Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Kritikák és ismertetések
Filmkritikák és -ismertetések
Lemezkritikák és -ismertetések
 

 
   
KULTÚRA
Mongólia karnyújtásnyira
 
Mi az a bódz és mit jelképez a két hal Mongólia zászlaján? Miért öltöztették fiúruhába a lányokat, s lányruhába a fiúkat a hagyománytisztelő mongolok? A Többkultúrájú Családok Egyesületének februári programján Dzsingisz kán népére vetült fény.
 

 
   
KULTÚRA
Fátyol mögött
 
Az európai nők számára ismeretlen és szokatlan világ tárult a Turmalin Ház látogatói elé azon a rendezvényen, ahol a vendég, Parvaneh Farid ismertette meg a hallgatósággal az iráni nők életét, kiknek múltja, jelene és jövője megannyi fájdalmat rejt magába. 
 

 
   
FILM
Egy kisember nagy utazása
 
Frank Goode (Robert De Niro) nyugdíjas kábelgyári munkás megözvegyül, s mivel a gyerekek önállóan élnek, szerte a hazában, nemigen marad neki más társaság, mint a kiskert dísznövényei és az orvos. Kirk Jones Giuseppe Tornatore ’90-es mozijából indult ki.
 

 
   
KULTÚRA
Fiume – magyar szemmel
 
A Szabad Európa Rádió egyik korábbi munkatársa ajánlotta fel közszemlére a családi ereklyéket. Lakner Lajos múzeumigazgató úgy fogalmazott, hogy a Déri Múzeum szeretné bemutatni a Fiuméhoz kötődő pluralitást a horvát-magyar együttműködés jegyében.
 

 
   
KULTÚRA
Három nap Kazinczy társaságában
 
A nyelvújító Kazinczy Ferenc leszármazottja Svédországból érkezik Debrecenbe, hogy részt vehessen a felmenője emlékének szentelt háromnapos tudományos konferencián. Az egyetemen tartandó tanácskozás érdekes kulturális programokkal egészül ki.
 

 
   
KULTÚRA
„Nyilvános önképzés”
 
Író, költő, publicista, irodalomtörténész, főiskolai docens és elsősorban családapa. Mindennapjairól, munkásságáról, egyszemélyes folyóiratáról, valamint annak különszámáról volt szerencsém beszélgetni egy nagybetűs egyéniséggel, Vitéz Ferenccel.
 

 
   
KÉPZŐMŰVÉSZET
A megváltás szakrális és profán gesztusai
 
Miként gondolkodik a modern ember a bűnökről, a bűnösségről, a megtisztulásról, a halálról és az újjászületésről? A stációkra osztott, dramatikus ívet felrajzoló Messiások című tárlatot Heller Ágnes filozófussal járhattuk végig.
 

 
   
KULTÚRA
Mesterségek dicsérete
 
Ifjú kézművesek munkáiból nyílt országos kiállítás Debrecenben, a Belvárosi Közösségi Házban rendezett VIII. Vándorlegény Konferencián, lehetőséget teremtve a hagyományos kézművességgel foglalkozó fiataloknak a bemutatkozásra és megmérettetésre.
 

 
DEOL > Kultúra
  Mongólia karnyújtásnyira
 
Harmati Edina | 2010. február 25., 15:52
 
A Gyermek- és Ifjúsági Alapprogram által támogatott Kultúrák találkozása – Mi is itt élünk programsorozat legutóbbi alkalmán Mongóliát „barangolhatták be” az érdeklődők. Az ország történelmével, nemzeti jelképeivel, hagyományaival, használati tárgyaival ismerkedhettek a látogatók a Többkultúrájú Családok Egyesülete szervezésében megvalósult interkulturális délutánon. A Debrecen-Széchenyi kerti Református Egyházközség Foglalkoztató Házában Kiss Tamás (Jurtakör Nomád Hagyományőrző Nonprofit Kft.) tartott előadást, Sodnomdarjaa Batbaatar pedig az új hold ünnepével ismertette meg a közönséget. Az érdeklődők szemügyre vehették és fel is próbálhatták a tradicionális mongol népviselet ruhadarabjait. Emellett megkóstolhatták Mongólia nemzeti ételét, a bódzot is. A gőzöléssel készülő húsgombócba marhahúst vagy birkahúst aprítanak rendszerint, majd hagymával, sóval és borssal ízesítik.
 
