DEOL > Kultúra > Képzőművészet
 
Hétköznapok szuperhősei
 
R. Szabó Zsuzsa | 2010. március 19., 13:50
 
Mozifilmek és magazinok képi világával játszik Kujbus János festőművész, aki az amerikai tömegkultúra és popkultúra vizuális sablonjait építi bele munkáiba. A szélesvásznú filmekből és képes újságokból ismert pózokat és gesztusokat elegyíti a hétköznapok eseményeivel. B-terv című kiállításának képein – melyeket a Debreceni Mű-Terem Galéria állít ki – egy újfajta létezési teret teremt.
 
Kujbus János kiállítását művésztársa, Tóth Miklós nyitotta meg, aki mint beavatott barát beszélt a tárlaton látható alkotásokról és Kujbus művészi attitűdjéről. Tóth Miklós felvezetéseként a szerepekről, az egyes léthelyzetekhez és feladatokhoz való alkalmazkodásról beszélt. Ahogy mondta, mindig szerepet játszunk, a munkahelyünkön, a társas kapcsolatainkban, a barátságainkban, de néha annyira elvész az ember a szerepek hálójában, hogy nem is tudja, mikor önazonos. Előfordul, hogy feltesszük a kérdést, melyik is a valódi énünk. Szerepjátékokat játszunk néha akkor is, amikor nem akarunk, és felvett pózokkal alkalmazkodunk helyzetekhez. A hétköznapokon bejáratott viselkedési módozatok mellett azonban létezik egy második valóság. A filmek és a számítógépes játékok megkreált világa. Ide, ezeknek a világoknak a terepére szívesen kalandozunk el, amikor ki akarunk lépni a mindennapokból.
 
Kujbus kiemel a hétköznapok valóságból egy-egy jelenetet, ráközelít a figurákra, alakokra és kinagyítva festi meg őket. Egy másik világot „second life”-ot teremt műveiben. Ahogy Tóth Miklós fogalmazott, a tárlat címe erre a második valóságra utal, a B-tervre, egy másik verzióra. A létezésnek egy újfajta terére.
 
A köszöntő gondolatok után szétnézve Kujbus B-tervei közt fura találkozásokat és meghökkentő képzettársításokat láthatunk. A Munka után című képen egy hortyogó alak egy sárga Micimackón fekszik. A No problem címet viselő festményen pedig csupán egy letolt farmer és két női láb látszik. A toaletten ülő, intim helyzetben lévő nőből semmi más nem látható, pusztán a pózt merevítette ki és nagyította fel a művész. A Csillag születik című kép a sztárgeneráló műsorokat idézi meg és a filmcsillagok hamis tündöklését. A képen Superman feszít egy csecsemő mellett, e bizarr találkozás a jövő sztárjaira, a mozihősök utánpótlására utal. Kujbus a szuperhősök és sztárok kellékeit, a popgagyi termékeit, a Disney-mesék élénk színeit használja, reklámok és óriásposzterek beállításait helyezi művészi kontextusba.
 
A mozifilmeken nevelkedő, amerikai tömegkultúrát faló nézők és fogyasztók világa ez, ahol monumentálisra nagyítva jelennek meg a mindennapok eseményei, a hétköznapi mozdulatok és cselekvések, ám a Kujbus János által teremtett világ díszletei között felfedezhetők művészettörténeti párhuzamok is, a képeken gyakran fedezhetünk fel képzőművészeti utalásokat. Az Örök szerelem című kompozíción a férfihasra festett női arc a reneszánsz nőábrázolásait idézi. Kujbus huncut módon és csöppet sem ízléstelenül a reneszánsz mestereket hozza játékba a popkultúra giccseivel. B-tervében, B-verziójában, az általa teremtett második valóságban azonban minden alak és jelenet csak darabokban látható, szeletekben, szándékosan éreztetve ezzel, hogy ebből a felturbózott, kiszínezett világból hiányzik a teljesség, bár rendkívül csalogató és tarka, mégis olyan, mintha nem láthatnánk az egész képet, mert kicsúszik a látóterünkből. 
 
(Kujbus János debreceni festőművész kiállítása „B-terv” címmel március 26-ig látogatható a Debreceni Mű-Terem Galériában.)
 
Kapcsolódó cikkeink:
 
Kapcsolódó link:

© DEOL - minden jogfenntartva