Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Lemezkritikák és -ismertetések
  

 
   
ZENE
Marsbéli próféciák
 
Színészként kezdte, tagja volt a Harcosok klubjának, egy ideje pedig gitárral a kezében folytatja. Jared Leto szenvedélyesen énekel a 30 Seconds To Mars harmadik, némi engedélyezett hangulatszínezőkkel (kórusok, szintetizátorok) dúsított albumán is.
 

 
   
ZENE
Emlékezetes
 
A Lux együttes megalakulásának negyvenéves jubileumán a teljesség igénye nélkül felidézte múltját és vadonatúj, napi aktualitású számokkal is meglepte az őket ünneplő közönséget. A rock debreceni öreg rókái a napokban kapnak Pro Urbe díjat.
 

 
   
ZENE
Ütős koncert
 
Az ütőhangszeres Toldi Éva, akit többek közt dzsesszegyüttesekből ismerhetünk, lelkes tanítványaival tanórákon kívül is foglalkozik; ha kell, még át is írja az órára bevitt kedvenceket. A Ritmico csoport a debreceni jazzbarátoknál vendégeskedett legutóbb.
 

 
   
ZENE
„Magyarországról jövök a karavánommal”
 
A bravúros Paco de Lucía, a spanyol gitár nagymestere adott koncertet március 27-én a Főnix Csarnokban. A flamenco-dzsessz világhírű képviselője a koncert előtt a Deol.hu kérdésére elárulta, felelősséget érez a flamenco jövője iránt.
 

 
   
ZENE
Alice Kottaországban
 
A kócos Tim Burton kissé beteges képi világához nem nehéz zenéket társítani. Alice-feldolgozása nyomán rögtön két filmzene lemez is született. Mi az Almost Alice címen futó korongot ragadtuk magunkhoz. Divatos rock és alternatív zene sok gitárral.
 

 
   
JAZZ
Virtuóz flamenco
 
Az immár 63 éves spanyol gitáros, Paco de Lucía neve összeforrt az igényes, akusztikus muzsikával. Szólóban és más legendás gitárosokkal is gyakran lépett fel eddig, de mostanság leginkább flamenco zenekarával turnézik. A Főnix Csarnokban március 27-én játszik.
 

 
   
JAZZ
Hölgykoszorú
 
Rhoda Scott harmincöt év után érkezett ismét Debrecenbe és töltötte meg a Kölcsey Központ nagytermét. A Hammond-orgona hetvenkét éves, ám igen fiatalos amerikai-francia – és kicsit már magyar – mestere két kiváló hölgy zenésztárssal adott nagysikerű koncertet.
 

 
   
ZENE
Mestermunka
 
Latin világot varázsolt a téli debreceni éjszakába a két gitárfenomén: Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor, illetve vendégük, az ütőhangszeres Horváth Kornél. A zenét évek óta ismerem, hallgatom, szeretem, de élőben még nem volt szerencsém a virtuózokhoz. 

 
   
ZENE
Retronome pontossággal
 
A rockerek lassan felélednek a szokásos év eleji punnyadásból. Kedvező hír számukra, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek zenéit feldolgozó és abból táplálkozó Retronome zenekar február 26-án fellép a Sikk Music Caféban. Vendégük a Stormraiser.
 

 
DEOL > Kultúra > Zene
  Emlékezetes
 
Héty Péter | 2010. április 09., 12:28
 
A Lux együttes alapítását nehéz pontos dátumhoz kötni. A csapat tagjai mindenesetre úgy döntöttek, hogy 2010 áprilisában érkezett el megalakulásuk kerek évfordulója. Az eltelt négy évtized alatt – bár több országos sikert is elértek – leginkább a debreceni koncertjárók ismerték őket. Kompromisszumoktól mentesen saját útjukat járták, ám a szocialista időszakban nem kaptak sok lehetőséget. Mint mondják, később már szabadon megvalósíthatták volna elképzeléseiket, ám az addigi politikai diktatúrától az üzleti vette át a hatalmat, ami szintén nem túl kegyes azokkal, akik nem a pénztermelést, hanem az értékteremtést tűzik ki célul. Szövegeik ma is társadalom-kritikusak, szellemi- és emberi értékeket hordoznak, muzsikájuk pedig kiváló hangszeres gyakorlatról tesz tanúbizonyságot.
 
