Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Lemezkritikák és -ismertetések
  

 
   
ZENE
Marsbéli próféciák
 
Színészként kezdte, tagja volt a Harcosok klubjának, egy ideje pedig gitárral a kezében folytatja. Jared Leto szenvedélyesen énekel a 30 Seconds To Mars harmadik, némi engedélyezett hangulatszínezőkkel (kórusok, szintetizátorok) dúsított albumán is.
 

 
   
ZENE
Emlékezetes
 
A Lux együttes megalakulásának negyvenéves jubileumán a teljesség igénye nélkül felidézte múltját és vadonatúj, napi aktualitású számokkal is meglepte az őket ünneplő közönséget. A rock debreceni öreg rókái a napokban kapnak Pro Urbe díjat.
 

 
   
ZENE
Ütős koncert
 
Az ütőhangszeres Toldi Éva, akit többek közt dzsesszegyüttesekből ismerhetünk, lelkes tanítványaival tanórákon kívül is foglalkozik; ha kell, még át is írja az órára bevitt kedvenceket. A Ritmico csoport a debreceni jazzbarátoknál vendégeskedett legutóbb.
 

 
   
ZENE
„Magyarországról jövök a karavánommal”
 
A bravúros Paco de Lucía, a spanyol gitár nagymestere adott koncertet március 27-én a Főnix Csarnokban. A flamenco-dzsessz világhírű képviselője a koncert előtt a Deol.hu kérdésére elárulta, felelősséget érez a flamenco jövője iránt.
 

 
   
ZENE
Alice Kottaországban
 
A kócos Tim Burton kissé beteges képi világához nem nehéz zenéket társítani. Alice-feldolgozása nyomán rögtön két filmzene lemez is született. Mi az Almost Alice címen futó korongot ragadtuk magunkhoz. Divatos rock és alternatív zene sok gitárral.
 

 
   
JAZZ
Virtuóz flamenco
 
Az immár 63 éves spanyol gitáros, Paco de Lucía neve összeforrt az igényes, akusztikus muzsikával. Szólóban és más legendás gitárosokkal is gyakran lépett fel eddig, de mostanság leginkább flamenco zenekarával turnézik. A Főnix Csarnokban március 27-én játszik.
 

 
   
JAZZ
Hölgykoszorú
 
Rhoda Scott harmincöt év után érkezett ismét Debrecenbe és töltötte meg a Kölcsey Központ nagytermét. A Hammond-orgona hetvenkét éves, ám igen fiatalos amerikai-francia – és kicsit már magyar – mestere két kiváló hölgy zenésztárssal adott nagysikerű koncertet.
 

 
   
ZENE
Mestermunka
 
Latin világot varázsolt a téli debreceni éjszakába a két gitárfenomén: Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor, illetve vendégük, az ütőhangszeres Horváth Kornél. A zenét évek óta ismerem, hallgatom, szeretem, de élőben még nem volt szerencsém a virtuózokhoz. 

 
   
ZENE
Retronome pontossággal
 
A rockerek lassan felélednek a szokásos év eleji punnyadásból. Kedvező hír számukra, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek zenéit feldolgozó és abból táplálkozó Retronome zenekar február 26-án fellép a Sikk Music Caféban. Vendégük a Stormraiser.
 

 
DEOL > Kultúra > Zene
  Szépen, rendesen mulatni
 
Héty Péter | 2010. március 23., 11:17
 
A Csík zenekar március 15-i koncertje a nemzeti hagyományok talaján szólította meg a jelenkort. Az immár Magyar Örökség-díjas zenészek az utóbbi időkben hidat vertek e két időtávlat közé, feloldották a múltbéli örökség és a modernség közt feszülő ellentmondást. „Folkmodern” muzsikájuk néhány slágerré vált darabjának köszönhetően most is megtelt a Kölcsey Központ nagyterme, ahol örömmel hallhattuk: Csík Jánost a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjével tüntették ki.
 
Egy szép kalotaszegi dalba kezdett bele a Csík koncertindításként, amit megtoldottak egy igen temperamentumos mérai csárdással és szaporával. A brácsás Kunos Tamás frissen gyantázott vonójából csak úgy szállt felfelé a por, szinte „izzott” a hangszer. A hatásos belépő után kívánt szép jó estét a zenekar vezetője, névadója Csík János. Lakodalmas hangulatban folytatták a galgamenti Kartalról, majd egy kicsit messzebbről, Erdőszombattelkéről adtak elő szép menyasszonykísérőt. Mivel a lányos háztól való távozás szomorú is és vidám is a Boldog szomorú dal címet adták ennek a lüktető észak-mezőségi dalnak. Majorosi Marianna hiteles éneke és a három hegedű együtt siratta a lányságot és ünnepelte a menyegzőt.
 
