A DVSC Futballszervező Zrt. tavalyi gazdálkodása is napirenden volt a cívisváros csütörtöki közgyűlésén. A kimutatás szerint a cég alaptőkéje 46 millió Ft, melyből az önkormányzat tulajdonrésze 11,62 millió Ft (25,26%-os hányad). A 2009-es üzemi tevékenység eredménye 1,43 milliárd Ft-ot tesz ki, míg az UEFA Bajnokok Ligája bónusz értéke 2,23 milliárd Ft. Az adózott eredmény 1,3 milliárd Ft, amely alapján 800 millió Ft osztalék kifizetését javasolja az igazgatóság. Az önkormányzatot ebből 202,2 millió Ft illeti meg, s ezt a pénzt várhatóan a Debreceni Labdarúgó Akadémia létrehozására fordítja a város – ennek szándékát el is fogadta a plénum. (Az akadémiát a város, az egyetem és a zrt. működteti majd, egyenlő tulajdoni arányban.)

 

A döntést megelőző tárgyalás során a szocialista Madarasi István kifogásolta, hogy a nagy horderejű ügyet képviselő akadémiaalapításról nem készült külön előterjesztés. Erre Kósa Lajos polgármester bejelentette: most még csak előzetes nyilatkozatot tett a közgyűlés, ám amint konkrétebb döntésekre lesz szükség, természetesen önálló előterjesztés foglalkozik az üggyel. Papp László, a Fidesz-frakció vezetője ugyanakkor azt indítványozta, hogy – az eredeti javaslattal ellentétben – a testület mégse őt delegálja tagnak a DVSC Utánpótlás Nevelő Kft. felügyelőbizottságába, hanem párttársát, Jenei Imrét. Ezt is elfogadta a közgyűlés.

 

Napirenden volt a görögországi Patrasszal létesítendő testvérvárosi kapcsolat témája is. Patrasz Görögország harmadik legnagyobb városa, Athéntől 220 kilométerre. Lakosainak száma 250 ezer; ma az ország nyugati kapuja Európa felé, forgalmas kikötője van. A közelében fekszik Olympia, Delphi és Mükéné, amelyek szintén emelik Patrasz kulturális jelentőségét. A Patraszi Egyetem a világ 200 legjobb egyeteme között szerepel. Ha a Debreceni Egyetem nyitott az együttműködésre, Debrecen támogatja azt. A megállapodás megkötése számos lehetőséget teremt Debrecennek gazdasági, kereskedelmi, tudományos, oktatási és kulturális együttműködésre. Az előterjesztéssel kapcsolatban a független Turi Gábor azt kérdezte, hogy milyen módon valósulna meg a tervezett együttműködés; kifejtette azt a véleményét is, hogy a meglévő testvérvárosi kapcsolatok sem gond nélküliek. A képviselő-testület azonban támogatta az előterjesztést.

 

Elfogadta a közgyűlés a következő tanévben indítható elsős osztályok számát indítványozó munkaanyagot is – mégpedig a fideszes Győri Gyula és Szabó Gyula módosítási kérelmének megfelelően: az Epreskerti és a József Attila-iskolában nem egy, hanem két elsős osztály lehessen szeptembertől. Szerintük ugyanis egyre többen költöznek az intézmények környékére, ahol az infrastruktúra is jó, s a népesedési trend várhatóan a jövőben se változik. Az MSZP-s Szabó Miklós kérdésére ("Honnan lesz ennyi gyerek?") Kósa Lajos polgármester rámutatott: a döntés nem egyenlő azzal, hogy ennyi elsős osztálynak kell lennie – annál is inkább, mivel például az is még később derül ki, hogy mennyi túlkoros gyerek marad az óvodákban.

 

A határozat alapján az egy elsős osztályt indító intézmények: Fazekas, Karácsony Sándor, Lorántffy, Nagysándor, Tégláskerti, Kőrösi Csoma. Ahol kettő elsős osztály lesz: Benedek Elek, Bocskai, Csapókerti, Dózsa, Epreskerti, Gönczy, Ibolya utcai, József Attila, Kinizsi, Lilla téri, Vörösmarty. Három elsős osztálya működik majd: Árpád vezér, Bolyai, Hunyadi, Petőfi, Szoboszlói úti. Ugyanakkor a Hatvani-, a Kazinczy- és a Vénkerti-iskolában négy elsős osztály indul a következő tanévben. Ez azt jelenti, hogy a tervezett 53 helyett 55 elsős osztály indulhat a 2010–11-es tanévben az önkormányzat iskoláiban.