DEOL > Kultúra
 
A hősök nyughelye
 
Batta Ágnes | 2010. március 12., 14:27
 
Több mint négyezer katona nyughelyéül szolgál a debreceni honvédtemető, ahol mások mellett az 1849. augusztus 2-i debreceni csatában elhunyt 112 magyar honvéd fekszik tömegsírba hantolva. Márciusának idusán több iskolás csoport, civil szervezet látogat el a katonai temetőbe.
 
A debreceni honvédtemető környékén nagy valószínűséggel már a 18. században is járványtemető volt – tudjuk meg Papp Józseftől, az önkormányzat városépítési osztályának főmunkatársától. Az ilyen temetkezési helyeket a városban időről időre végigsöprő ragályos betegségekben elhunytak elhantolására alakították ki, és a járványok múltán azonnal bezárták őket. A honvédtemetőt is ilyen megfontolásból nyitották meg 1849-ben, amikor a vesztes debreceni csata után három napos szabadrablást engedélyezett a városban az orosz parancsnok, és csak a negyedik napon tudták eltemetni a halottakat. A rekkenő hőségben bármikor kitörhetett egy járvány, ezért gyorsan kellett helyszínt találni, így esett a választás a harctérhez közeli Csigekert nyugati sarkánál található Csigedombra.
 
A 112 elesett magyar honvéd mellett ide temették el a több mint 600 orosz katona földi maradványait, akik egy része a harctéren esett el, másik része pedig a fosztogatás után az orosz csapatban kitört hastífuszban halt meg. A temetőt ezután lezárták a járványveszély miatt, és csak az első, illetve a második világháború idején nyitották meg a katonák eltemetésére, azóta a város egyik kegyeleti helye – mondta a város temetőinek történetével már több évtizede foglalkozó Papp József.
 
– A Hősök Temetőjében nyugvó több mint 4000 katona többsége nem magyar, mégis az emlékhely közmegbecsülésnek örvend Debrecenben. Az utókor még a kedvezőtlen politikai körülmények között is igyekezett megemlékezni a hős honvédokról. A ma is meglévő Haldokló oroszlán elnevezésű emlékművet már 1861-ben elkészíttette Marschalkó János szobrászművész, a Lánchíd oroszlánjainak alkotója. A sóskúti mészkőből készült szobrot, Komlóssy Imre tervei alapján faragták ki. Az eredetileg egy Szarka nevű huszárkapitány sírjára készült szobrot hat évig rejtekhelyen őrizték, majd a kiegyezés évében 1867. augusztus 2-án helyezték el a Református Kollégium emlékkertjében – mondta a városépítési osztály főmunkatársa.
 
A négy méter hosszú és három méter magasságú monumentális emlékművet, 1899-ben a Református Kollégium udvaráról tették át a debreceni csata ötvenéves évfordulóján a Honvédtemetőbe, ahol a volt Csigedomb legmagasabb pontjára állították. A hős honvédekre a tömegsír felett 1885. március 15-én felavatott emléktábla is emlékeztet. A ma is látható vörösmárvány emlék Boross Sándor kőfaragó mester ajándéka volt – avatott be a részletekbe a kutató.
 
A Hősök Temetőjében 1932-ben készült el a Hősök Mauzóleuma, ahol jelenleg a Hadtörténeti múzeum első és második világháborús kiállításának tárgyai – dokumentumképek, ruhák és fegyverek – tekinthetők meg. A köztemetőben lévő Krematóriumhoz hasonlóan debreceni klinker téglából épült impozáns épületet, amelyet Lechner Jenő és Szontág Pál tervezett, a temető legmagasabb pontján a Csigedomb tetején építették fel. Az addig a domb tetején állt Haldokló oroszlánt a mauzóleum lépcsőjébe építették be, és azóta is ott pihen emlékeztetve a látogatókat az elesett honvédek hősiességére és a vesztes debreceni csatára – sorolta.
 
A sok évig elhanyagolt temető rendbetétele az 1980-as években kezdődött. A Hősök Temetőjének gondozásában részt vesz az utóbbi években a Német Hadisírgondozó Szövetség, a Magyar Honvédség és a debreceni önkormányzat is – mondta Papp József. A rendbetételt követően rendszeressé váltak a koszorúzások, ünnepi megemlékezések a Honvédtemetőben. Ezekben a napokban is több iskolai csoport tart ünnepi megemlékezést a temetőkertben és március 15-én Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata itt emlékszik az 1848-49-es szabadságharc hősi halottaira.
 
Kapcsolódó cikkeink:
 
Kapcsolódó linkek:

© DEOL - minden jogfenntartva