Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Filmkritikák és -ismertetések
 

 
   
FILM
Sablonos szinglimese
 
Az erőltetett helyzeteket a Minden kút Rómába vezet című filmben a színészi játék sem kompenzálja. Josh Duhamel (Nick) semmi emlékezetessel nem lepi meg nézőjét, Kristen Bell (Beth) pedig egyetlen szemszögből sem tűnik különleges karakternek.
 

 
   
FILM
Filmklub a Tepsiben
 
Beretvás Gábor fejébe vette, hogy újabb színfolttal gazdagítja a debreceni filmes élet palettáját, filmklubot szervez tehát, amely, saját alkatához illően, legalább annyira szól a társas élet ápolásáról, mint a filmek iránti szenvedélyről.
 

 
   
ZENE
Levéltitkok háborúban, békében
 
Semmi sem ápolja úgy a szépséget, mint a boldogság – mindez valóban érvényes a svéd Lasse Hallström új filmjére. De mielőtt elhinnénk, hogy a mozivászonra csak a jókedv termett, vegyük számba, mitől szenvednek a Kedves John! című filmben.  

 
   
FILM
Soha rosszabb Szemlét!
 
A 2010. február elején zajlott 41. Magyar Filmszemle Arany Orsó nagydíját a debreceni Hajdu Szabolcs nyerte, aki Bibliothéque Pascal című filmjével emellett megkapta a külföldi kritikusok által felajánlott Gene Moskowitz-díjat, a Diákzsűri nagydíját.
 

 
   
FILM
Pszichokatona álküldetésen
 
Paranormális képességekkel rendelkező, az elme erejével harcoló jedik küzdenek egy békésebb világért a Kecskebűvölőkben. A hippi-életérzésből merítő kiképzés egyik legtehetségesebb parafazonjaként George Clooney próbálgatja tudatalattijának erejét.
 

 
   
DVD
Kettős hatás
 
Szinte nincs olyan ember, aki ne vonzódna valamilyen szinte szégyelnivalóan gyermeteg dologhoz: legyen az nosztalgiát ébresztő tárgy, vagy egy hely, melyhez kötődik. Sokan vannak így kultfilmekkel is, melyek egyenesen ellenséges táborokra osztják a Föld lakosságát.
 

 
   
FILM
Nosztalgia-bérlet
 
A „Budapesti tizenkettő” filmjeiből válogatnak újra az Apolló mozi Art termében: filmvetítések, videobemutatók várják a diákokat és a művészfilm kedvelőket a Debreceni Ifjúsági Archív Filmklubban. A környezet ismerős, az árak barátságosak.
 

 
   
FILM
A menny ígérete
 
Szívszorító, látványos és drámai filmet készített az új évezred első évtizedének egyik amerikai bestselleréből a 2001 óta világhírű filmrendező, Peter Jackson. A Komfortos mennyország című regény filmváltozata mindvégig hű az író alapkoncepciójához.
 

 
   
FILM
Betervezetlen hiba
 
Új filmes műfajban próbálta ki magát Antal Nimród, aki a páratlanul sikeres Kontroll után egy horrort rendezett. A heist filmnek mondott Szállítmánynak most nagyobb a tétje, hisz a 25 millió dolláros büdzsé mellé a filmrendező kiváló színészgárdát is kapott.
 

 
DEOL > Kultúra > Film
  Mindenki Bridgetje újra a vásznon
 
(wiedemann) | 2004. november 16., 13:29
 
Vannak akik karrierépítési megfontolásból, tudatosan választják a szingli létet, míg mások inkább belekényszerülnek abba, párkapcsolati sikertelenségük miatt. A szingli-jelenség titkait kutató pszichológusok és szociológusok egyet értenek abban, hogy a magyar szinglik elsősorban az utóbbi csoportba sorolhatók. Éppoly törékeny lelkűek és bizonytalanok, mint Helen Fielding regényének főhőse. Vitathatatlan az is, hogy a külvilág ebből sokszor keveset lát, hisz a szingliben lakozó női ego gyakran férfi módra hallatja a hangját.
 