Az egykori tinédzserek – köztük az alapító Tikász, Pikó, Felkai triumvirátus  és a Szalai testvérek – 1968-ban egy gálaest erejéig álltak össze, majd az akkor titokban hallgatott Radio Luxemburg adása alapján a Lux nevet kapták, mely fényt is jelent. A következő évben a Kinizsi Söröző étlapjára megfogalmazták az alapítók „dekrétumukat”: innentől datáljuk a progresszív rock muzsikájával népszerűvé vált csapat hivatalos történetét. Az első országos siker a Juhász Ferenc eposzára komponált A halottak királya volt, melyet a rádió is többször játszott 1972-ben. Az évforduló alkalmából, 2010. április 2-án tartott koncertjükön ez is felcsendült újra.
 
Az egyre népszerűbb csapat 1974-től a Pedagógus Művelődési Ház forró hangulatú estéit, az Ifjúsági Házban, a MÁV Járműjavító művelődési otthonában és más helyeken folytatta, végig járva szinte valamennyi koncerthelyet Debrecenben és környékén. Jómagam is emlékszem egyik első serdülőkori rockzenei élményemre – az akkor már a Panta Rheiben zenélő Szalai testvérek szabadtéri fellépése mellett – egy Víg moziban tartott Lux koncertre. Ha nyitottabb közegben zenélhettek volna, országos sikereket is elérhettek volna. 1973-ban Komjáthy György azonban elutasította első lemezük demóját, mely alapján húsz év múlva – Csiba Lajos jóvoltából – született meg első korongjuk, aminek akkor már a slágermúzeumban, az Omega és más kortársak művei között kellett volna szerepelnie, de dobozban maradt legalább tíz másik lemezre elegendő felvételük is.
 
Jócskán volt tehát miből válogatniuk a mostani koncertre, arról nem is beszélve, hogy ma is aktívak, így friss mondanivalójú, új számokat is kaptunk, de néhány régen is ritkán játszott darabot is hallhattunk. Legfrissebb szövegeik is a szellemi, természeti és emberi értékek védelmében szólnak. Dzsessz-rock műsorukkal a Debreceni Jazz Napokon is felléptek 1979-ben, amit egy lengyel turné is követett, de ezt a korszakot a negyvenéves jubileumon nem idézték fel. A kemény rock kapta inkább a főszerepet, blues-os és progresszívebb korszakaikból szemezgettek a teljesség igénye nélkül. A programból vélhetően összetettsége miatt maradt ki egyik legemlékezetesebb, nyolcvanas évekbeli munkájuk, az Atlantisz című rock-szvit.
 
A nyolcvanas évek végén Elvis házasságon kívüli fiának kísérő zenekara is voltak annak hazai turnéján, melyről talán a Debreceni Városi Televízióban is porosodik valahol egy fél órás felvétel. A mostani koncertet viszont az Alföld Televízió rögzítette a legmodernebb technikával, és műsorra is tűzi a későbbiekben. A város könnyűzenei életének több ismert tagja járt a „Lux-iskolába”, akik közül néhány már az est első felében is színpadra lépett. A koncert talán legsikeresebb része a második blokkot nyitó Ethnosphera című lemezükről megidézett, a Szeredás tagjaival közös számaik voltak. Csak ebben a blokkban nem szerepelt Felkai.
 
A jelenlegi felállás az alapítók triójaként működik, melyben Felkai Miklós és Tikász Sándor basszus- és szólógitáron is virtuózan játszottak duplanyakú hangszereiken, valamint Pikó Sándor dobolt – és a Kicsi nővér című vadonatúj számban szájharmonikázott is. Tulajdonképpen hozzájuk tartozik a régi társ Makranczi Béla énekes is, aki kitűnő hangjával ismét örömteli perceket szerzett a közönségnek. A régi időkből a legtöbb muzsikus a gyakran változó basszusgitárosi poszton vendégszerepelt (Nagy Istók László „Zicsi”, Gombos Géza, Dobó Gyula, Méhes János), de mindvégig csendesen a háttérben ritmusgitározott Létmányi István is. Kiss Sándor és Hegedűs Sándor mellett pedig időnként Felkai is billentyűzött egy kicsit.
 
A Kölcsey nagyterme dübörgő rock muzsikájuk során átment a szilárdsági teszten is. Különösen a nagyobb lélegzetű Ólomlepke sikerült igen masszívra, Pikó dupla lábgépével, dupla basszusgitáros szólóval. Voltak azért bluesosabb, balladisztikusabb és líraibb szerzemények is, elsősorban Tikász és Felkai énekével. A zárásra hagyott rock and rollosabb nóták végül igazán feldobták a hangulatot. A zömében a zenészekkel együtt őszülő közönséget is sikerült egy kicsit megénekeltetniük az Északi szél című régi számban. Az immár Pro Urbe díjas zenészek igazán emlékezetessé tették ezt a jubileumot.
 
Kapcsolódó cikkeink:
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.018404960632324 másodpercig tartott.