Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Kritikák és ismertetések
Filmkritikák és -ismertetések
Lemezkritikák és -ismertetések
 

 
   
KULTÚRA
Mongólia karnyújtásnyira
 
Mi az a bódz és mit jelképez a két hal Mongólia zászlaján? Miért öltöztették fiúruhába a lányokat, s lányruhába a fiúkat a hagyománytisztelő mongolok? A Többkultúrájú Családok Egyesületének februári programján Dzsingisz kán népére vetült fény.
 

 
   
KULTÚRA
Fátyol mögött
 
Az európai nők számára ismeretlen és szokatlan világ tárult a Turmalin Ház látogatói elé azon a rendezvényen, ahol a vendég, Parvaneh Farid ismertette meg a hallgatósággal az iráni nők életét, kiknek múltja, jelene és jövője megannyi fájdalmat rejt magába. 
 

 
   
FILM
Egy kisember nagy utazása
 
Frank Goode (Robert De Niro) nyugdíjas kábelgyári munkás megözvegyül, s mivel a gyerekek önállóan élnek, szerte a hazában, nemigen marad neki más társaság, mint a kiskert dísznövényei és az orvos. Kirk Jones Giuseppe Tornatore ’90-es mozijából indult ki.
 

 
   
KULTÚRA
Fiume – magyar szemmel
 
A Szabad Európa Rádió egyik korábbi munkatársa ajánlotta fel közszemlére a családi ereklyéket. Lakner Lajos múzeumigazgató úgy fogalmazott, hogy a Déri Múzeum szeretné bemutatni a Fiuméhoz kötődő pluralitást a horvát-magyar együttműködés jegyében.
 

 
   
KULTÚRA
Három nap Kazinczy társaságában
 
A nyelvújító Kazinczy Ferenc leszármazottja Svédországból érkezik Debrecenbe, hogy részt vehessen a felmenője emlékének szentelt háromnapos tudományos konferencián. Az egyetemen tartandó tanácskozás érdekes kulturális programokkal egészül ki.
 

 
   
KULTÚRA
„Nyilvános önképzés”
 
Író, költő, publicista, irodalomtörténész, főiskolai docens és elsősorban családapa. Mindennapjairól, munkásságáról, egyszemélyes folyóiratáról, valamint annak különszámáról volt szerencsém beszélgetni egy nagybetűs egyéniséggel, Vitéz Ferenccel.
 

 
   
KÉPZŐMŰVÉSZET
A megváltás szakrális és profán gesztusai
 
Miként gondolkodik a modern ember a bűnökről, a bűnösségről, a megtisztulásról, a halálról és az újjászületésről? A stációkra osztott, dramatikus ívet felrajzoló Messiások című tárlatot Heller Ágnes filozófussal járhattuk végig.
 

 
   
KULTÚRA
Mesterségek dicsérete
 
Ifjú kézművesek munkáiból nyílt országos kiállítás Debrecenben, a Belvárosi Közösségi Házban rendezett VIII. Vándorlegény Konferencián, lehetőséget teremtve a hagyományos kézművességgel foglalkozó fiataloknak a bemutatkozásra és megmérettetésre.
 

 
DEOL > Kultúra
  Fátyol mögött
 
Harmati Edina | 2010. április 29., 12:22
 
Az európai nők számára ismeretlen és szokatlan világ tárult a Turmalin Ház látogatói elé egy péntek délutáni programon. A vendég, Parvaneh Farid tanulságos és elgondolkodtató előadása betekintést engedett az iráni nők életébe, kiknek múltja, jelene és jövője megannyi fájdalmat rejt magába. Hogyan élnek nőtársaink az iszlám világ törvényeinek fogságában? Honnan merítenek erőt, s bátorságot? Hogyan élik meg nőiségüket egy férfiak által uralt világban?
 
