Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Filmkritikák és -ismertetések
 

 
   
FILM
Sablonos szinglimese
 
Az erőltetett helyzeteket a Minden kút Rómába vezet című filmben a színészi játék sem kompenzálja. Josh Duhamel (Nick) semmi emlékezetessel nem lepi meg nézőjét, Kristen Bell (Beth) pedig egyetlen szemszögből sem tűnik különleges karakternek.
 

 
   
FILM
Filmklub a Tepsiben
 
Beretvás Gábor fejébe vette, hogy újabb színfolttal gazdagítja a debreceni filmes élet palettáját, filmklubot szervez tehát, amely, saját alkatához illően, legalább annyira szól a társas élet ápolásáról, mint a filmek iránti szenvedélyről.
 

 
   
ZENE
Levéltitkok háborúban, békében
 
Semmi sem ápolja úgy a szépséget, mint a boldogság – mindez valóban érvényes a svéd Lasse Hallström új filmjére. De mielőtt elhinnénk, hogy a mozivászonra csak a jókedv termett, vegyük számba, mitől szenvednek a Kedves John! című filmben.  

 
   
FILM
Soha rosszabb Szemlét!
 
A 2010. február elején zajlott 41. Magyar Filmszemle Arany Orsó nagydíját a debreceni Hajdu Szabolcs nyerte, aki Bibliothéque Pascal című filmjével emellett megkapta a külföldi kritikusok által felajánlott Gene Moskowitz-díjat, a Diákzsűri nagydíját.
 

 
   
FILM
Pszichokatona álküldetésen
 
Paranormális képességekkel rendelkező, az elme erejével harcoló jedik küzdenek egy békésebb világért a Kecskebűvölőkben. A hippi-életérzésből merítő kiképzés egyik legtehetségesebb parafazonjaként George Clooney próbálgatja tudatalattijának erejét.
 

 
   
DVD
Kettős hatás
 
Szinte nincs olyan ember, aki ne vonzódna valamilyen szinte szégyelnivalóan gyermeteg dologhoz: legyen az nosztalgiát ébresztő tárgy, vagy egy hely, melyhez kötődik. Sokan vannak így kultfilmekkel is, melyek egyenesen ellenséges táborokra osztják a Föld lakosságát.
 

 
   
FILM
Nosztalgia-bérlet
 
A „Budapesti tizenkettő” filmjeiből válogatnak újra az Apolló mozi Art termében: filmvetítések, videobemutatók várják a diákokat és a művészfilm kedvelőket a Debreceni Ifjúsági Archív Filmklubban. A környezet ismerős, az árak barátságosak.
 

 
   
FILM
A menny ígérete
 
Szívszorító, látványos és drámai filmet készített az új évezred első évtizedének egyik amerikai bestselleréből a 2001 óta világhírű filmrendező, Peter Jackson. A Komfortos mennyország című regény filmváltozata mindvégig hű az író alapkoncepciójához.
 

 
   
FILM
Betervezetlen hiba
 
Új filmes műfajban próbálta ki magát Antal Nimród, aki a páratlanul sikeres Kontroll után egy horrort rendezett. A heist filmnek mondott Szállítmánynak most nagyobb a tétje, hisz a 25 millió dolláros büdzsé mellé a filmrendező kiváló színészgárdát is kapott.
 

 
DEOL > Kultúra > Film
  Trója
 
(wiedemann) | 2004. május 18., 13:46
 
Ha az Iliászt a csodálatos időmértékes verselésért, a dactilusok és trocheusok váltakozásáért vagy az olyan homéroszi jelzőkért szeretjük, mint amilyen a „görbeeszű” vagy a „magashajú”, akkor ne keressük a moziban a Tróját. Wolfgang Petersen legújabb filmje ugyanis az Iliász szereplőit motiváló érzelmekre koncentrál.
 
