DEOL > Kultúra
 
A mester és munkái
 
Harmati Edina | 2010. április 02., 13:56
 
Hagyományaink, népi kultúránk megőrzése és átörökítése nemzedékről nemzedékre minden ember feladata. Napjainkban számos magyarországi alkotó munkálkodik azon, hogy népi mesterségeink ne vesszenek a feledés homályába. Hazánk egyik kiemelkedő népi iparművésze a balmazújvárosi Mihalkó Gyula kalapos mester, kinek munkáiból a Múltidéző mesterségek rendezvénysorozatban a Tímárházban látható kiállítás.
 
A kiállított darabok aprólékos munkával készülnek. Mihalkó Gyula először a gyapjút szálljaira veri, majd pedig összegyúrja. A pontosan kimért gyapjút kétfelé veszi, majd egy fakpónak (húrral ellátott, alakja akár a gordonka) nevezett szerszámmal fellazítja őket és a fakba ereszti. Egy pásztorkalap négy fakból készül el. A négyből előbb kettőt, majd a kettőből egy kalapot állít össze filcolással és nemezeléssel. Az elkészült tompot (kalap számára szabott nemezdarabok) ezután két órahosszáig kell forró vízben gyúrni, melynek hatására a gyapjú összemegy és sűrűsödik. A begyúrt tompot formára húzza, azután jön a szárítás és a festés fázisa, melyet aztán ismét a szárítás követ. A keményítés, a formázás, a vasalás majd a bevarrás és a díszítés után készülnek el véglegesen a hortobágyi csikós, hortobágyi juhász, bihari juhász, hortobágyi gulyás, hortobágyi bojtár, kun csikós kalapok és a juhász süvegek.
 
A kalapkészítés mestersége a Mihalkó családban tradícióvá vált. A 2006-ban Magyar Kézműves Remek-díjában részesült Mihalkó Gyula apja és nagyapja is kalapkészítéssel foglalkozott. A család a XX. század elején települt át Zemplén megyéből Balmazújvárosba. Mihalkó Zoltán, a kiállító édesapja 1924-ben született, s 1939-ben lett kalaposinas, a szakma fortélyait édesapja, Mihalkó János műhelyében leste el. Az általa készített csikós, gulyás juhász és kanász kalapoknak nagy keletje volt a pásztorok, népiegyüttesek, tánccsoportok, múzeumok, gyűjtők, hazai és külföldi turisták körében. Mihalkó Zoltánt 1975-ben „Szocialista Kultúráért” érdeméremmel tüntették ki, majd 1976-ban megkapta a népi iparművész címet, 1980-ban pedig „A népművészet mestere” kitüntetést. A Déri Múzeum és a Balmazújvárosi Helytörténeti Múzeum máig őrzi alkotó korszakának legjelentősebb darabjait.
 
Mihalkó Gyula 12 évesen készítette el első kalapját édesapja segítségével. Fiatal korától kezdve járt családjával a különböző vásárokra. 16 éves korára sajátította el a pásztor- és viselőkalapok készítését. Munkáit az 1880-as évek technikájával készítette saját kezűleg.
 
A középiskola elvégzése után a debreceni Biogal Gyógyszergyárban alkalmazottja lett. Miután 1971-ben megnősült, a Nagyhegyesi Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben helyezkedett el. A kalap készítését azonban továbbra is igazi hivatásának tekintette és örömmel segédkezett nagybátyja, Mihalkó Zoltán kalapos műhelyben. Az 1970-es évektől kezdve szakmailag folyamatosan tovább képezte magát. Megszerezte az ív- és lánghegesztő, majd a víz-, gázkészülék szerelő szakmát, végül elvégezte a Gépipari Technikumot is.
 
Az 1993-ban Kft.-vé alakult termelőszövetkezetben 1998-ig ágazatvezetőként dolgozott.
 
Balmazújvárosban 1997-ben készítette el saját műhelyét fiával, Gyulával, valamint ugyanebben az évben a Hajdú-Bihari Népművészeti Egyesület tagja lett. Számos díjjal büszkélkedhet. 1999-ben megszerezte a Népi Iparművész címet, illetve a „Kézműves Remek” pályázaton második helyezést ért el alkotásával. Az elismeréssel minden évben azokat a művészeket tüntetik ki, akik munkájuk által méltón képviselik a magyar kézművesség múltját a modern világban. 2003-ban megkapta A Népművészet Mestere elismerést, 2004-ben Király Zsiga-díjjal, tavaly pedig Kölcsey Ferenc-díjjal jutalmazták. 2004-2005 között Balmazújvároson édesapja műhelyének helyén megépítette a Népművészeti Alkotóházat. Álma, hogy fia, Gyula által a Mihalkó-féle pásztorkalap-készítés az utókor számára is fennmaradhasson. 
 
(Mihalkó Gyula kalaposmester munkái 2010. április 16-ig, hétköznapokon 10-től 17 óráig, szombatonként 10-től 14 óráig tekinthetők meg a debreceni Tímárházban.)
 
Kapcsolódó cikkeink:
 
Kapcsolódó linkek:

© DEOL - minden jogfenntartva