Politika Sport Életmód Gyerek
Vélemény Vas Választás Archívum
   
KULTÚRA
Filmkritikák és -ismertetések
 

 
   
FILM
Sablonos szinglimese
 
Az erőltetett helyzeteket a Minden kút Rómába vezet című filmben a színészi játék sem kompenzálja. Josh Duhamel (Nick) semmi emlékezetessel nem lepi meg nézőjét, Kristen Bell (Beth) pedig egyetlen szemszögből sem tűnik különleges karakternek.
 

 
   
FILM
Filmklub a Tepsiben
 
Beretvás Gábor fejébe vette, hogy újabb színfolttal gazdagítja a debreceni filmes élet palettáját, filmklubot szervez tehát, amely, saját alkatához illően, legalább annyira szól a társas élet ápolásáról, mint a filmek iránti szenvedélyről.
 

 
   
ZENE
Levéltitkok háborúban, békében
 
Semmi sem ápolja úgy a szépséget, mint a boldogság – mindez valóban érvényes a svéd Lasse Hallström új filmjére. De mielőtt elhinnénk, hogy a mozivászonra csak a jókedv termett, vegyük számba, mitől szenvednek a Kedves John! című filmben.  

 
   
FILM
Soha rosszabb Szemlét!
 
A 2010. február elején zajlott 41. Magyar Filmszemle Arany Orsó nagydíját a debreceni Hajdu Szabolcs nyerte, aki Bibliothéque Pascal című filmjével emellett megkapta a külföldi kritikusok által felajánlott Gene Moskowitz-díjat, a Diákzsűri nagydíját.
 

 
   
FILM
Pszichokatona álküldetésen
 
Paranormális képességekkel rendelkező, az elme erejével harcoló jedik küzdenek egy békésebb világért a Kecskebűvölőkben. A hippi-életérzésből merítő kiképzés egyik legtehetségesebb parafazonjaként George Clooney próbálgatja tudatalattijának erejét.
 

 
   
DVD
Kettős hatás
 
Szinte nincs olyan ember, aki ne vonzódna valamilyen szinte szégyelnivalóan gyermeteg dologhoz: legyen az nosztalgiát ébresztő tárgy, vagy egy hely, melyhez kötődik. Sokan vannak így kultfilmekkel is, melyek egyenesen ellenséges táborokra osztják a Föld lakosságát.
 

 
   
FILM
Nosztalgia-bérlet
 
A „Budapesti tizenkettő” filmjeiből válogatnak újra az Apolló mozi Art termében: filmvetítések, videobemutatók várják a diákokat és a művészfilm kedvelőket a Debreceni Ifjúsági Archív Filmklubban. A környezet ismerős, az árak barátságosak.
 

 
   
FILM
A menny ígérete
 
Szívszorító, látványos és drámai filmet készített az új évezred első évtizedének egyik amerikai bestselleréből a 2001 óta világhírű filmrendező, Peter Jackson. A Komfortos mennyország című regény filmváltozata mindvégig hű az író alapkoncepciójához.
 

 
   
FILM
Betervezetlen hiba
 
Új filmes műfajban próbálta ki magát Antal Nimród, aki a páratlanul sikeres Kontroll után egy horrort rendezett. A heist filmnek mondott Szállítmánynak most nagyobb a tétje, hisz a 25 millió dolláros büdzsé mellé a filmrendező kiváló színészgárdát is kapott.
 

 
DEOL > Kultúra > Film
  Nem aranyos történet
 
Prekáczkó Ágnes | 2004. december 14., 11:09
 
A kanadai Rosia Montana Gold Corporation és Verespatak: Dávid és Góliát. A Gold kőkemény és pénzcentrikus, Verespatak csak ártatlan és persze mellesleg – mert kit érdekel az – tündérszép, házai világörökség szintű műemlékek (valahol Visegrád és Szentendre keverékéhez hasonlítható).
 
És akkor mi van?
 
Nincs az a műemlék, amit ne lehetne megvenni, hagyni tönkremenni, aztán kezeket széttárni: hű, erre nem is számítottunk, nahát, de semmi baj, lebontjuk, lesz helyette valami más. Jelen esetben jön helyette pár barátságos buldózer, kedvesen ledöngölik Verespatakot, mind az öt templomával, kilenc temetőjével, a Gold emberei tovább zsarolják azokat, akik nem és nem kérnek az ajánlataikból, pedig azok nagyon ember- és természetbarátiak: új ház, új templom, új élet, még tavacskát is ígérnek úgy röpke tizenhét év múlva, amidőn is állítólag befejeznék az arany és ezüst kitermelését a környéken, és de szép élet is lesz majd újra – valahol másutt.
 
