Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Lemezkritikák és -ismertetések
  

 
   
ZENE
Marsbéli próféciák
 
Színészként kezdte, tagja volt a Harcosok klubjának, egy ideje pedig gitárral a kezében folytatja. Jared Leto szenvedélyesen énekel a 30 Seconds To Mars harmadik, némi engedélyezett hangulatszínezőkkel (kórusok, szintetizátorok) dúsított albumán is.
 

 
   
ZENE
Emlékezetes
 
A Lux együttes megalakulásának negyvenéves jubileumán a teljesség igénye nélkül felidézte múltját és vadonatúj, napi aktualitású számokkal is meglepte az őket ünneplő közönséget. A rock debreceni öreg rókái a napokban kapnak Pro Urbe díjat.
 

 
   
ZENE
Ütős koncert
 
Az ütőhangszeres Toldi Éva, akit többek közt dzsesszegyüttesekből ismerhetünk, lelkes tanítványaival tanórákon kívül is foglalkozik; ha kell, még át is írja az órára bevitt kedvenceket. A Ritmico csoport a debreceni jazzbarátoknál vendégeskedett legutóbb.
 

 
   
ZENE
„Magyarországról jövök a karavánommal”
 
A bravúros Paco de Lucía, a spanyol gitár nagymestere adott koncertet március 27-én a Főnix Csarnokban. A flamenco-dzsessz világhírű képviselője a koncert előtt a Deol.hu kérdésére elárulta, felelősséget érez a flamenco jövője iránt.
 

 
   
ZENE
Alice Kottaországban
 
A kócos Tim Burton kissé beteges képi világához nem nehéz zenéket társítani. Alice-feldolgozása nyomán rögtön két filmzene lemez is született. Mi az Almost Alice címen futó korongot ragadtuk magunkhoz. Divatos rock és alternatív zene sok gitárral.
 

 
   
JAZZ
Virtuóz flamenco
 
Az immár 63 éves spanyol gitáros, Paco de Lucía neve összeforrt az igényes, akusztikus muzsikával. Szólóban és más legendás gitárosokkal is gyakran lépett fel eddig, de mostanság leginkább flamenco zenekarával turnézik. A Főnix Csarnokban március 27-én játszik.
 

 
   
JAZZ
Hölgykoszorú
 
Rhoda Scott harmincöt év után érkezett ismét Debrecenbe és töltötte meg a Kölcsey Központ nagytermét. A Hammond-orgona hetvenkét éves, ám igen fiatalos amerikai-francia – és kicsit már magyar – mestere két kiváló hölgy zenésztárssal adott nagysikerű koncertet.
 

 
   
ZENE
Mestermunka
 
Latin világot varázsolt a téli debreceni éjszakába a két gitárfenomén: Tátrai Tibor és Szűcs Antal Gábor, illetve vendégük, az ütőhangszeres Horváth Kornél. A zenét évek óta ismerem, hallgatom, szeretem, de élőben még nem volt szerencsém a virtuózokhoz. 

 
   
ZENE
Retronome pontossággal
 
A rockerek lassan felélednek a szokásos év eleji punnyadásból. Kedvező hír számukra, hogy a hetvenes-nyolcvanas évek zenéit feldolgozó és abból táplálkozó Retronome zenekar február 26-án fellép a Sikk Music Caféban. Vendégük a Stormraiser.
 

 
DEOL > Kultúra > Zene > Jazz
  Gyökerek, profizmus, szín és lélek
 
Héty Péter | 2004. szeptember 13., 14:30
 
Az idei, 33. Debreceni Jazznapok – az immár évtizedes, helyét nem találó periódus után – a fesztivál legújabb kori történetének ígéretes nyitányaként könyvelhető el. Mindenképpen dicséretes az ingyenessé tétel – a publikum nevében reménykedünk ennek folytatásában–, és az új helyszín is jónak tűnik piknik jellegű hangulatával.
 
Az egyetlen gond az időpont megválasztásával és ebből eredően az időjárással volt. A szabadtéri helyszínen, a meglepően hideg, kora őszi idő bizony komoly vacogásra késztette az esti koncertek közönségét és a zenészeket egyaránt. Ennek ellenére és a zenészek dicséretére kitartott a publikum, sőt az egyik legforróbb hangulatú koncertet a leghidegebb időpontban hallhattuk.
 
A jövőre vonatkozóan elhangzott a fesztivált követően, annak kuratóriumi elnökétől a lehetséges nyári időpont, de megkérdőjelezte ezt az egyetemisták távollétére hivatkozva. Tisztelt Alpolgármester Úr! Sajnos tudomásul kell venni, hogy a mai egyetemisták nem a hetvenes évekbeli fiatalok, így ők már sokkal inkább diszkókba járnak tisztelet a kivételnek , mint jazzmuzsikát hallgatni, tehát rájuk nem lehet ezt a fesztivált alapozni! Sokkal inkább az egykori közönségre, akik ma már munkájuk, családjuk miatt inkább nyáron tudnak lazítani, ha egyáltalán az anyagiak engedik talán ezért is fontos az ingyenesség. A mostani közönség összetétele is jól mutatta ezt. Persze az is fontos, hogy így azok a fiatalok (pl. a törzsközönség gyermekei) is eljöhettek, akik esetleg érdeklődés híján belépővel nem tették volna meg, és belekóstolva ennek a muzsikának az ízébe, talán a későbbi rajongókká is válhatnak. A fesztivál kiegészítő rendezvényei is remekül szolgálhatták ezt a célt, különösen a megnyitók ismeretterjesztő jelege, érdemes lesz ezt is folytatni!
 
