Hajdu már négy éve is tarolt a Fehér tenyér című filmjével, azonban a fődíjat akkor Pálfi György Taxidermiája vitte el. Hajdu Szabolcs most kárpótolva érezhette magát. Mint filmje sajtóbemutatóján elmondta: gyermekkora igen sivár körülmények között zajlott. A debreceni lakótelepi panelből éveken át ugyanazt az útvonalat bejárva ment iskolába, ahol a testnevelés órák sem adtak sok örömöt a sportoló fiúnak. (Ezt a miliőt idézi fel a Fehér tenyér.) Akkoriban a fantáziája révén tette színesebbé mindennapjait, akkor fordultak meg a fejében olyan történetek, amelyeknek lenyomata ott van a Bibliothéque Pascalban. A film varázslatos álom, egy rémségesen nyomasztó történet fantáziadús, szürrealisztikus előadásban.

 

Főszereplője Török-Illyés Orsolya, Hajdu kedvenc színésze (egyben felesége), hiszen korábbi filmjeiben is láthattuk. Ezúttal még szerepet kap négyéves kislányuk, Lujza is, így az egész család részt vállal a szép sikerből. Aminek nagyságát jellemzi, hogy a szakma, a sajtó és a közönség egyaránt szerette a filmet. Ritkaságszámba megy, hogy egy fesztiválon ilyen egyértelmű legyen a győztes megnevezése. Így február 7-i cikkünkben a Deolon magunk is úgy számoltunk be a filmről, mint a legnagyobb esélyes bemutatkozásáról. (A Bibliothéque Pascal még a közönségszavazáson is a második helyet szerezte meg.)

 

Hasonlóan „biztosra ment” a dokumentumfilm kategóriában Almási Tamás Puskás Hungary című alkotása, amely méltó színvonalú volt a témaválasztás kínálta nagy lehetőséghez. A már sokszor bizonyított rendező úgy mutatja be a legendás futballcsillag életét, hogy közben érzékletes korrajzot is ad az ötvenes évek Magyarországáról. A kategória másik győztese, a Bádogváros (rendező: Csáki László) Miskolcon, az Avas-dombra épített pinceházak világát mutatja be különleges vizuális eszközökkel.

 

A dokumentumfilmek mezőnye – mint ezt évről évre megszokhattuk – ismét nagyon erős volt. Sőt, a zsűri sajtótájékoztatóján megtudhattuk: még legalább húsz „kiselejtezett” alkotás is megérdemelné a nagyobb figyelmet. A magunk részéről a már említett díjazottak mellett emeljünk ki néhány alkotást, amelyet igaz szívvel ajánlhatunk másoknak is megtekintésre. Tetszett a Drakula árnyéka, azaz a romániai forradalom kitörésének valódi története (Szőczi Árpád filmje megkapta a Magyar Mozgókép Közalapítvány és a Duna Tv közös díját), az egyházi besúgókról szóló Hitvallók és ügynökök című film (rendező: Petényi Katalin), az egykori szamizdat-kiadók sajátos világát idéző Katalizátorok (rendező: Gulyás János) és a legendás zenekar pályáját nyomon követő Muzsikás történet (rendező: Tóth Péter Pál) című dokumentumfilm.

 

Az előzsűrik válogatása után a versenyprogramban 16 játékfilmet, 33 kisjátékfilmet, 30 dokumentum- és 7 tudományos-ismeretterjesztő filmet vetítettek. A rendezvény  hét napja alatt a fő helyszínen, a Palace MOM Park kilenc termében tartott 402 előadáson 40.981 nézőt regisztráltak. A másik budapesti helyszínen, az Uránia Nemzeti Filmszínházban 7.034 jegy talált gazdára a Szemlén. Így hivatalosan a 41. Magyar Filmszemlének összesen 48.015 nézője volt.

 

Nemcsak Hajdu Szabolcs szakmai- és közönségsikerének örülhettünk, hanem annak is, hogy számos, a közönség számára is élvezetes, izgalmas nagyjátékfilmet is levetítettek.

 

Nem mindennapi élmény a Simó Sándor elsőfilmes díjat megnyerő Almási Réka rendezése, a Team building. Akinek volt már része multi cégek lelki tréningjén részt venni, az különösen jól szórakozhat ezen a halálpontos társadalomrajzon. De ne mulasszák el megnézni az ugyancsak elsőfilmes Dömötör Tamás Czukor show-jának majdani bemutatóját sem, amely a kereskedelmi tévék embereket egymásnak ugrasztó „vita-show”-inak kegyetlen hátországáról rántja le a leplet. Aki jó krimit akar látni, annak a rendezői díjas Pejó Róbert alkotását, a Látogatást ajánlhatjuk. Ugyancsak rendezői díjat kapott Dyga Zsombor roppant izgalmas kamaradarabja, az egy félresikerült randevú drámai következményeit elmesélő Köntörfalak, amely a közönségdíjat is elvitte.

 

A Köntörfalak nemcsak a rendező, hanem a főszereplők teljesítménye által is élményt szerzett. A film plakátjain szerepel Elek Ferenc arca, s ahogy a Team building című film szereplőlistáján is megláttam, elgondolkodtam. Rosszalltam, hogy miközben számos kiváló színészünket nem foglalkoztatnak a filmesek, lám: akadnak felkapottak, akik dúskálhatnak a szerepekben. Mintha a Dyga Zsombor-darab női főszereplőjére, Tompos Kátya is az utóbbiak közé tartozna. A vetítés közben lassan mindent visszavontam. Ez a színészpáros ugyanis kivételes tehetségét csillantja meg. Egyetérthetünk azzal, hogy Elek megkapta a legjobb férfialakítás díját, de partnere is minden dicséretet megérdemel – még akkor is, ha a legjobb női alakítás elismerés Kerekes Éva Vicának jutott a Ki/Be Tawaret című filmben nyújtott alakításáért.

 

A közönségdíjra pedig esélyesnek gondoltuk a szintén debreceni Orosz Dénes Poligamyját (főszereplők: Csányi Sándor és Tompos Kátya), de az „csak” a negyedik lett a már emlegetett roppant erős mezőnyben.

 

Összegző cikkünkben még mindig a közönség által favorizált nagyjátékfilmeknél, illetve tévéfilmeknél maradva emeljünk ki két ínyencek számára készült izgalmas művészfilmet: Kardos Sándor Rilke novellája nyomán született „résfilmjét”, A sírásót, illetve Horváth Csaba megfilmesített színházi előadását, A tavasz ébredését. Ez utóbbinál büszkén tegyük hozzá: a Csokonai Színház alkotásáról van szó.