Már ha a cianidos szennyvíz engedi az életet, és kíváncsi valaki a holdbélivé változtatott tájra és egy ökológiai katasztrófára.
 
Verespatak Románia legrégebbi települése. Régen virágzó bányaváros volt, főterén híres vásárokat rendeztek, házai málladoznak, de még így is mesekönyvbe illők.
 
A harc ami egyelőre egyenlőtlen hatodik éve folyik a kanadai cég és Verespatak makacs lakosai között. A Gold megszerezte a román államtól a mintegy háromszáz tonnára becsült arany és ezerhatszáz tonna ezüst kitermelési jogát. Még nem is kapta meg az engedélyt a megvalósításra, Szarvaspatak völgyében már dolgoznak a buldózerek, folyik az alkudozás a házakra. Van, aki örült az ajánlatnak, új lakásánál szebbet elképzelni se tudna, hálás a Goldnak, aki még a férje hamvait is utána szállította. Verespatakon kétféle ember lakik: Gold-párti és nem Gold-párti, megvehető és olyan, aki nem eladó. Utóbbiak is üzennek a Goldnak: kiírják az ablakukba, hogy a házuk nem, azaz nem eladó. De a Gold vagy nem tud olvasni, vagy nem ért belőle.
 
Hogy ne legyen olyan egyenlőtlen a küzdelem, besegített Kocsis Tibor operatőr-rendező Új Eldorádó című filmjével. Az Apollóban, ahol a film debreceni bemutatója zajlott, fészkelődtek az emberek közben, mert szó szerint és képletesen is a szemük előtt zajlott a dolog. Láttunk verespataki cicát, aki fittyet hány a kanadaiakra, ló ballag, liba totyog, boldog hintázó kislány röpül fel és alá, nénik teszik a dolgukat, férfiak ülnek a kocsmában.
 
Miért mennénk innen? Kétezer év után?… képzeljék csak el… az lehetetlen… mondja az egyik férfi. Itt egy kis Kalifornia volt régen, jól éltünk. Egy boldog, ártatlan arcú asztalos mutogatja a munkáit, annyira büszke arra, milyen jó mesterember, hogy a nézők megmosolyogják érte. Aztán nem, mert azt mondja sebzetten: Szeretem az otthonomat. Meg a csöndet. Nem akarok elmenni innen… nem így kéne ezt intézni.
 
Ezek kettétörik a hegyeinket! dühöng egy másik, míg Verespatak hihetetlenül szép tündérarca fel-felvillan. Stephanie, a svájci lány két éve van velük, a zöldmozgalomhoz tartozik. Azért költözött ide, hogy bátorságot adjon az itt élőknek, akik a legpiszkosabb nyomásnak vannak kitéve nap, mint nap a Gold részéről.
 
De hát hova mennék innen? Az ördögbe? teszi fel a költői kérdést egy másik verespataki, aki itt született – ha ez még mond valakinek valamit , itt nőtt fel, itt nősült meg, itt öregedett meg. – Kérjük egész Európát, ne hagyják ezt.
 
A Gold megvett 331 házat, 644-et pedig nem.
 
Mi, keresztények nem egyezünk bele jelentik ki a templomokban az emberek.
 
Szerintem nem vehetik meg a házainkat – mondja határozottan más. Olyan nincs, hogy valakinek muszáj eladnia, ami az övé, ahol élni akar.
 
A falurombolás mérgezi és veszélyezteti az összes folyót, így Magyarországéit is úgy, hogy a 2000-es nagybányai katasztrófánál sokkal-sokkal nagyobb várható. (Az Abrud a Marosba ömlik, az a Tiszába, a Tisza a Dunába, a Duna pedig a Fekete-tengerbe.)
 
Mi nem rombolunk le semmit – mondja a Gold román alkalmazottja, míg le-lesüti a szemét és nem néz sehova. Bár ha a falu úgyis üres lesz, akkor üresek lesznek a templomok. De majd építünk nekik újat szólja el magát. A templomhalál ugyan miért számítana, amikor nem fontosak az emberéletek sem, amik ehhez a helyhez akarnak kötődni továbbra is? Azt mondja még a Gold embere, hogy ez egy környezetbarát térség lesz, majd lesz szép homokos strandja is, ahova szerintem rohanni fognak a fürdeni vágyók, mert kihagyhatatlan feeling cianidos vízben lubickolni.
 