Az utóbbi húsz-harminc év mozi termésének ismeretében tudjuk, hogy a filmkészítők számára ma is kimeríthetetlen forrásul szolgálnak az ókor fordulópontjait jelentő csaták, az olyanok mint a marathoni, mely Miltiádész dicsőségét hirdette, vagy éppen a szalamiszi, mely szintén görög győzelemmel zárult a hatalmas perzsa hajóhad ellenében. Wolfgang Petersen és forgatókönyvírója egy jóval korábbi hadieseménynek állít emléket a Trójában: a mükénei kor (i.e XVI – XIII. század) utolsó nagy görög vállalkozásának, a több mint tíz éven át húzódó trójai háborúnak. A Trója alapjául az egyik homéroszi hősköltemény, az Iliász szolgált, mely a háború végső ütközeteibe enged bepillantást, miközben a főhős Akhilleusz egyéni küzdelmét is láttatja. A nemzetközi koprodukció eredményeként készült film egy talán túlságosan is kerek történetet tálal, minden szálat elvarr, ám hangulatában képes visszaadni a mükénei kor jelentette eszményített hőskort, melynek legnagyobb alakjait az utókor különbnek hitte későbbi korok embereinél. A forgatókönyvíró David Benioff ügyelt arra is, hogy az Iliászban foglaltak szerint ábrázolja Akhilleusz és a közösség viszonyát, melyben akkor következik be válság, amikor a hős éktelen haragra gerjed és tetteit ennek az érzelemnek rendeli alá, kockáztatva azt, hogy hírnevének tekintélye rendül meg ezáltal. Az egyensúly akkor áll helyre, amikor győz az emberiesség: Akhilleusz átadja a meggyilkolt Hektor holttestét a trójai királynak, Priamosznak.
 
A Trója Akhilleusz bemutatásával kezdődik, aki Agamemnón zászlaja alatt fél perc alatt rendez egy határmenti konfliktust, miközben nem titkolja az öntelt és hajlíthatatlan Agamemnón iránt táplált ellenszenvét. Később, hosszas tépelődés után csatlakozik a Trója ellen induló, Agamemnón vezette görög armadához, amely a Parisz által elrabolt Helenéért indul a harcba. Akhilleusz a mürmidónok élén magával viszi unokatestvérét, Patrokloszt is, akinek minden vágya, hogy kamatoztathassa Akhilleusztól megszerzett tudását. A partraszállás lenyűgöző képsorai hozzák lendületbe a filmet, kitágul a tér, izzik a levegő és szinte tapintható az akhájok elszántsága. Az orr-és arcvédővel ellátott bronz sisakokon, a mellvérteken és a nehéz bronzpajzsokon megcsillan a napfény, és kezdetét veszi a harc, melyben újabb és újabb emberi drámák bontakoznak ki. Wolfgang Petersen az isteneket és az olimposzi cselszövéseket száműzte a filmből, arra késztetve bennünket, hogy a szereplők tettein és érzelmein keresztül lássunk bele a történetbe.
 
David Benioff leegyszerűsített forgatókönyvében, mely Hollywoodra szabott lekerekítésekkel él, hiába is keresnénk a pontos megfeleléseket, például Briszéisz kilétére, vagy Agamemnón halálára vonatkozóan. Benioff érezhetően arra figyelt, hogy kiegyensúlyozott jellemrajzot adjon akhájokról és a trójaiakról, hisz az eszményített hőskor kulcsszereplőinek renoméját ma sem tépázhatjuk meg öntörvényűen. A film – minden patetikussága ellenére – megindító és grandiózus, ám korántsem vet fel olyan komplex problémákat, mint pl. a Gladiátor. Fantasztikus díszleteivel és ráérősen építkező cselekményével közelebb áll egy felnőtt meséhez, mint egy valóságos történethez.
 
Trója (Troy) - Színes, amerikai film (2004)
Szereplők: Brad Pitt, Eric Bana, Orlando Bloom, Brendan Gleeson, Brian Cox, Diane Kruger, Julie Christie, Peter O’Toole, Saffron Burrows, Sean Bean
Írta: David Benioff
Rendezte: Wolfgang Petersen
Játékidő: 163 perc


 
 
Értékelje a cikket 1-től 5-ig:
A cikk osztályzata az eddigi szavazatok alapján:
4.26
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.011281967163086 másodpercig tartott.