De ejtsünk szót a legfontosabbról, a muzsikáról is, bár azt leginkább hallani kellett! New Orleans sajátos helyet foglal el ebben a műfajban. Szülőhelyként nehéz lehet az ottani zenészeknek túllépni a hagyományápolás kötelezőérvényű bűvkörén. A fellépőkön ez egy kissé érezhető is volt, bár zenészi képességeik egy pillanatra sem voltak megkérdőjelezhetőek. Volt, aki megfelelő eleganciával hozta a stílust. Dr. Michael White klarinétos ennek remek példája. Külön büszkeségünk lehet, hogy a Debreceni Dixieland Jazz Band vasárnapi fellépésén is vendégeskedő muzsikusnak legalább olyan egyenrangú partnerei voltak az alföldi zenészek, mint saját csapata. Voltak olyan előadók is, akik a profi szórakoztatást hozták, ilyen volt például Kermin Ruffins és a Barbecue Swingers, slágerek szvinges, dixie-s tolmácsolásával, vagy a saját, klasszikus blues és rock’n’roll számait tolmácsoló, éltes korát meghazudtoló Little Freddie King és Blues Band-je. Akikre viszont igazán nagy büszkeséggel nézhetnek a hagyományteremtő nagyapák, azok a borotvált fejű, fekete ifjoncok voltak, akiket Irvin Mayfield kvintettjében láthattunk-hallhattunk. A tizenhét éves harsonás, Troy Andrews és a nem sokkal idősebbnek tűnő zenekarvezető, Irvin Mayfield trombitás kettőse, a szintén zseniális ifjú zongoristával kiegészülve teljesen elbűvölte a debreceni közönséget, képességeikkel bizony még az ősöket is lekörözvén. A New Yorkból érkezett, valamivel korosabb, kétfős ritmusszekcióra sem lehetett panasz. Feldolgozásukban az ismert standard számokat úgy hallhattuk, mint még soha. Virtuóz játékukba precízen kódolták bele az ismert dallamokat. Nem is voltak hálátlanok az utolsó számaikat állva ünneplő közönséggel: a leghidegebb időpontban a legforróbb hangulatú koncertet adták és a világot járt ifjú sztár, zenekarvezető a dzsessz legjobb közönségének nevezte a debreceni publikumot.
 
Egy igazi jazzfesztiválnak a modern muzsika szerteágazó sokszínűségét is fel kell mutatnia. Nos, idén ezt a hazai előadók tették meg. Az indiai és más folkos elemekre épülő, akusztikus, szárnyaló muzsikájával a Tin-Tin az egykori Shakti és más nagy sztárok legnemesebb szellemét idézte meg. Dresch Mihály magyaros folk-jazz muzsikájával már saját sztármuzsikusunknak tekinthető. Ezúttal a virtuóz cimbalmossal, Lukács Miklóssal kápráztattak el bennünket. Bacsó Kristóf kvartettje a kortárs muzsikát képviselte. A világklasszis Vasvári Pál húros triója a lengyel elektromos-vibrafonossal, Mernard Maseli-vel kiegészülve, a progresszív, fúziós jazzmuzsikát hozta a jazzünnepre. A nyitóest kissé félreeső koncertjén is hazai kiválóságokat köszönthettünk, köztük a fesztiválon „ős-honos” Debreceni Jazz Együttest. Csak csendesen jegyzem meg, hogy a fentiekben dicsért fekete fiatalokról eszembe jut, hogy a Korzó nyári programján nem egy alkalommal találkozhattunk igen gyér érdeklődés mellett olyan, hasonló korú és adottságú hazai zenész fiatalokkal, akik méltán érdemelnének meg tengeren túlról jött kortársaikhoz hasonló figyelmet…
 
Az igazi találkozási pontot a földrészek által elválasztott, de a muzsika által egymásra talált zenészek között az éjszakába nyúló, ám igen szűkös helyen rendezett jam session-ök jelentették, zenészek és hallgatók közös örömére. Kellemes, nyári időben az ilyesmi a nagyszínpadon talán még hangulatosabbá tehetné a fesztivált. Talán majd legközelebb… Ezúton is köszönjük a zenészeknek és a szervezőknek, és kapcsolatait alaposan kiaknázó Turi Gábor alpolgármesternek, hogy újra megelevenítették a legendás debreceni jazznapokat! Bízunk a méltó folytatásban! Hasonló körülmények között, néhány nemzetközi sztárral és jobb időben talán az ideinél is nagyobb közönséget lehetne vonzani a koncertekre…


 
 
Értékelje a cikket 1-től 5-ig:
A cikk osztályzata az eddigi szavazatok alapján:
4.60
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.03028392791748 másodpercig tartott.