna Viola: Gondy és Egey fényképészeti műintézete, Debrecen, 2009, Déri Múzeum és a Magyar Fotográfiai Múzeum)
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
Értékelje a cikket 1-től 5-ig:
A cikk osztályzata az eddigi szavazatok alapján:
4.43
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.018132925033569 másodpercig tartott.