Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Filmkritikák és -ismertetések
 

 
   
FILM
Sablonos szinglimese
 
Az erőltetett helyzeteket a Minden kút Rómába vezet című filmben a színészi játék sem kompenzálja. Josh Duhamel (Nick) semmi emlékezetessel nem lepi meg nézőjét, Kristen Bell (Beth) pedig egyetlen szemszögből sem tűnik különleges karakternek.
 

 
   
FILM
Filmklub a Tepsiben
 
Beretvás Gábor fejébe vette, hogy újabb színfolttal gazdagítja a debreceni filmes élet palettáját, filmklubot szervez tehát, amely, saját alkatához illően, legalább annyira szól a társas élet ápolásáról, mint a filmek iránti szenvedélyről.
 

 
   
ZENE
Levéltitkok háborúban, békében
 
Semmi sem ápolja úgy a szépséget, mint a boldogság – mindez valóban érvényes a svéd Lasse Hallström új filmjére. De mielőtt elhinnénk, hogy a mozivászonra csak a jókedv termett, vegyük számba, mitől szenvednek a Kedves John! című filmben.  

 
   
FILM
Soha rosszabb Szemlét!
 
A 2010. február elején zajlott 41. Magyar Filmszemle Arany Orsó nagydíját a debreceni Hajdu Szabolcs nyerte, aki Bibliothéque Pascal című filmjével emellett megkapta a külföldi kritikusok által felajánlott Gene Moskowitz-díjat, a Diákzsűri nagydíját.
 

 
   
FILM
Pszichokatona álküldetésen
 
Paranormális képességekkel rendelkező, az elme erejével harcoló jedik küzdenek egy békésebb világért a Kecskebűvölőkben. A hippi-életérzésből merítő kiképzés egyik legtehetségesebb parafazonjaként George Clooney próbálgatja tudatalattijának erejét.
 

 
   
DVD
Kettős hatás
 
Szinte nincs olyan ember, aki ne vonzódna valamilyen szinte szégyelnivalóan gyermeteg dologhoz: legyen az nosztalgiát ébresztő tárgy, vagy egy hely, melyhez kötődik. Sokan vannak így kultfilmekkel is, melyek egyenesen ellenséges táborokra osztják a Föld lakosságát.
 

 
   
FILM
Nosztalgia-bérlet
 
A „Budapesti tizenkettő” filmjeiből válogatnak újra az Apolló mozi Art termében: filmvetítések, videobemutatók várják a diákokat és a művészfilm kedvelőket a Debreceni Ifjúsági Archív Filmklubban. A környezet ismerős, az árak barátságosak.
 

 
   
FILM
A menny ígérete
 
Szívszorító, látványos és drámai filmet készített az új évezred első évtizedének egyik amerikai bestselleréből a 2001 óta világhírű filmrendező, Peter Jackson. A Komfortos mennyország című regény filmváltozata mindvégig hű az író alapkoncepciójához.
 

 
   
FILM
Betervezetlen hiba
 
Új filmes műfajban próbálta ki magát Antal Nimród, aki a páratlanul sikeres Kontroll után egy horrort rendezett. A heist filmnek mondott Szállítmánynak most nagyobb a tétje, hisz a 25 millió dolláros büdzsé mellé a filmrendező kiváló színészgárdát is kapott.
 

 
DEOL > Kultúra > Film
  Nosztalgia-bérlet
 
Kele Csilla | 2010. március 23., 11:52
 
A „Budapesti tizenkettő” filmjeiből válogatnak újra az Apolló mozi Art termében: filmvetítések, videobemutatók várják a diákokat és a művészfilm kedvelőket a Debreceni Ifjúsági Archív Filmklubban. A környezet ismerős, az árak barátságosak – a szervezők délutáni vetítéssel kedveskednek a betérőknek. Szűk Balázs médiakommunikátorral a „hosszú 20. század” képeiből merítenek, a téma örökzöld: hit, kitartás, szerelem.
 
A sort Máriássy Félix filmje nyitotta nagy sikerrel március 19-én, legközelebb, március 26-án 14.30-tól a Hideg napok (1966) jön Debrecenben. Az időrendbe szervezett filmek VHS-DVD formátumban, jó minőségben szolgálják a gyűjtőket: a filmek után ankét, beszélgetés is várja az érkezőket. Szűk Balázs negyedik szemeszterben adja át a filmes rajongást a nézőknek: sajátos látásmódja, rögtönzött stílusa segít feltárni a történelmet. A kéthavi műsort megtaláljuk a mozi műsorfüzetében, a filmek látogathatók egyenként, de láthatjuk mindet az 1800 Ft-os bérlettel.
 
A márciust a Budapesti tavasz (1965) nyitotta meg – a háború elbeszélése ’56-ot is megidézte. Igaz, egy évtizednyi késéssel. Máriássy Félix arisztokrataként, rendkívüli műveltséggel került a filmes berkekbe: bátorságát, nyíltságát láthattuk a rendezésben. Mi tagadás, Szabó István is „innen tanul”, amikor a rombolás képeit, a pesti bérházakat megidézi filmjeiben, Ruttkai Évának pedig ez volt első ismert szerepe. A filmben Gábor Miklós tehetségével, Darvas Iván sármjával – orosz katonaként – szerepel, ’56-os börtönévei után a Szerelem (1970) főszerepe Makk Károly rendezésében csak később éri el. A Budapesti tavaszban láthattunk mindenkit, aki később vált nagy színésszé, és azokat is, akik már debütáltak filmben: a Tűzoltó utca képein ütköznek a szavak a jelenben.
 