Régi időket, a kuruc romantikát idézte meg Makó Péter tárogatójával, brácsa, bőgő és cimbalom kísérettel. A Tyukodi pajtás és a Csínom Palkó című dallamokról azt mondta Csík, hogy reméli, még sokáig melengethetik a magyarok szívét. A végére talpalávalóvá gyorsult muzsikát felvidéki, mátyusföldi lakodalmas muzsikával folytatták, menyasszonyköszöntővel, csárdással és frissel. Mint megtudhattuk erre a muzsikára igazán szépen, rendesen lehet mulatni. Azt pedig, hogy nem csak mi tudunk vigadni a Viharsarokban élő román kisebbség muzsikájával mutatták meg. A koncert során remekül hegedülő, gitározó és prímtamburázó Szabó Attila ezúttal egy kétfenekű dobot „vett kezelésbe”, miközben az eredetileg tölcséres hegedűvel játszott dallamot Csík kente bravúrosan hegedűjén.
 
A következő szám némi kontraszttal elkanyarodott a hagyományos népzenétől. Legutóbbi  sikerlemezük címadó dalát – melyhez kalotaszegi muzsika szolgált alapul – dzsessz dzsemmelésbe „vitték” el. Csík és Majorosi énekduója is különlegessé tette a produkciót, melyben a két hegedűs játéka kissé a country muzsikára is emlékeztetett. Az amerikai kirándulást alternatív rock követte – ahogy konferálták –, s a Kispálos Csillag vagy fecske népies átirata szólalt meg. „Ha már lúd legyen kövér” alapon Majorosi ismét elvarázsolt minket a Most múlik pontosan előadásával. A slágerré vált dalt tapssal kísérte a közönség. A modern, slágeres blokk végén mondta is Csík, hogy hozták, amit elvártak tőlük, jelezve, hogy számukra – bármekkora sikert is hoztak nekik – nem ezek a kitérők jelentik a lényeget. Mint mondta, jó, hogy sokak szívében megfelelő helyre került ez a dal is, de az ő szívükben is van még bőven nóta.
 
Ennek jegyében ismét hagyományos muzsikával folytatták, Erdély keleti vidékeiről, Makó remek szaxofon játékával. A még ma is élő Csiszár Aladártól, Magyarpéterlakáról származó  dalt konferált Csík, Szabó Attila hegedűszólójával, miközben megjegyezte, szerencséjének tartja, hogy ilyen remek zenészekkel játszhat. Szabó erre bejelentette, nem a megbeszélt dalt fogja játszani és ha tényleg jók a zenésztársak akkor biztosan le tudják majd kísérni. A tangóharmonikán és cimbalmon játszó ifj. Barcza Zsolt és a bőgős Bartók József jelesen vizsgázott a brácsással együtt.
 
A zenekarvezető a színpad szélén, bajsza alatt somolyogva hallgatta a produkciót, s a végén megjegyezte, hogy ez jó ötlet volt, s mielőtt elmondta volna, hogy mit is hallhattunk, az ötletgazda azt javasolta, vegyük meg a lemezt és annak alapján találjuk ki. Az általános derültség jó felvezetés volt Csík szólóénekként megszólaltatott – saját kunsági közegéből származó – szórakoztató pásztordalához. A hangulatot tovább fokozta, hogy az amúgy is mókás éneket egy göndör gyerekkacaj is díszítette a közönség soraiból. Az ezután következő kiskunhalasi talpalávalóval aztán el is búcsúztak.
 
A vastapsot követő ráadásban emlékeztek meg márciusi nemzeti ünnepünkről, a sikerlemezen (Ez a vonat ha elindult, hadd menjen..., 2008) is szereplő Kalocsai katonadal, csárdás, friss és mars előadásával, mely nem a szabadságharc korából való, de felemlegeti Kossuthot, Gábor Áront és Garibaldit is. Majd zárásként megkérték a közönséget, hogy énekeljük velük a Kossuth Lajos azt üzente kezdetű nótát. Refrénje felidézte a szabadságharc korát, szellemiségét, de a szomorú jelent is, azt, hogy a több évszázados dallam eltűnt a Kossuth Rádióból.
 
Kapcsolódó cikkeink:
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.018486976623535 másodpercig tartott.