Az emberek nem hiszik – mondja sebzetten a Gold embere , hogy ez itt természetbarát módon fog zajlani.
 
Felhördülünk. A moziban ülők érzik, hogy ez tényleg nem irónia, nem is cinizmus. Ez: üzlet.
 
Levágom a fejüket kaszával! – mondja egészséges temperamentummal egy verespataki bácsi, és csodálatos módon megértjük.
 
Se a jegygyűrűmet, se mást nem viselek, mióta ez van. Meggyűlöltem az aranyat – nyilatkozza egy másik ember.
 
A Gold hamis projektje szerint lesz munkalehetőség a cégnél. De ökológiai katasztrófa is.
 
Sérti az isteni parancsolatot, amit a Gold akar – jelenti ki egy hívő a templomban. – El akarják népteleníteni a környéket, és utánuk a vízözön. Nekem nincs szükségem arra, hogy a Gold házat adjon, mert van házam.
 
Pár fiatal nyilatkozik: a Goldnál van csak munkahely, másutt nincs. Vállalkozáshoz érdekes módon senki nem kap engedélyt a polgármesteri hivatalnál. A miértre nem kell felelniük.
 
Kocsis Tibor, a film rendezője megjön. Bogár Emil bácsiról beszél, aki nem érhette meg a bemutatót, pedig annyira akarta, de sokan meghaltak már Verespatakon, mióta a Gold ott van.
 
Brüsszelben volt nemrég, ahol az Európai Parlament láthatta az Új Eldorádót, és tavasztól a román mozik is játsszák, merthogy az emberek nagy része elítéli a történteket, és a film nem valakik ellen, hanem valakikért készült. A rendező elkötelezettje a természetvédelemnek, forgatott ő már a Tiszát elárasztó ciánszennyeződésről is.
 
Nézők tudakolták, felel rá: úgy forgatta a filmjét odakint, hogy megkergették párszor, ebből egy ízben el is csípték, a Gold viszont csak egyszer fenyegette meg őket, de hát ők nem verték nagydobra, miről is készítenek voltaképpen anyagot, a Duna Tv-beli szelíd természetfilmek jó álca volt. A verespatakiak 98%-a román, nagyon igazi, baráti viszony alakult ki rendező és helyiek között, amiből világosan látható, hogy a román-magyar ellentéteket mesterségesen, fentről szítják. Mesebeli tisztaságú emberek élnek ott.
 
Kocsis Tibor természetvédőként alapjáraton optimista. Ha nem lenne az, elmenne reklámfilmeket forgatni a McDonaldsnak. A Gold helyett minden mást ki lehetne találni, például 1800-as évekbeli életképeket a verespataki kocsmákban, postákon. Kell, hogy legyen megoldás, mert bár helyi szakemberek kezdeményezték a hely világörökséggé való nyilvánítását, erről a román – sejthetően lefizetett – kormány dönt egyedül. A környezeti hatástanulmányt a Gold végezte (nézői reakció kínos nevetés: a romboló elmagyarázza, milyen nagyon ügyel majd arra, hogy betartsa az EU-s előírásokat, mikor eltöröl pár falut és hegyet).
 
Kamera nélküli állapotban is azt mondta nyíltan, becsületesen a Gold embere: ők segítenek Verespatakon, technikájuk kiváló, tisztességes pénzért veszik meg a házaikat, munkát adnak az embereknek, nem is akármilyet. Kevés ember mondhatja el, hogy jól megfizették azért, hogy ledöngölje a szülőföldjét.
 
Nem vitáztam senkivel. Felvettem, amit ők mondtak – mondja csöndesen Kocsis Tibor.
 
És ebből mindannyian értünk.
 
(Az ÖKOMÉDIA nemzetközi dokumentumfilm-fesztivál idei seregszemléjén az Új Eldorádó bizonyult a legjobbnak. A nagy múltú rendezvényen idén 15 ország nyolcvan filmje szállt versenybe. A zsűri a romániai Verespatakra tervezett aranybánya-építést feldolgozó alkotásnak ítélte a fődíjat környezetvédelmi filmek kategóriájában.)
 
Új Eldorádó − Színes, magyar film (2003)
Forgalmazó: Budapest Film
Gyártó: Flóra International
Játékidő: 80 perc
 
Kapcsolódó link:
A film hivatalos honlapja:


 
 
 
 
 A cikk nyomtatása   |   A cikk küldése E-mailben

 

| << Vissza a főoldalra | << Vissza a rovatoldalra |
 
 
| Impresszum | Médiaajánlat |

Az oldal generálása 0.02065110206604 másodpercig tartott.