A nyugati nők számára természetes dolog az, hogy szabadon rendelkezhetünk testünkkel, magunk dönthetünk öltözködésünkről, párkapcsolatainkról, hétköznapi dolgainkról. Ezért is volt olyan érdekes a Nőiség és nőiesség keleten és Európában című előadás, mely során megismerhettük az iszlám nők történelmét egy iráni születésű, ma homeopataként dolgozó orvosnak, Parvaneh Faridnak köszönhetően, aki több személyes történetet is megosztott a résztvevőkkel. Az orvosnő öt lánytestvérével és egy bátyjával nőtt fel Iránban, s már kislányként érezte, hogy a férfiak élveznek elsőbbséget a társadalomban. Tudta, hogy bátyjára különösen vigyázni kell, hiszen ő volt a herceg a családban. Fiatalkorában – a muszlin törvényeknek megfelelően – neki is kendőt kellett hordania, még sportoláshoz is. Azok a lányok, akik akárcsak egyetlen tincsüket is láttatni engedték, törvény elleni bűntettet követtek el. Parvaneh Farid elmondta, hogy ma is megkövezik azt nőt, aki házasságtörést követ el. S hogy hogyan bizonyítják rá a bűnt? Elegendő, ha két férfi tanúskodik a nő ellen, s így a nőt egyértelműen bűnösnek tekintik. Mindig a nő a hibás. De hol van itt a logika? – tette fel a kérdést Parvaneh Farid.
 
Mint megtudtuk, az iráni nők időről időre felemelték szavukat az elnyomás ellen. Tahirih (1814-1852) például városról városra járva arra bátorította az asszonyokat, hogy mondjanak ellent. A nőknek az ő korában még beszélgetniük sem volt szabad a férfiakkal. Tahirih tragikus halált halt: saját sálával fojtották meg. Marina Nemat Adjátok vissza az életemet című könyvében fedett fel súlyos titkokat a muszlin világról. Nemet a nyolcvanas években 17 évesen került fogságba, mivel nem értett egyet azzal, hogy matematika órán is a vallásról kell beszélgetni. Kiment az osztályteremből, s mindenki követte őt, ami miatt vezetőnek bélyegezték és börtönbüntetésre ítélték. Viszontagságos úton azonban sikerült elmenekülnie Iránból, s ma Kanadában él magyar származású férjével. Könyve megannyi nőnek adott reményt és erőt.
 
Parvaneh Farid debreceni egyetemistaként találkozott egy perzsa fiúval, aki a férfi és a női egyenjogúságban hitt, s abban, hogy a családban a lánynak kell elsőbbséget kapnia, hiszen a nők a jövő generációjának nevelői. A fiú által ismerkedett meg a XIX. században Perzsiában alapított bahá’í vallással. A bahá’í követői az emberiség egységét hirdetik, a faji, társadalmi és vallási diszkrimináció ellen küzdenek. Az alapító, Bahá’u’lláh szerint a nőket és a férfiakat ugyanolyan jogok illetik meg, ám az egyenjogúságért a nőknek meg kell küzdeniük. Amikor ezt elérik, „előtérbe kerülnek azok a tulajdonságok, amelyekben a nő az erősebb: értelmi frissesség, intuíció, szeretet és szolgálat. Ebből adódóan a következő kor kevésbé lesz férfias, és jobban átfogják hatni a nőies vonások…”  Parvaneh Farid maga is felvette ezt a vallást, melyben legbelül, szíve mélyén már évek óta hitt.
 
Ma Magyarországon is létezik bahá’í közösség, mely számos programmal küzd a gyengébbik nem érdekeiért. Az egyik ilyen kezdeményezés a hátrányos helyzetű nők megsegítésére létrehozott Mesélő Édesanyák Projekt. A csoportban gátlások nélkül, meghitt környezetben beszélgethetnek érzéseikről az édesanyák, akik minden héten egy meséskönyvet kapnak ajándékba, amit gyermekeiknek is hazavihetnek. A program által nemcsak szellemileg és lelkileg gazdagodnak, hanem a foglalkozásoknak hála ők is érezhetik, hogy fontos részei a társadalomnak.
 
Miért olyan nehéz nőnek lenni, holott nőiségünk biológiailag is kódolva van? – tette fel a kérdést az orvosnő. Agyunk bal és jobb féltekéje a társadalom férfi és női oldalát jelképezi. A bal a férfiasságot, a logikát, a tárgyias világot jelenti, a jobboldalon pedig az érzelmek és az intuíciók összpontosulnak. A nőiség itt teljesedik ki. Azonban Parvaneh Farid munkája során szembesült azzal, hogy nem a jobboldali az ideál. Egyik marketinges páciense példáját említette annak alátámasztására, hogy bizony a nőknek át kell alakulniuk, „férfiakká kell válniuk”, hogy helyt tudjanak állni a mai nyugati civilizációkban. Maszkot kell viselniük, hogy eltakarják nőies énjüket. Ez az európai nők fátyla.
 
Kapcsolódó cikkeink:
 
Kapcsolódó linkek:


 
 
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.0156569480896 másodpercig tartott.