A szingli lét egyik legnagyobb csapdája az, hogy kellő önismeret nélkül nehezen menedzselhető. A társadalmi elvárások dacára egyedül élő szingli, ugyanis ha nincs tisztában önmagával könnyen elhiszi, hogy a kialakult helyzetért csakis magát hibáztathatja. Ha nem figyelmeztetik időben, akár mély depresszióba is zuhanhat. A továbblépés egyik legfontosabb akadálya a kétely, amely Bridget esetében kétségkívül önbizalom hiányból fakad. Kételkedik önmagában és kételkedik az őt körülvevő emberekben is. Helen Fielding hőse egészen pontosan két férfi között őrlődik (még most is!), akik homlokegyenest ellenkező romantikus ábrándokat testesítenek meg. Az egyik oldalon ott van a mesébe illően tökéletes emberjogi ügyvéd, Marc Darcy, a kikezdhetetlen úriember, aki mellett azonban Bridget-et a besavanyodás fenyegeti. A másik oldalt a cinikus és izgalmas Daniel Cleaver testesíti meg, aki annak ellenére, hogy csúnyán leszerepelt az első részben, most mégis újra Bridget érdeklődésének középpontjába kerülhet. Persze, ne legyünk szigorúak! Ha az ember elbizonytalanodik, a kedvesség még attól is jól jön, akit más körülmények közt észre sem vennénk. A felismerés Bridgetnek és nekünk sem új, mint ahogy a film más oktató epizódjainak konklúziója sem. Megtudhatjuk például, egy végtelenül banális börtönjelenet folytán, hogy minden relatív, és a hogy a szerelem ereje sokszor kevésnek bizonyul, ha neveltetésünkből fakadóan máshogy reagálunk le dolgokat, mint a párunk. Ennél mélyebben szántó gondolatokat, cizelláltságot, ne adj Isten párkapcsolati mizériák megoldását sejtető elméleteket hiába is várnánk. Helyette a holdvilágképű Bridget bárgyú sztorijainak örülhetünk – már amennyiben ez elegendő az örömünkhöz – és őszinte csodálattal figyelhetjük, a hangyányi agy diadalát.
 
Nemcsak a néző van zavarban Bridget Jones figurájával kapcsolatban, hanem – ami ennél sokkal nagyobb baj – a filmkészítő stáb is. A nyögve nyelős kezdet minden jelenetében tanácstalanságról árulkodik. – A rénszarvasos pulcsi helyett vegyük most elő a pingvineset, a tűzoltó létra helyett egy ejtőernyős ugrással dobjuk fel a Bridget tévés „tudósításairól” ábrándozókat és vegyük még szexisebbre az amúgy is szívdöglesztő Daniel Cleaver figuráját – a filmkészítő kupaktanács körülbelül ilyen és ehhez hasonló elképzelések mentén építhette fel jelenetről jelentre filmet. Az alapproblémára ezzel persze nem találtak megoldást, nevezetesen arra, hogy hogyan folytatódhat a néző számára is kielégítően egy párkapcsolati problémáktól már nem szenvedő harmincas nő sorsa. Megállapodtak viszont abban, hogy az „eljutni valahonnan valahová” elv már avittas, és amúgy is, sok fölösleges kötelezettséget ró a gyors kasszasikerre áhítózó készítőkre.
 
Természetes és őszinte. E két jelzőt büszkén viselhette az első rész szinglije, az a nő, aki hibáival együtt – nem kis részben az őt alakító Renée Zellwegernek köszönhetően – nagyon is szerethető figura volt. A második rész Bridgetjének értékeit nehezünkre esik keresni is a karakter fájó bárgyúsága miatt. Sajnos, Zellweger bája sem a régi: a készítőkkel egyetemben képtelen a karakter megújítására. Ismétel, ahogy mindenki a filmben, és egy percre sem veszi komolyan önmagát.
 
 
Bridget Jones - Mindjárt megőrülök! (Bridget Jones - The Edge of Reason) - Színes, angol film (2004)
Szereplők: Renée Zellweger, Colin Firth, Hugh Grant, Jim Broadbent
Írta: Adam Brooks, Andrew Davies, Helen Fielding, Richard Curtis
Rendezte: Beeban Kidron
Játékidő: 108 perc


 
 
Értékelje a cikket 1-től 5-ig:
A cikk osztályzata az eddigi szavazatok alapján:
3.82
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.013617992401123 másodpercig tartott.