– Hála Istennek a sematikus tablónak készült film Máriássy Félix kezébe került; a nagy látványok beolvadnak az apró képi világokba – érvel Szűk Balázs az ankétot vezetve – a családok, az árvák ábrázolása is árnyalt: megértjük a háborút az elvekben. A tíz évvel elkésett filmes rekonstrukció mindent pontosan újrajátszat, megismétel. A rendező minden filmjében ki meri mondatni, mi a magyar, a túlélés eszközeivel. Másik erénye, hogy finom hangolással visszafogottak a szerelmi jelenetek: az érett asszonyok szépségét mutatják meg.
 
A háború előszeléről mesél a következő film is március 26-án pénteken, Cseres Tibor regényéből a bácskai razziákat, visszaéléseket vitte színre Kovács András rendező. A film mára „tananyag”, többek közt Bara Margit, Darvas Iván, Latinovits Zoltán szereplésével: a nyom nélkül eltűnt háromezer fő okán mond a rendező és a néző ítéletet. Az újvidéki tisztogatás történetét rekonstruálhatjuk a pénteki filmben, a vésztörvényszék kegyetlenségét, a körülzárt városlakók legyilkolását ismerjük meg. A film emlékezik a későbbi áldozatokra is az elbeszélt történelemmel: a néhány évvel későbbi, ’44-45-ös megtorlás a hideg napok áldozatainál tízszer több embert érintett. A sötét múltat negyven évvel a film után, 2006-ban rehabilitálta csak a szerbiai parlament.
 
Témát vált és hangulatot a hetvenes évek: a Szindbád (1971) irodalmi adaptációként lett sokak kedvence. Krúdy bonvivánja a szépséget a nők bizalmában, a szerelemben éli meg, nem is beszélve a gourmand igényével filmezett örömökről a filmben. A századelős emlékek életre kelnek, a képköltemény lassú hömpölygése rögzíti az illatokat, a képeket. A férfiszólam mellett karakteres a filmben Dajka Margit játéka, és az élet megélése: a pillanatot követi Sára Sándor – ezúttal operatőrként –, hogy láttassa a szemérmet az elfogadásban és a kísértésben.
 
A sajátos naturalizmus máskor az ellentábort, a csődbe vitt kultúrát mutatja meg a nézőknek, Jeles András filmje a 80-as évek hangulatát előlegezi meg. A kis Valentino (1979) drámája egy sikkasztó fiú egyetlen napját mutatja be, átírva a goethei idézetet: „Semmi sem jelent többet egyetlen napnál” – még a filmidőben sem. A játékfilm érdekessége, hogy a modern technikában fekete-fehér filmet csinál, ráadásul kézikamerát használ az amatőr színészek mellett: érdeme a kísérletező filmnyelv. A rábízott pénz elherdálása fordulópont a közmunka kerülésben: élvezettel költi el a szövetkezeti pénzt a fiú a kóborlás közben. Camus regényeit és a film noirt idézik meg az idegenséggel, a rendező érzékenyen az oknélküliséget „hazai pályán” mutatja be.
 
A fiatalok lázadását Gothár Péter más aspektusból világítja meg: a Megáll az idő (1981) örökzöld beszólásokkal visz vircsaftot a nézők szívébe. A filmbéli Pierre lázadása a hangosbemondó elkobzásával sajátos élcet vitt a felvonulások pátoszába, színlelt erejébe – erre is kapunk példát a filmben: „Halló, halló, egy, kettő, három, nálatok jó a vétel?! Pierre vagyok! Éljenek a hülyék! Ne legyen semmi! Kámánlecctvisztegén! Legyetek jók! Blúberihil! Építőmunka, puszi! Le a csecsemőkkel! Éljenek a csajok! Sokat szenvedett földünk hittel és lelkesedéssel, hajrá egyedül! Magyarország-Anglia 6:3!” – hallhatjuk majd a „hívószavakat” a vetítésen.
 
Azóta a filmen generációk nőttek fel, Pierre lázadása többek életében vált jelentésessé időközben. S az idő bár lelassul, de nem áll meg, Az én XX. századom (1988) fogalmazza újra a kliséket Enyedi Ildikó filmjében. A különös hangulat letaglózta a bírákat és a nézőket: a rendezőnő tarolt a díjak, elismerések közt a filmmel. Három díj a hazai filmszemlén, Arany Kamera Cannes-ból a fiatal pályakezdőnek: a századforduló szilveszterétől indulva a sorozat utolsó művével tér vissza a kezdetekhez.
 
A Debreceni Ifjúsági Archív Filmklub programja 2010 első felében:
 
2010. március 19. Máriássy Félix: Budapesti tavasz (1965)
2010. március 26. Kovács András: Hideg napok (1966)
2010. április 9. Huszárik Zoltán: Szindbád (1971)
2010. április 16. Jeles András: A kis Valentino (1979)
2010. április 23. Gothár Péter: Megáll az idő (1981)
2010. május 7. Enyedi Ildikó: Az én XX. századom (1988)
 
Kapcsolódó cikkeink:
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.0088260173797607 másodpercig tartott.