Mongólia történelme, kultúrája több ponton is összefügg Magyarország múltjával. A leghírhedtebb kapcsolódási pont kétségtelenül az 1241 és 1242 között lezajlott tatárjárás, valamint a muhi csata, ahol 1241. április 12-én vereséget szenvedtünk Batu kán seregei ellen. – Ennél azonban vannak kedvesebb emlékei is a magyaroknak Mongóliáról – mondta Kiss Tamás. A Hortobágyi Nemzeti Park területén, Pentezugban fellelhető mongol vadlovakat, a Przewalski-kat 1997 őszén telepítették át, állományuk 2004-re 43-ra gyarapodott. Az utolsó vadon élő példányt 1968-ban látták a Góbi-sivatagban, ezért is olyan nagy jelentőségű az, hogy a Hortobágyon mégis szaporodásnak indultak.
 
A történelem mindezidáig legismertebb mongol alakja Dzsingisz kán, kinek nevéhez és személyéhez mítosz is kapcsolódik. A történetmondás szerint születésekor alvadt vérrögöt szorongatott a markában, mely isteni jelképként azt szimbolizálja, hogy a gyermek felnőttként nagy vezető lesz, s legendává válik. A jóslat valóban beteljesedett. Dzsingisz kán jelentősége a mongolok történelmében vitathatatlan, tetteivel és tevékenységével népe fejlődéséhez járult hozzá. Ő vezette be többek között az egységes mongol ábécét és vallásszabadságot is hirdetett.
 
A mongol hagyománytiszteletet jelzik az olyan jelképek is, mint a nemzeti zászló és a szojombó nevet viselő ősi mongol szimbólum, mely a hitüket és reményüket szimbolizálja. Mongólia zászlaját 1940-ben tervezték, 1992-ben távolították el az embléma csúcsáról a csillagot, és módosították a szojombó ábráját is. A kék a mongolok és más türk népek hagyományos színe. Jelentősége az „Örök Kék Ég” tiszteletére vezethető vissza, a két függőleges vörös sáv pedig a szabadság és a függetlenség kettősségét jelképezi. Kiss Tamás beszélt a lobogón található lefelé, illetve felfelé mutató nyílhegyek, valamint a háromszög jelentéséről is. Ezen nyilak üzenete a „Halál az ellenségre”, illetve a „Halál a nép ellenségeire”, a háromszög pedig a mongolok által legfontosabbnak tartott erényeket, vagyis az őszinteséget, a becsületet és az elvekhez való hűséget jeleníti meg. A zászlón látható két hal a világ nőies és férfias oldalára, a jinre és a jangra utal. A halak egyébként azt is szimbolizálják, hogy a népnek minden pillanatban nyitott szemmel kell őrködnie hazája felett. A két vízszintes vonal a társadalom legalsó és legfelső rétegeit jelképezi, akiknek őszintén kell szolgálnia a népet. Az oszlopok az erődítmény metaforái.
 
A mongolok öltözködése is összhangban állt hiedelemvilágukkal – derült ki az összejövetelen. A fiúgyermekeket lányruhába, lányokat pedig fiúruhába öltöztették, hogy megtévesszék a gonosz szellemeket. A mongolok cipőjének orra elővigyázatosságból állt felfelé: nem akarták felébreszteni a Szent Anyát. Sapkájuk a boldogságot és a gazdagságot szimbolizálta. (A bemutatott népviseleteket az Ulánbátorban található magánmúzeum, a Mongol Costumes Museum ajánlotta fel.) 
 
Kiss Tamás egy dokumentumfilm segítségével mutatta be a mongolok nemzeti játékát, a Nádamot, amelyet még a XIII. század elején tett állami ünneppé Dzsingisz kán. A birkózásból, lóversenyből és íjászatból álló Nádamot minden évben július 11–13. között az ulánbátori központi stadionban rendezik meg. A lovas verseny távja – mely jellegében talán az elmúlt években megrendezett Magyar Nemzeti Vágtához hasonló –, 30 km. Dzsingisz kán idejében éppen ilyen távolságra voltak egymástól az egyes megállók a pusztában. Nevezni kortól és nemtől függetlenül is lehet, mégis az igazi versenyző maga a ló. Az állat ugyanis akkor is versenyben marad, ha útközben elveszíti lovasát. (A mongolok szerint nincs hasznosabb állat a lónál.)
 
A történelmi épületek, a népviselet és a nemzeti étel, a bódz megkóstolása után a résztvevők szívében tovább nőtt a vágy, hogy ezt az oly távoli tájat megismerhessék. S ha valaki mégsem engedhetné meg magának, hogy e mesebeli országba utazhasson, az otthon is elkészítheti a bódzot, és az internet segítségével utazhat a transzszibériai vasútvonalakon át Mongóliába.
 
Kapcsolódó cikkeink:
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.019330024719238 másodpercig tartott.